Megállíthatatlannak t?nik az orosz gázgigász, a Gazprom uralma a balti államokban. A három kis országnak politikailag ugyan sikerült függetlenedniük a Szovjetuniótól, de az energia terén még sok munka van a teljes szabadulásig. Ebben segítségükre lehet a Nyugat, a vezetékek, a tárolók, egy atomer?m? valamint sok-sok olajhomok és olajpala.
Olajat és oldószert szállító tehervonat 16 vagonja siklott ki múlt hétf?n Lettországban – számolt be a Telegraf cím? fehérorosz hírportál. A Daugavpils közelében történt balesetben nem sebesült meg senki, de az olaj szivárogni kezdett a megsérült tartálykocsikból. A szerelvény Fehéroroszországba tartott, balesete viszont nem okozhatott fennakadást a jelenleg flottul, ám aránytalanságokkal m?köd? balti energiaáramlásban.
A térség államai történelmileg h?vös viszonyt ápolnak keleti szomszédjukkal, az olaj- és gázt biztosító oroszokkal, ezért számukra különösen fontos, hogy diverzifikálják az energiahordozók beszerzését, és ne más posztszovjet államok vasút- és vezetékhálózatán keresztül jussanak hozzá a létfontosságú olajhoz és gázhoz.
Az észt szabadságharc
Tény, hogy nem épp a letteknek van a legtöbb gondjuk az orosz szomszéddal, hanem például a pár éve Moszkvával kiberháborút vívó Észtországnak. A diverzifikáció jegyében az észtek igyekeznek nagyokat gondolni és lépni. Január 5-én az észt kormány elfogadott egy törvénytervezetet, ami szerint 2015-ig kettéválasztja a gázeladást és -szállítást. További kimondott cél az oroszoktól való energiafügg?ség enyhítése – írta a Bloomberg.
A döntés látszólag túlmutat a nemzeti kötekedésen, az ország f? gázcége, és a szinte monopóliumot élvez? Eesti Gaas ellen is szól. A vállalat részvényesei azonban a Bloomberg szerint körmükszakadtáig ragaszkodnak a részvénytársaság jogaihoz, hajlandóak bíróságra vinni az ügyet. A konfliktus kihagyhatatlan eleme, hogy az Eesti Gaas többségi tulajdonosa (37%) az orosz gázóriás, a Gazprom, amely az észt mellett a lett és litván piacot is ellátja.
A kormányzó észt Reform Párt másik – hevesen tagadott – célja ezért az, hogy az ország 120 millió eurót (37,2 milliárd forintot) ér? cs?vezetékeit – amik az Eesti Gaas tulajdonában vannak – államosítsa. A kormány persze cáfol: december 21-én még azt mondta Andrus Ansip észt kormányf?, hogy kizárólag „utolsó lehet?ségként” gondolnak az állami kézbe vételr?l – idézi ?t a Bloomberg. Az észt példát amúgy a litvánok is követnék, ahol egy 2010-es bejelentés szerint a Lietuvos Dujos AB nev? energiacéget szednék ízekre – a terv persze a német E.ON és a Gazprom kritikáját is kiváltotta.
Gáztároló és cs?vezeték a függetlenségért
Észtország, Lettország és Litvánia jó ideje lobbizik az Európai Uniónál, hogy a szervezet támogassa a tervüket egy közös gázterminál építésére. Érvük az, hogy az oroszok drágábban adják nekik a gázt, mint a nyugat-európai országoknak. Az EU cserébe azt kérte, hogy osszák fel a gázpiacukat, amit az észtek a fent említett tervezetben igyekeznek is meglépni.
Lettország ugyanakkor támadja két balti szomszédját, ami mögött a lett kormány lobbizása áll, aki szeretné, hogy Riga mellett épülhessen meg a cseppfolyósított gáz tárolóterminálja. Valdis Dombrovskis kormányf? szerint országának már van egy m?köd? tárolója, illetve kell? infrastruktúrája egy leend? terminálhoz. Az észtek 300-400 millió euróra (93-124 milliárd forintra) teszik az építési költségeket, amibe az EU is beszállhat. A lettek számára idegesít?, hogy eközben az észtek a Pakri-félszigeten, a litvánok pedig Klaipedánál terveznek (2014-re) egy-egy tárolót. Észtország a f?város közeli Muuga kiköt?jét is g?zer?vel fejleszti, ahova a fehéroroszok reményei szerint többek között venezuelai olaj is érkezhet majd – írja a moszkvai Vesztnyik Kavkaza hírportál. A sebezhet? lett gazdaságban ugyanis szomszédaik sem bíznak meg feltétlenül.
Az Eesti Gaas egy terve a nyelvrokon finnekkel való gázkereskedelem felélénkítésér?l keresztbe tehet az észt állam terveinek. Az Eesti Gaas és a finn Gasum közti gázcsereegyezményt a leend? (állami tulajdonú) észt energiacég, az Elering vezet?je, Taavi Veskimägi kritizálta. Szerinte jó lenne, ha az nem a piac egyszerepl?ssé tételér?l szólna (a Gasum negyede ugyanis Gazpromé). „Egy ilyen cserekereskedelem csak mélyíteni fogja az észt gázpiac torzulását, és a piac további koncentrációjához vezet” – nyilatkozta Veskimägi január elején az észt közszolgálati rádióban.
Atom, svédek és olajpala
Litvánia szintén próbál kikerülni az orosz energia-egérfogóból, így tavaly decemberben megállapodást kötött a japán Hitachival egy atomer?m? építésér?l. A 2020-ig befejezend? építkezésbe az amerikai General Electric is beszállna – írja a Reuters. A Visaginas er?m? nemzetközi projekt lesz, a lettek és az észtek is részt vesznek benne (a lengyelek viszont kiugrottak bel?le, és inkább saját reaktorokat húznak fel). Az ötmilliárd eurós (1550 milliárd forint) er?m? 34 százaléka kerül majd litván kézbe.
Vilniusnak más esélye is van az orosz függ?ség kiküszöbölésére. Hétf?n jelentette be a svéd Tethys Oil nev? olajcég, hogy 25 százalék részesedést szerzett a nyugat-litvániai olajmez?k kitermelésében – írja az Upstream Online olajipari hírportál. Ezért 140 millió svéd koronát (4,9 milliárd forintot) fizettek a dán Odin Energinek. Az összesen három mez? több mint 12 millió hordó olajat tartalmazhat, és még az olajhomokból is kinyerhet? valamennyi k?olaj. A svédek egyébként már tavaly jelezték, hogy érdekszférájukba kívánják vonni a három posztszovjet országot.
Az észteknek az olajpala jelent menekül?utat a függ?ségb?l, ennek kitermelése és elégetése biztosította 2007-ben az észt áramtermelés 90 százalékát. Ez a fajta energia azonban nem összeegyeztethet? a környezetvédelemmel, ezért Észtország célja az évtized végéig 14 százalékra tornázni a megújuló energia részesedését (Az észt olajpala-termelésér?l és felhasználásáról b?vebben olvashat az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete által az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiügyi Bizottságának készített, angol nyelv? jelentésb?l).
A különböz? egérutak még évekig, évtizedekig nem tudják majd igazán megtörni az orosz Gazprom hegemóniáját, de érdemben csökkenthetik azt. Egy olyan térségben, ahol Oroszország közelsége miatt Moszkva befolyása igen er?s, csak nyugati segítséggel érhet? el az (energia-) függetlenség. A balti államok ezért is léptek be az EU-ba és a NATO-ba, és ezért várják inkább a nyugati befektet?ket, mind az orosz gázoffenzíva újabb támadásait.
Forrás: kitekinto.hu
Megállíthatatlannak t?nik az orosz gázgigász, a Gazprom uralma a balti államokban. A három kis országnak politikailag ugyan sikerült függetlenedniük a Szovjetuniótól, de az energia terén még sok munka van a teljes szabadulásig. Ebben segítségükre lehet a Nyugat, a vezetékek, a tárolók, egy atomer?m? valamint sok-sok olajhomok és olajpala.
Olajat és oldószert szállító tehervonat 16 vagonja siklott ki múlt hétf?n Lettországban – számolt be a Telegraf cím? fehérorosz hírportál. A Daugavpils közelében történt balesetben nem sebesült meg senki, de az olaj szivárogni kezdett a megsérült tartálykocsikból. A szerelvény Fehéroroszországba tartott, balesete viszont nem okozhatott fennakadást a jelenleg flottul, ám aránytalanságokkal m?köd? balti energiaáramlásban.
A térség államai történelmileg h?vös viszonyt ápolnak keleti szomszédjukkal, az olaj- és gázt biztosító oroszokkal, ezért számukra különösen fontos, hogy diverzifikálják az energiahordozók beszerzését, és ne más posztszovjet államok vasút- és vezetékhálózatán keresztül jussanak hozzá a létfontosságú olajhoz és gázhoz.
Az észt szabadságharc
Tény, hogy nem épp a letteknek van a legtöbb gondjuk az orosz szomszéddal, hanem például a pár éve Moszkvával kiberháborút vívó Észtországnak. A diverzifikáció jegyében az észtek igyekeznek nagyokat gondolni és lépni. Január 5-én az észt kormány elfogadott egy törvénytervezetet, ami szerint 2015-ig kettéválasztja a gázeladást és -szállítást. További kimondott cél az oroszoktól való energiafügg?ség enyhítése – írta a Bloomberg.
A döntés látszólag túlmutat a nemzeti kötekedésen, az ország f? gázcége, és a szinte monopóliumot élvez? Eesti Gaas ellen is szól. A vállalat részvényesei azonban a Bloomberg szerint körmükszakadtáig ragaszkodnak a részvénytársaság jogaihoz, hajlandóak bíróságra vinni az ügyet. A konfliktus kihagyhatatlan eleme, hogy az Eesti Gaas többségi tulajdonosa (37%) az orosz gázóriás, a Gazprom, amely az észt mellett a lett és litván piacot is ellátja.
A kormányzó észt Reform Párt másik – hevesen tagadott – célja ezért az, hogy az ország 120 millió eurót (37,2 milliárd forintot) ér? cs?vezetékeit – amik az Eesti Gaas tulajdonában vannak – államosítsa. A kormány persze cáfol: december 21-én még azt mondta Andrus Ansip észt kormányf?, hogy kizárólag „utolsó lehet?ségként” gondolnak az állami kézbe vételr?l – idézi ?t a Bloomberg. Az észt példát amúgy a litvánok is követnék, ahol egy 2010-es bejelentés szerint a Lietuvos Dujos AB nev? energiacéget szednék ízekre – a terv persze a német E.ON és a Gazprom kritikáját is kiváltotta.
Gáztároló és cs?vezeték a függetlenségért
Észtország, Lettország és Litvánia jó ideje lobbizik az Európai Uniónál, hogy a szervezet támogassa a tervüket egy közös gázterminál építésére. Érvük az, hogy az oroszok drágábban adják nekik a gázt, mint a nyugat-európai országoknak. Az EU cserébe azt kérte, hogy osszák fel a gázpiacukat, amit az észtek a fent említett tervezetben igyekeznek is meglépni.
Lettország ugyanakkor támadja két balti szomszédját, ami mögött a lett kormány lobbizása áll, aki szeretné, hogy Riga mellett épülhessen meg a cseppfolyósított gáz tárolóterminálja. Valdis Dombrovskis kormányf? szerint országának már van egy m?köd? tárolója, illetve kell? infrastruktúrája egy leend? terminálhoz. Az észtek 300-400 millió euróra (93-124 milliárd forintra) teszik az építési költségeket, amibe az EU is beszállhat. A lettek számára idegesít?, hogy eközben az észtek a Pakri-félszigeten, a litvánok pedig Klaipedánál terveznek (2014-re) egy-egy tárolót. Észtország a f?város közeli Muuga kiköt?jét is g?zer?vel fejleszti, ahova a fehéroroszok reményei szerint többek között venezuelai olaj is érkezhet majd – írja a moszkvai Vesztnyik Kavkaza hírportál. A sebezhet? lett gazdaságban ugyanis szomszédaik sem bíznak meg feltétlenül.
Az Eesti Gaas egy terve a nyelvrokon finnekkel való gázkereskedelem felélénkítésér?l keresztbe tehet az észt állam terveinek. Az Eesti Gaas és a finn Gasum közti gázcsereegyezményt a leend? (állami tulajdonú) észt energiacég, az Elering vezet?je, Taavi Veskimägi kritizálta. Szerinte jó lenne, ha az nem a piac egyszerepl?ssé tételér?l szólna (a Gasum negyede ugyanis Gazpromé). „Egy ilyen cserekereskedelem csak mélyíteni fogja az észt gázpiac torzulását, és a piac további koncentrációjához vezet” – nyilatkozta Veskimägi január elején az észt közszolgálati rádióban.
Atom, svédek és olajpala
Litvánia szintén próbál kikerülni az orosz energia-egérfogóból, így tavaly decemberben megállapodást kötött a japán Hitachival egy atomer?m? építésér?l. A 2020-ig befejezend? építkezésbe az amerikai General Electric is beszállna – írja a Reuters. A Visaginas er?m? nemzetközi projekt lesz, a lettek és az észtek is részt vesznek benne (a lengyelek viszont kiugrottak bel?le, és inkább saját reaktorokat húznak fel). Az ötmilliárd eurós (1550 milliárd forint) er?m? 34 százaléka kerül majd litván kézbe.
Vilniusnak más esélye is van az orosz függ?ség kiküszöbölésére. Hétf?n jelentette be a svéd Tethys Oil nev? olajcég, hogy 25 százalék részesedést szerzett a nyugat-litvániai olajmez?k kitermelésében – írja az Upstream Online olajipari hírportál. Ezért 140 millió svéd koronát (4,9 milliárd forintot) fizettek a dán Odin Energinek. Az összesen három mez? több mint 12 millió hordó olajat tartalmazhat, és még az olajhomokból is kinyerhet? valamennyi k?olaj. A svédek egyébként már tavaly jelezték, hogy érdekszférájukba kívánják vonni a három posztszovjet országot.
Az észteknek az olajpala jelent menekül?utat a függ?ségb?l, ennek kitermelése és elégetése biztosította 2007-ben az észt áramtermelés 90 százalékát. Ez a fajta energia azonban nem összeegyeztethet? a környezetvédelemmel, ezért Észtország célja az évtized végéig 14 százalékra tornázni a megújuló energia részesedését (Az észt olajpala-termelésér?l és felhasználásáról b?vebben olvashat az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete által az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiügyi Bizottságának készített, angol nyelv? jelentésb?l).
A különböz? egérutak még évekig, évtizedekig nem tudják majd igazán megtörni az orosz Gazprom hegemóniáját, de érdemben csökkenthetik azt. Egy olyan térségben, ahol Oroszország közelsége miatt Moszkva befolyása igen er?s, csak nyugati segítséggel érhet? el az (energia-) függetlenség. A balti államok ezért is léptek be az EU-ba és a NATO-ba, és ezért várják inkább a nyugati befektet?ket, mind az orosz gázoffenzíva újabb támadásait.
Forrás: kitekinto.hu
Sümeg – Referenciaszint? ökováros lehet Sümeg, ha az önkormányzat elképzelései megvalósulnak. Err?l Rátosi Ferenc tájékoztatta a Naplót.
A polgármester elmondta, a hagyományosan használt energiaforrások véges volta, illetve azok ára és káros hatásai miatt a megújuló energiák kapnak nagy hangsúlyt a városban. Az önkormányzat határozott szándéka a nap- és szélenergia, a biogáz, a geotermikus energia miel?bbi és minél szélesebb kör? alkalmazása. Ma a Hotel Kapitánynál már használják a korszer? napkollektorokat, de a város is nyit ebbe az irányba. A Máltai Szeretetszolgálat (korábbi könyvtár) épületénél és a t?zoltóság székhelyénél tervezik az átállást, a meglév? pályázati lehet?ségek kihasználásával. De már vizsgálják az intézményeknél is a megújuló energia hasznosításának lehet?ségét. A polgármester szerint a régióban lév? három szennyvíztelep kifejezetten el?nyös lehet a biogáz szempontjából. A hazánkban már több helyen is m?köd? technológia alapján a szennyvízb?l, pontosabban az abból visszamaradó iszapból biogázt állítanak el?, amit aztán gázmotor-generátorral áramtermelésre használhatnak fel.
|
|
Sümeg fekvése azonban a széljárás szempontjából is kifejezetten kedvez?. Az önkormányzat éppen ezért szélgenerátorokkal is számol az ökovárossal összefügg? terveiben. Jelenleg azonban még az el?készítés zajlik, ahol lehet pályázni, ott a pályázatokat készítik el?, máshol az átállás, fejlesztés legoptimálisabb körülményeit vizsgálják.
Forrás: naplo-online.hu
