Napelemes rendszerek engedélyeztetése
NASA besugárzási adatai Magyarország területén
Napsugárzás, napfénytartam és felh?zet Magyarországon
Vákuumcsöves kollektorok tesztjei
Westech Solar – hogyan készül a vákuumcsöves kollektor
Akkumulátortározós napelemes rendszer felépítése
Inverterek méretezése és meghatározása
EON H tarifás adatlap (kitölthet? pdf formátumban)
Napelem Földrajzi Információs Rendszer – Interaktív térképek
Fenntartható_fejlödés_biorefinery_Kalman
Villamosenergia rendszer Magyarországon 2012
Nagyfeszültségü egyenáram átvitele
Kötelezö átvételi árak KÁT-2013
PV-modulok_ellenörzése_Profi_PV-tester
Villamosberendezések-idöszakos-vizsgálata
Svájcban a környezetvédelem és a klíma témája egészen szeptemberig a legéget?bb politikai kérdés volt a felmérések alapján. Mégis a zöldek tavaszi, a japán atomszerencsétlenséget követ? támogatásnövekedése az októberben lezajlott választásokra elpárolgott.
A hagyományos Zöld Párt támogatottsága kismértékben csökkent, viszont a legutóbbi választás óta Parlamentben ül? Zöldliberális Párt – akik a környezeti problémák piaci megoldását hirdetik – a választások egyik legnagyobb nyerteseként megnégyszerezte támogatottságát az el?z? voksoláshoz képest (2007: 1,4%, 2011: 5,4%). Bár a Fukusima-hatás elmaradt, a szerencsétlenség Németországhoz hasonlóan mégis alaposan átrajzolta az alpesi ország energetikai stratégiáját. Ez új lendületet adhat a megújuló energia és energiahatékonysághoz kapcsolódó iparágak fejl?désének.
Atomstop és energiapolitikai váltás
Már májusban döntött a kormány az atomenergiából való középtávú kiszállásról, ennek pontos határidejét azonban nem szabta meg. A m?köd? öt atomer?m? addig marad üzemben, ameddig biztonságos, ez hozzávet?leg 50 éves üzemid?t jelent, tehát 2019 és 2035 kapcsolják le ?ket. A döntés kifogta a szelet a Zöld Párt témában indított népszavazási kezdeményezésének vitorlájából. Az atomszerencsétlenség után a középpártok (kereszténydemokraták, polgári demokraták) is magukévá tették a témát, szemben a legnagyobb kormánypárttal, az októberi választásokon ismételten legtöbb voksot begy?jt? Néppárttal (SVP), és a most harmadik liberálisokkal (FDP) amelyek nemmel szavaztak, illetve tartózkodtak a szavazásnál.
A kies? áramot megújuló energiával, mindenekel?tt a vízer?m?vek további építésével és az energiahatékonyság növelésével tervezik pótolni. Ez középtávon nagymértékben átrendezné Svájc áramtermelését, hiszen ma az áram 40 százaléka az öt m?köd? atomreaktorból származik, több mint felét pedig már ma is vízer?m?vek állítják el?. A vízenergián kívüli alternatív energiák aránya (napenergia, szélenergia, biomassza, fa) az áramtermelésben Németországgal összevetve elenyész?, mindössze 2 százalék. Az arány javítása érdekében a Nemzeti Tanács megszavazta a megújuló energiából származó áram támogatott átvételi árának növelését.
Az atomer?m?vek lekapcsolása még inkább kétségessé teszi a klímapolitikai célok elérését : míg Németország a kiotói célokat túl is teljesítette, addig Svájc esetében már az is kérdéses, hogy 2012-ig meg tud-e egyáltalán eleget tud-e tenni a vállalásoknak.
Zöld gazdaság piaci eszközökkel
Az atomstop reálpolitikává válásával sokkal inkább igény mutatkozik a pragmatikus megoldási javaslatokkal el?rukkoló er?kre. Ezzel is magyarázható, hogy szemben a hagyományos baloldali, az állam szerepét hangsúlyozó, a piaci korlátozásokat el?térbe helyez? Zöld Párt politikájával, a piacpárti zöld liberálisok támogatottsága jelent?sen növekedett a legutóbbi választásokon.
Elnökük, Martin Bäumle a szeptemberben Thunban rendezett Klíma Fórumon vázolta az ökológiai problémák megoldásának lehetséges üzleti el?nyeit: „A helyzet a svájci folyók esetéhez hasonlítható: Svájc évtizedekkel ezel?tt elkezdte a folyók tisztítását, amivel komoly természeti értékre tett szert. Ma pedig ki viszi a víztisztítási technológiát például Lengyelországba, ha nem az, aki elkezdte a folyamatot, tehát Svájc? Err?l van szó ma is: majd, ha Kína és India is csatlakozik a nemzetközi klímapolitikához, mivel pont ezeket az országokat érinti leginkább károsan a klímaváltozás, akkor Svájc élen járhat a zöld technológia exportálásában.”
A modellel Ernst-Ulrich von Weiszäcker, a téma tekintélyes szakért?je, a klíma- és környezetkutatással foglalkozó németországi Wuppertal Intézet egykori vezet?je és korábbi Bundestag-képisel? is egyetértett, aki a davosi Világ Er?forrás Fórumon nyilatkozott: „A hatékonyság forradalma megváltoztatja a gazdaságot. Egészen a legutóbbi id?kig a GDP növekedésével együtt n?tt a környezetszennyezés, de a fejl?dés egy bizonyos szintjén túl a környezettudatosabb gondolkodás, a gazdaság strukturális átalakulása és az új technológiák alkalmazása miatt a nyugati országokban ez a kapcsolat megfordult. Most lehet?ség nyílik arra, hogy energiahatékony technológiák közvetítésével, a megújuló energiaforrások segítségével a fejl?d? országok is ebbe a szakaszba jussanak.”
Az alpesi ország ebb?l a folyamatból kíván profitálni és 2020-ra a megújuló energiák és az er?forrás hatékonyság vezet? központjává válni, ahogy az a kormány által szeptember végén megjelentetett megújuló energia- és energiahatékonyság stratégiában a CleanTech Masterplanban áll. Ebben az ország természetközeli profilját is felhasználva a zöld technológiák exportjának további fejlesztését, az ország korábbi vezet? iparági pozíciójának visszaszerzését t?zték ki célul.
Svájc – Németországhoz hasonlóan – ki akarja használni az energiapolitikai váltásból származó üzleti lehet?ségeket. Mindazonáltal a várható el?nyök mellett az atomer?m?vek kies? áramtermelése következtében Svájc nem kerülheti el a komoly kihívásokat sem.
Forrás: kitekinto.hu
