A bíróság kimondta, hogy nem készült hatástanulmány a paksi bővítésről, a fejlesztési miniszter azonban nem adja fel, igyekszik bizonygatni az ellenkezőjét és a bővítés hasznosságát. Csakhogy a rendelkezésre álló adatok egyik állítását sem igazolják.
Seszták Miklós
Mohai Balázs / MTI
Seszták Miklós, a fejlesztési tárca gazdája kedden két erős állítást tett a Hír TV-ben: azt mondta, hogy igenis létezik hatástanulmány Paks 2-ről – ezzel kapcsolatban mindent közzétettek, ami „nem sérti a közérdeket” –, továbbá (és ez az előző témával szorosan összefügg) azt bizonygatta, hogy Paks 2 nem fog drágán termelni, sőt kimutatásaik szerint az egyik legolcsóbb energiaforrás lesz. A rendelkezésre álló adatok egyik megállapítását sem támasztják alá.
Nincs hatástanulmány
Ahogyan arról korábban lapunkban is beszámoltunk, a TASZ és az Energiaklub adatigénylési perében a Fővárosi Törvényszék arra az álláspontra jutott: „Egy kormányhatározat 2012-ben a paksi bővítés kapcsán részletes előkészítő munka elvégzését írta elő egy, a jövőben kiírandó, a bővítés kivitelezésére vonatkozó nemzetközi pályázat kiírása céljából. A perben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alperes úgy nyilatkozott, és igazolta is, hogy a vonatkozó kormányhatározatban előírt előkészítő anyagok nem készültek el (…) A kormány nemzetközi szerződést kötött az Oroszországi Föderáció kormányával, amely alapján eldőlt, hogy a bővítés kivitelezését és üzemeltetését az orosz fél végzi, de ebben az egyezményben – a megvalósítandó blokkok típusán kívül – nincsenek sem technológiai, sem pénzügyi részletek.”
Van hatástanulmány, de…
Az említett kormányhatározat alapján 2012 júniusa és 2012 októbere között kellett volna elkészíteni a hatásvizsgálatokat, ám ezek a bíróság előtt bemutatott bizonyítékok szerint nem készültek el. A nukleáris energia békés felhasználásáról szóló együttműködési megállapodást – amelyben először szerepel, hogy a paksi bővítést Oroszország részvételével, orosz reaktorblokkok felépítésével valósítják meg – 2014 januárjában írták alá.
A két időpont között elvileg elkészülhettek az ellenzék és a civilek által hiányolt előkészítő tanulmányok, ám az összes olyan dokumentum, amelyet ebben a témakörben a fejlesztési tárca és a Paks 2 projektcég közzétett, illetve az LMP vagy az Együtt–PM adatigénylésére átadott, 2012. június előtti keltezésű (döntő többségük a 2008 és 2011 közötti időszakból való). Ezek az anyagok még az akkoriban tervezett nemzetközi beruházói tendert készítették elő – van közöttük például olyan, amely az APR–1400-as dél-koreai reaktortípus hazai honosíthatóságával foglalkozik –, vagyis semmiképp sem tekinthetők a csak 2014 elején eldöntött Rosz atomberuházás megalapozásának.
Talán a fentieknél is rosszabb hír Seszták számára, hogy az ilyen-olyan úton nyilvánosságra került tanulmányok egyáltalán nem támasztják alá azt a várható árcsökkenést, amit a kormány a tervezett paksi bővítés kapcsán kommunikálni szeretne. Az egyik anyag például konkrétan arról ír, hogyan fog emelkedni az áram ára az atomerőmű-bővítés miatt. Ezt a lapunkban korábban már idézett tanulmányt az MVM megrendelésére készítette az Ernst & Young Tanácsadó Kft. és a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda „a Paksi Atomerőmű új blokkokkal való bővítésének részbeni fedezetét nyújtó speciális tarifaelem villamos energia árszerkezetbe történő beépíthetőségéről”.
B?vebben: http://nol.hu/
Forrás: http://nol.hu/
