„A klímaváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása – az elmúlt öt év 1800 óta zsinórban az öt legmelegebb év volt. A problémával komolyan kell foglalkoznunk, nem csak célszámokon keresztül, hanem konkrét cselekmények mentén. A tabuk kezdenek megdőlni és innentől már politikailag is kezelni kell a témát. Fontos, hogy ez az egész átállás a társadalom által is támogatott legyen, nehogy a társadalom esetleg a változás ellen forduljon” – kezdte előadását Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Az adatokat mindig az 1990-es állapotokhoz viszonyítjuk, ami azért izgalmas, mert a 2050-es klímacélokhoz képest most vagyunk félúton – Európa például 24%-kal csökkentette kibocsátását 1990 óta.
Ugyan a kontinens a globális kibocsátás mindössze 8 százalékáért felel és Magyarország ennek mindössze 1%-át teszi ki, mégis túl nagy luxus lenne kivonni magunkat a felelősség alól
– figyelmeztetett az államtitkár. Ennek megfelelően hazánkban 1990 óta 32%-kal csökkentettük üvegházhatású gázok kibocsátását. 2030-ra 40% a cél, 2050-re pedig az, hogy nettó klímasemlegesek legyünk – tette hozzá.
Uniós összehasonlításban nagyon magas a szórás az üvegházhatású gázok csökkentése terén. Magyarország a felső harmadban helyezkedik el, a listát pedig Észtország vezeti 64%-os csökkentéssel. Az államtitkár kiemelte, hogy a listán érdemes megfigyelni, hogy azok az országok, akik gyakorta lépnek fel hangosan a klímaváltozás ellen, alig csökkentették a kibocsátásukat, vagy egyenesen növelték is – utóbbiak közé tartozik Ausztria, Spanyolország, Portugália, Írország és Ciprus.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a hazai klímacélok kapcsán Magyarországon az uniós országok közül először foglalták törvénybe, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet.
ENNEK KERETEI KÖZT A KORMÁNY A HÉTVÉGÉN ELFOGADTA A NEMZETI TISZTA FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁT.
A stratégia értelmében Magyarország úgy fogja elérni 2050-re a klímasemlegességet, hogy az közben nem fogja veszélyeztetni a gazdaság növekedését.
Szét lehet ugyanis választani a gazdaság fejlődését az üvegházhatású gázok kibocsátásától, Magyarországon is látványosan elválik a GDP növekedése a széndioxid kibocsátástól
– hangsúlyozta Steiner Attila.
Az államtitkár három szcenáriót vázolt fel, melyet a stratégia kialakításakor vizsgáltak:
- Az „ölbe tett kéz” lehetőségét, melyben a jelenlegi állapotokhoz képest semmin nem változtatunk a jövőben,
- A „korai cselekvés” stratégiáját, miszerint 2030 után lineárisan indul el egy nagyobb ütemű kibocsátáscsökkentés,
- A „halasztott cselekvés” stratégiáját, mely 2030-ig egyezik az előző úttal, utána viszont annyiban elválik, hogy a kormány megvárná, amíg a fenntartható technológiák olcsóbbá és hozzáférhetőbbé válnak és csak 2040-es évek közepén implementálná őket. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi kettő lehetőség ugyan úgy elvezet a 2050-es klímasemlegességhez, ezért az államtitkár szerint nem is fogalmaznak meg konkrét ajánlást a kettő között (értelemszerűen az első szcenáriót el kell vetni).
Forr/bővebben: portfolio.hu
