A paksi atomer?m?-b?vítési projektben szinte csak súlyosabb dolgok vannak, mint a Brüsszel által eddig kifogásolt, és ennek hatására orvosolt orosz-magyar üzemanyag-ellátási szerz?dés volt – állítja Perger András, a Greenpeace szakembere. Az az utóbbi években az Energiaklub atomenergiás projektjének vezet?jeként ismertté vált projektvezet? szerint a konstrukció versenyjogi szabályokat sért, és csak id? kérdése, hogy az EU mikor és hogyan vasalja be rajta az uniós konformitást. Mindeközben komplett energetikai rendszerváltás zajlik a körülöttünk lév? világban, és ebb?l az is egyre nyilvánvalóbban látszik, hogy a németek nem valamiféle zöld ostobaság miatt mondtak le az új atomer?m?vek építésér?l.
Perger András: A kormányzati látszatvalóság arról szól, hogy minden akadály elhárult az építkezés megkezdése el?l, és hogy ez a történet lényegében el is d?lt. Lázár János miniszter és Aszódi Attila kormánybiztos is nagyon határozottan beszél err?l, és láttatják a határozott szándékot is, hogy a kormány akaratából végül tényleg lesz majd egy atomer?m?vünk.
Ma azonban csak annyival vagyunk közelebb a mélyvízhez, hogy december elején az oroszokkal aláírták az építésr?l szóló szerz?dést. Addig csak beszéltek róla, hogy mi lesz, most pedig el is kezdik égetni az erre szánt pénzt. Az idei költségvetésben ez több mint 28 milliárd forintot jelent.
hvg.hu: Borzasztóan sok pénz 28 milliárd forint, de a több mint 4000 milliárdos építési kerethez képest azért mégis csak aprópénz. Kitolathatunk még ebb?l a projektb?l?
P. A.: Ebb?l a hintából elvileg bármikor ki lehet szállni. A kérdés az, hogy mennyit költöttünk el erre addig a pontig, és hogy aztán mennyit kell még az addig elvégzett munkáért az oroszoknak fizetni. Ez utóbbi lehet nagyon drága is, Bulgáriával jó ideje zajlik egy ilyen huzavona, ami arról szól, hogy a bolgárok fizessenek-e 1 milliárd eurót (úgy durván 300 milliárd forintot) az oroszoknak, amiért gyakorlatilag nem kaptak cserébe semmit.
Ezzel együtt, sokkal közelebb még mindig nem vagyunk a paksi építkezés végéhez, mint voltunk akár csak két éve is. Az egy dolog, hogy a magyar kormány mit mond arról, hogy mit szeretne. Az pedig egy másik – és ezt azért sokkal fontosabb volna észben tartani –, hogy ennek a történetnek a kulcsa nem Budapesten, hanem Moszkvában és Brüsszelben van.
hvg.hu: Kinek építik Orbánék Paks II.-t?
P. A.: Ezt most nem tudom egyértelm?en megmondani. A hivatalos kormányzati szöveg kapacitásfenntartásról beszél, e szerint Paks II. azért kell, hogy a most még termel? négy reaktor – melyeket majd a 2030-as években egymás után le kell kapcsolni – helyébe lépjen, és így voltaképpen semmi se változzon. De ez így egyáltalán nem igaz.
A gyakorlatban Orbánék azzal számolnak, hogy 2025-26-ra bekapcsolják majd mind a két új blokkot. Ennek energetikai indokoltsága nincs. Annak, hogy 2026-tól, akár egy évtizeden keresztül Magyarországon 6 reaktor dohogjon, semmi értelme, mert az így kialakuló helyzetb?l csak további problémák keletkeznek.
Például az, hogy be kell gyömöszölni a hazai rendszerbe 4400 MW, gyakorlatilag folyamatosan termel?, azaz rugalmatlan kapacitást – hiszen egy atomer?m?vet nem lehet lekapcsolni, ha épp kevesebb energiára van szükség –, miközben az ország csúcsfogyasztása 6500 MW körül van. Ezzel a lépéssel tehát új energiatermel? eszközök – például széler?m?vek – építése jobbára értelmetlenné válik a befektet?k számára, és a meglév?k is el fognak lehetetlenülni. Az állam nyilván azért építtet horrorisztikus költségen atomer?m?vet, hogy m?ködjön – így a többieknek csak sz?k tér fog maradni. Éjszaka például minden bizonnyal nem nagyon lenne szükség más er?m?re. De ki fog építeni vagy fenntartani er?m?vet azért, hogy nappal 1-2 órára bekapcsolhassa? A másik probléma, hogy Paks II.-vel az ország áramtermel? kapacitásainak majd fele egyetlen helyre fog összpontosulni. Ennek nyilvánvaló ellátásbiztonsági kockázatai vannak.
Ennél fogva annak, hogy egy b? évtized múlva indítani akarják az új reaktorokat, csak pénzügyi oka van: az, hogy az oroszok addig adták a kölcsönt, azt 2026-tól el kell kezdeni a visszafizetni.
Az, hogy Moszkvának miért jó ez a projekt, a kezdetekt?l fogva nem teljesen világos, mert az nem t?nik elég indoknak, hogy így akarnak Kelet-Európában megkapaszkodni, vagy hogy így „etethetik” az orosz atomipart. Szerintem még az se d?lt el, hogy az oroszoknak igazából lesz-e elég pénzük egy olyan projektre, amelyben a politikai szempontok vélhet?en fontosabbak nekik, mint a pénzügyi megtérülés kérdése. Putyin azért fújt visszavonulót a Déli Áramlatnál is, mert a politikai hozam egyre kevésbé volt arányban a költségekkel, f?leg hogy a pénz meg közben elfogyott.
hvg.hu: Lehet-e az ipari igényekre fókuszáltan építeni az új atomer?m?vet?
P. A.: Lehet, ha van ehhez megfelel? ipar. Ez van például a Paks II. kapcsán párhuzamként sokat, de valójában indokolatlanul citált finneknél. Ott valóban léteznek papírgyárak és a folyamatosan, nagy mennyiség? energiát zabáló iparágak. A reaktorok építésére is ipari konzorciumok jöttek létre. De az ottani villamosenergia-rendszer mérete több mint kétszerese a miénknek, amelyben könnyebben elférnek. Ám az energiaigényen felül ott az atomer?m?-építéshez szükséges gazdasági potenciál is megvan. A finn példát sem értékelném túl: már 10 éve építik az ötödik finn reaktort a franciák, és miközben még legalább 3 évig építik, máris óriási veszteségekkel kell számolniuk. Egy másik, az oroszokkal közösen építend? hatodik er?m?vet pedig én még mindig nem venném biztosra.
Magyarországon azonban nincs olyan ipar, amelynek szüksége lenne Paks II.-re. Véget ért az alumíniumgyártás kora, az ide települ? cégeknek nincsenek olyan érdekeik, igényeik, hogy megérné nekik 1-2 új atomer?m? finanszírozása, az ezzel járó rengeteg politikai, adminisztratív és egyéb maceráról nem is beszélve. Csak egy példa: a Lego nyíregyházi gyára magának termeli az energiát, három gázmotorának az összteljesítménye 8 megawatt, ezekkel a gyár f?tési és h?tési igényeit is ki tudja elégíteni. Ez a nagyság köszön?viszonyban sincs Paks II.-vel (2400 MW). Miért fognának össze bárkivel is egy, az igényeiket messze meghaladó er?m? építésére?
hvg.hu: Mi a kulcskérdés?
P. A.: Az, hogy Brüsszel hogyan és mikor vasalja be az uniós konformitást ezen a projekten. Az csak porhintés, hogy a paksi projekt el?tt nincs több akadály, mert azt látni kell, hogy ebben a projektben szinte csak súlyosabb dolgok vannak, mint a Brüsszel által eddig kifogásolt, és ennek hatására orvosolt orosz-magyar üzemanyag-ellátási szerz?dés volt. Úgy látom, hogy a paksi konstrukció az EU versenyjogi szabályait sérti. Zajlik a brüsszeli vizsgálódás azzal a céllal, hogy megállapítsák, van-e a magyar kormány által el?adott modellben tiltott állami támogatás, és ezt el?bb-utóbb hivatalos szintre fogják emelni.
hvg.hu: Vegyük azt a verziót, hogy végül mindenre rábólintanak, és megindul az építkezés, aminek a végeredménye az, hogy lesz egy 10 milliárd eurós – 3000 milliárd forintos – orosz hitelünk, de cserébe egy 30-32 forintos kWh-s egységáron termelni képes er?m?vünk.
P. A.: Rossz, azaz inkább jó hírem van: mostanra mi, magyarok is eljutottunk odáig, hogy akár állami rásegítés nélkül is finanszírozni tudjunk 10-12 év alatt megtérül? beruházással egy családi ház vagy lakás akár teljes energetikai ellátását is. Az elkövetkez? években pedig így a háztet?kre akkor is egyre nagyobb számban kerülnek majd fel napelemrendszerek, ha az állam továbbra is inkább gátja, semmint katalizátora lesz annak, hogy a polgárai energiatudatosabbak, önállóbbak, és kevésbé a rendszert?l függ?k legyenek.
De akkor is gond lesz, ha – tegyük fel – 2026-ban valóban elindulnak majd az új reaktorok, és ha valóban képes lesz az er?m? a 30 forintos kilowattóránkénti önköltségi ár elérésére. Ez az ár ugyanis túl magas lesz a napelemekkel elérhet?höz képest, így versenyképtelen lesz azokkal. 2020-25-re vonatkozóan valószín?síthet?, hogy nem csak a széler?m?vek fognak olcsóbban termelni, mint az atomer?m?, de mindkett? drágábban fog termelni, mint a napelemek.
hvg.hu: Az ördög b?rébe bújva erre azt mondom: lehet, hogy így lesz például Németországban, Ausztriában és Dániában, de biztos így lesz-e Magyarországon?
P. A.: Lehet azt gondolni, hogy mindaz, ami Németországban vagy Dániában zajlik, majd nem érint minket, de arra, hogy ez a megközelítés milyen problémákhoz vezet, hadd hozzak egy egészen friss példát. Áprilisban, Németországban a csúcsid?szaki energiaár alacsonyabb volt, mint az alaper?m?vi. Leegyszer?sítve, ez azt jelenti, hogy a napelemek által termelt áramot olcsóbban adták a piacon, mint az atomer?m?vit.
Komplett energetikai rendszerváltás zajlik körülöttünk fizikai és piaci értelemben is, melyb?l az is egyre nyilvánvalóbban látszik, hogy a németek nem valamiféle zöld ostobaság miatt mondtak le az új atomer?m?vek építésér?l, hanem mert miközben ott legalább 12 milliárd euróba kerülne egy Paks II. méret? atomer?m?vet felhúzni, arra is rájöttek, hogy a régi és az új rendszert nem tudnák együtt üzemeltetni.
Nem hiszek abban, hogy ez az átállás Európában nem jár majd akár komoly méret? problémákkal is, de erre fel kellene készülni, mivel ezek hatása alól nem mentesülhetünk. Leginkább ezért probléma, hogy a magyar döntéshozók láthatóan ezzel az egésszel nem is foglalkoznak. Arra azonban így is, úgy is lépni kell majd, ha Észak-Németországban fúj a szél, miközben Dél-Németországban meg hétágra süt a nap, és az Európát összekapcsoló villamos hálózaton megindul majd az a rengeteg elektron.
Az nem opció, hogy akkor majd a kormány elvágja a nyugatról érkez? vezetékeket, mondván: nincs szükség az olcsóbb áramra, mert drágán ugyan, de mi magunk termeljük meg Paks II.-ben. Ilyen az EU-n belül biztosan nem elképzelhet?, ráadásul ezt a gazdaság sem fogja tolerálni.
hvg.hu: Túlzás-e azt állítani, hogy a kormány az er?m? megépítésével valójában röghöz köti a polgárait? Úgy értem, hogy szerte az EU-ban terjednek a háztet?re telepített napcellák, a passzív házak, a saját energiaigények megteremtésével pedig a személyes döntési szabadság kiterjesztése is zajlik. Paks II. megépítése valóban ezzel ellentétes irányú folyamatnak tekinthet??
P. Á.: Ha megépül, akkor semmi mást nem támogat, nem tud majd támogatni az állam, viszont mint legf?bb termel? meghatározza majd a költségeket és megszabja az árakat. Máshogy ugyanis nem is fogja tudni életben tartani a nagyon drágán megépített új atomer?m?vet. Ez a kormány évek óta folytatott központosítási törekvéseib?l levezethet?. Ahogyan az is, hogy a hozzáférhet? információk korlátozása a szabadság, a döntési szabadság korlátozását eredményezheti.
De ennél tovább megyek: ha én termelem meg otthon a saját áramomat, akkor nem az a legfontosabb, hogy mennyibe kerül az áram, hanem az, hogy ennek a hatása a politikában is megjelenik. Megint egy német példa: a kereszténydemokraták (CDU) akkor fordultak le politikailag az atomenergiáról, amikor kiderült, hogy a szavazóbázisukat adó gazdák tömegével tettek a tet?ikre napcellát, és így egyáltalán nem mindegy nekik, hogy mennyiért veszik át az áramot. Ha az atomer?m?vek miatt nincs szükség a napelemekre, a gazdák idegesek lesznek, és ennek hangot adtak a pártban is. Muszáj volt tehát irányt váltani. Ennek az eredménye az is, hogy míg 15 éve Németországban csak néhány cég kezében volt az ország energetikai termel?kapacitásainak zöme, ma ez több millió kézben van. És akik ezt birtokolják, azok – akár milyen kicsik is – a rendszerben (nem csak a villamosenergia-piacon, de a politikában is) érdekeket képviselnek. Ez gyakorlatilag forradalom. Paks II. kérdése tehát arról is szól, hogy átalakulóban van minden, amit a 20. században az energetikáról tanultunk, gondoltunk.
hvg.hu: Lesz-e bárki is elég er?s ahhoz, hogy ennek érvényt szerezve, elkaszálja ezt a projektet?
P. A.: Paks nem csak a paksiakra, nem csak az ehhez ért? pár ezer szakemberre, vagy a döntéshozó politikusokra tartozik, akik ezt a döntést meghozták, hanem mindenkire ebben az országban. Az, hogy nincsenek tömegek az utcán amiatt, hogy a kormány 30 évre titkosított minden dokumentumot – amelyek jó részér?l egyébként nem is tudjuk, hogy léteznek-e –, és hogy így nem akar lehet?séget sem adni arra, hogy err?l a kérdésr?l beszéljünk, az inkább feladatot ad, semmint eltántorít.
Jelen pillanatban csak néhány civil szervezet és politikus deklarálta egyértelm?en, hogy határozottan kitart amellett, hogy ezt az építkezést meg kell akadályozni. Én személyesen is úgy gondolom, hogy ez a projekt rosszat tesz Magyarországnak, hogy ez (legalább is abban a formában, ahogy most látni engedik) energetikailag, gazdaságilag, társadalmilag és politikailag is káros következményekkel jár ránk és a jöv?nkre nézve. A munkámnak része az is, hogy ezt minél többekkel megértessem.
hvg.hu: Sok év után nemrég váltott: az Energiaklub atomenergia-ügyi szóviv?jéb?l a Greenpeace klíma- és energiakampány-felel?se lett. Jelenti-e ez azt, hogy a Greenpeace is szakmaibbá válik abban az értelemben, hogy többre is futja majd az elmúlt években mutatott vizuális, sokkolónak szánt performanszoknál?
P. A.: Az Energiaklubban dolgoztam végig az utóbbi 13 évet, és bár az atomos témában én voltam a szervezet „arca”’, ez nem one man show volt, egy igen komoly és felkészült csapatban dolgoztam. A Greenpeace a témában most egyértelm?en er?síteni akart, de nem csak az én érkezésemmel.
A nukleáris energia kérdésében a szervezetnek mindig markáns mondanivalója volt, van és lesz. Ez nem magyar sajátosság, az egész régióban így van: Temelin, Mohovce, Cernavoda, Kozloduj, Paks – valójában ugyanaz a probléma. Nyilván nem molinókat festeni érkeztem ide. A Greenpeace-nek nagyon határozott elképzelése az, hogy az eddigi szakmai munkát még er?sebbé és láthatóbbá tegye az atomos fronton, és e kérdésben úgy látszik, szerencsésen egymásra találtunk.
hvg.hu: Az „átigazolása” úgy is értelmezhet?, hogy ezzel szélesebbé válik a paksi projekttel szembeni civil-szakmai front, pláne, hogy az Energiaklub és a Greenpeace mellett fontos tényez?vé vált Jávor Benedek EP képvisel? brüsszeli tevékenysége is. Van-e bármiféle munkamegosztás, egyeztetés vagy megállapodás arról, hogy ki mit csinál, illetve ki, kinek hogyan segít?
P. A.: Azt, hogy ki, mit, miért csinál, azt én nem tudom. Azt viszont igen, hogy az EU és Brüsszel a kulcskérdés ebben a dologban, így az, hogy Jávor Benedek ezt elég er?sen, és szemlátomást jó érzékkel tolja ott és onnan, az nyilván nekünk is jól jön.
Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20150513_Perger_Csak_porhintes_hogy_PaksII_epitese
