Úgy t?nik megéri napelemparkot telepíteni.
A németországi Güstrowban 2010 októberében adták át az els? napelemparkot, amely 1,7 hektáron helyezkedik el, 11 ezer napelemb?l áll és kb. 400 háztartást képes ellátni energiával. Másfél évvel kés?bb 2012 május-júniusban, a pozitív tapasztalatok alapján megépítésre került a második napelempark, amely összesen 121 ezer napelemb?l áll, 31 megawatt teljesítmény? és 8000 háztartás energiaellátását oldja meg.
Az egész építkezés 6 hétig tartott a kb. 200 f?s épít?csapatnak, amelyben 20 f?vel a pécsi Plastomatic Kft. is képviseltette magát annak reményében, hogy hamarosan Magyarországon is hasznosíthatjuk a nemzetközi napelemparkok építésén megszerzett tapasztalatokat. Bizakodva tekintünk a jöv?be és reméljük, rövid id?n belül hazánkban is úgy módosulnak a szabályzók, hogy gomba módra szaporodnak majd a napenergiát hasznosító berendezések egyre több tiszta, „zöld” energiával látva el mindannyiunkat.
forrás: plastomatic kft
FELHÍVÁS
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség felhívással fordul a Güstrow-i Szolárpark építéssel kapcsolatos együttes fellépés ügyében a károsultak felé. Kérjük az alábbi adatokat töltsék ki és az ELKÜLD gombbal továbbítsák részünkre.
Kérjük a vállalkozási és Közvetítési Szerz?dése, e-mail-ben az info@mnnsz.hu GÜSTROW megjegyzéssel küldje el részünkre. Adatait bizalmasan kezeljük és csak ebben az ügyben használjuk fel!
A napraforgó mintájára új napenergia-rendszert fejlesztettek ki a Wisconsin Egyetem kutatói. Az ?szirózsafélék családjába tartozó napraforgó jellegzetes tulajdonsága, hogy hajlékony szárának köszönhet?en képes követni a Nap mozgását, ezért mindig olyan szögben áll, hogy a lehet? legtöbb napfény érje.
Az egyetemen kidolgozott leképez? technológia 10%-kal hatékonyabbá teszi a napelemeket. Más azonos célú eljárásokkal szemben, mint GPS vagy motorok alkalmazása a napelemek átpozícionálására, az új rendszer a legmodernebb anyagok felhasználására épül.
A tesztfázisban járó projektben a folyadékkristályos elasztomerek (LCE) és a szén nanocsövek különleges jellemz?i révén a napelemek szinte maguktól mozdulnak el, a rendszer a napsugarak okozta h?re reagál.
Ennek a „passzív” eljárásnak köszönhet?en el?nyösebb, mint az „aktív” megoldások, hiszen a napelemek mozgatása semennyit sem használ fel a megtermelt energiából, a mechanizmus a fizika törvényeire épül.
Magát a napraforgót az indiánok már 3000 évvel ezel?tt is termesztették, Európába a 16. században került át, majd a kés?bbiekben, Ázsiában és Afrikában is meghonosodott. A napraforgóolajat nagyobbrészt jó min?ség? étolajként hasznosítjuk, de a margarin és szappan gyártásának is fontos alapanyaga.
Forrás: biouzemanyag.blog.hu
A napraforgó mintájára új napenergia-rendszert fejlesztettek ki a Wisconsin Egyetem kutatói. Az ?szirózsafélék családjába tartozó napraforgó jellegzetes tulajdonsága, hogy hajlékony szárának köszönhet?en képes követni a Nap mozgását, ezért mindig olyan szögben áll, hogy a lehet? legtöbb napfény érje.
Az egyetemen kidolgozott leképez? technológia 10%-kal hatékonyabbá teszi a napelemeket. Más azonos célú eljárásokkal szemben, mint GPS vagy motorok alkalmazása a napelemek átpozícionálására, az új rendszer a legmodernebb anyagok felhasználására épül.
A tesztfázisban járó projektben a folyadékkristályos elasztomerek (LCE) és a szén nanocsövek különleges jellemz?i révén a napelemek szinte maguktól mozdulnak el, a rendszer a napsugarak okozta h?re reagál.
Ennek a „passzív” eljárásnak köszönhet?en el?nyösebb, mint az „aktív” megoldások, hiszen a napelemek mozgatása semennyit sem használ fel a megtermelt energiából, a mechanizmus a fizika törvényeire épül.
Magát a napraforgót az indiánok már 3000 évvel ezel?tt is termesztették, Európába a 16. században került át, majd a kés?bbiekben, Ázsiában és Afrikában is meghonosodott. A napraforgóolajat nagyobbrészt jó min?ség? étolajként hasznosítjuk, de a margarin és szappan gyártásának is fontos alapanyaga.
Forrás: biouzemanyag.blog.hu
vagyis napelemek, melyek a nap sugarainak energiáját elektromos energiává alakítják, és a h?energiás eszközök, vagyis napkollektorok, melyek h?energiává alakítják a napsugárzás energiáját. Mindkett?ben nem kevés veszélyes anyag kerül felhasználásra, mint a kadmium, a szelén vagy a kén-hexafluorid, ami er?s üvegházgáz-hatású elem. Egy angol projekt azonban organikus anyagokból oldaná meg a szolárcellák gyártását.
Az innováció az Eight19 cég tulajdonát képezi, s nevét onnan kapta, hogy 8 perc 19 másodpercbe telik a Nap sugarainak elérniük a Földet. A szakemberek szerint ez a konstrukció jobban tükrözi a növényekben végbemen? fotoszintézist.
Egyetlen hátránya, hogy nem képes olyan százalékban hasznosítani a napfény energiáját, mint a már elterjedt szilícium-alapú eszközök. Ugyanakkor gyártása olcsó, így els?sorban a szegény országok lakossága számára jelenthet segítséget és áttörést.
A megoldást újabban az elektromos hálózaton kívüli (off-grid) szolár-eszközökben használják fel. Ezek olyan napenergiás akkumulátorok és kis elektromos eszközök, melyeket f?leg az afrikai falvak lakóinak szánnak, akiknek nincs hozzáférésük az áramhálózatokhoz.
Az innováció az Eight19 cég tulajdonát képezi, s nevét onnan kapta, hogy 8 perc 19 másodpercbe telik a Nap sugarainak elérniük a Földet. A szakemberek szerint ez a konstrukció jobban tükrözi a növényekben végbemen? fotoszintézist.
Egyetlen hátránya, hogy nem képes olyan százalékban hasznosítani a napfény energiáját, mint a már elterjedt szilícium-alapú eszközök. Ugyanakkor gyártása olcsó, így els?sorban a szegény országok lakossága számára jelenthet segítséget és áttörést.
A megoldást újabban az elektromos hálózaton kívüli (off-grid) szolár-eszközökben használják fel. Ezek olyan napenergiás akkumulátorok és kis elektromos eszközök, melyeket f?leg az afrikai falvak lakóinak szánnak, akiknek nincs hozzáférésük az áramhálózatokhoz.
Az innováció az Eight19 cég tulajdonát képezi, s nevét onnan kapta, hogy 8 perc 19 másodpercbe telik a Nap sugarainak elérniük a Földet. A szakemberek szerint ez a konstrukció jobban tükrözi a növényekben végbemen? fotoszintézist.
Egyetlen hátránya, hogy nem képes olyan százalékban hasznosítani a napfény energiáját, mint a már elterjedt szilícium-alapú eszközök. Ugyanakkor gyártása olcsó, így els?sorban a szegény országok lakossága számára jelenthet segítséget és áttörést.
A megoldást újabban az elektromos hálózaton kívüli (off-grid) szolár-eszközökben használják fel. Ezek olyan napenergiás akkumulátorok és kis elektromos eszközök, melyeket f?leg az afrikai falvak lakóinak szánnak, akiknek nincs hozzáférésük az áramhálózatokhoz.
Hazánkban számtalan önkormányzat küzd anyagi gondokkal, ezért az energiagazdálkodás racionalizálása, az önkormányzati fenntartású középületek, valamint a közvilágítás hatékony és olcsó energiaellátásának megszervezése kulcsfontosságú.
A sz?kös önkormányzati költségvetésre hivatkozva a legtöbb település nem alkalmaz energetikai szakembert. Pedig az energetikus a közintézmények energiafogyasztásának nyomonkövetése és az esetleges rossz hatásfokú rendszerek beazonosítása által a fizetése sokszorosát takaríthatja meg az önkormányzat számára.
Az energetikai fejlesztések tervezéséhez és a rendelkezésre álló pályázati források feltérképezéséhez nélkülözhetetlen a szakért? bevonása. A tudatos energiagazdálkodás a háztartások és az önkormányzatok szintjén is a következ? prioritási sorrendet követi: energiatakarékosság (energiapazarlás csökkentése a fogyasztói szokások megváltoztatásával), energiahatékonysági beruházások (pl. h?szigetelés), végül a fosszilis energiahordozók kiváltása megújuló energiaforrásokkal.
NAPENERGIA PIACKUTATÁS
Mivel – Magyarország természeti adottságainak köszönhet?en – a napenergia az ország bármely területén hasonló hatékonysággal hasznosítható, egyre több magyar önkormányzat vág bele napenergiás beruházásba. Az Energiaklub által idén végzett napenergia piackutatás („A magyarországi napenergia piac 2011-ben” cím? kiadvány) egyik legf?bb eredménye az volt, hogy az önkormányzatok egyre komolyabb szerepet töltenek be a napelemes beruházások keresleti oldalán.
A piacelemzés keretében immár negyedik éve végzünk kérd?íves felmérést a hazai piac szerepl?i körében, ezáltal megfigyelhettük az elmúlt években kirajzolódó trendeket. A legelterjedtebb vev?i kör – a válaszok alapján – továbbra is egyértelm?en a lakosság. A közintézményi szektor aránya a 2010 es évhez képest növekedett, különösen a napelem-értékesítések egyre fontosabb vev?i körét jelentik az önkormányzatok. 2011-ben már a napelemes eladások körülbelül 18 százalékát tették ki az önkormányzati, közintézményi megrendelések.
FEJLESZTÉSEK MAGVALÓSULÁSA
Az önkormányzati szektorban bekövetkezett fejlesztések az elmúlt évek pályázatainak eredményeképpen valósultak meg. Önkormányzatok (csakúgy, mint a vállalkozások és non-profit szervezetek) az Európai Unió strukturális alapjaiból táplálkozó Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP), valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) kiírásai keretében igényelhettek támogatást napenergiát hasznosító rendszer megvalósításához.
2011 elején 42 Mrd Ft-ot hirdetett meg a kormány a 2011 és 2013 közötti id?szakra megújulóenergia-beruházások támogatására, amely összeget az indikatív forrásallokáció alapján még 2011 során kívánták lekötni. A 2011-es KEOP pályázatok esetében a támogatás mértéke 10–85 százalék között mozgott. A végleges támogatási intenzitás a beruházás megvalósulásának régiója és a pályázó jogi formája függvényében került meghatározásra, önkormányzatok akár 85 százalékos támogatásban is részesülhettek. Napenergiát hasznosító rendszer kivitelezésére 2011-ben az alábbi KEOP konstrukciók keretében lehetett pályázatot benyújtani:
- KEOP-4.2.0/A/11: Helyi h?- és h?tési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (A)
- KEOP-4.2.0/B/11: Helyi h?- és h?tési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (B)
- KEOP-4.4.0/11: Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt h? és villamosenergia-, valamint biometán termelés
- KEOP-4.9.0/11: Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva
A pályázatot kezel? Energiaközpont adatközlése alapján a fenti KEOP kiírásokra 1029 pályázat érkezett be, összesen 54,5 Mrd Ft támogatási igénnyel. 446 projekt nyert támogatást az említett konstrukciók keretében, a megítélt támogatások összege 9,65 Mrd Ft volt. A nyertes napkollektoros pályázatok száma 91 (összfelület: 4918,16 m²), a megítélt támogatás összege 828,6 M Ft.1 116 napelemes projekt (összteljesítmény: 3784,1 kW) nyert támogatást, összesen 2,37 Mrd Ft értékben.
A Budapestet és Pest megyét felölel? Központi Régió nem tartozik a KEOP hatásköre alá, így ebben a régióban a Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP) keretében lehetett pályázni megújulóenergia-beruházások támogatására. A 2011–2013-ra meghirdetett „Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Közép-Magyarországon – KMOP–3.3.3-11” konstrukció 1 milliárd forintból gazdálkodott. A kiírásra annak lezárásáig 126 pályázat érkezett be, összesen 6,67 Mrd Ft támogatási igénnyel. Ezek közül 20 beruházás részesült szubvencióban, 897,3 millió forintnyi támogatást osztottak ki. A 20 nyertes pályázat közül 18 projekt tartalmazza napelemes rendszer kiépítését (is). A benyújtott pályázati dokumentáció alapján több mint 600 kW-nyi napelem telepítését támogatja majd a KMOP.2 Többek között Nagykovácsi, Szada, Szigetszentmiklós és Tápiószecs? közintézményeire is a KMOP pályázaton elnyert támogatással kerül napelemes rendszer.
NAPKORONA BAJNOKSÁG
Az önkormányzatok között zajló Napkorona Bajnokság 2012-es fordulójának helyezettjei között is több olyan település található, amely az említett pályázatoknak köszönhet?en telepített napkollektorokat vagy napelemeket közintézményein. A verseny a nemzetközi RES Champions League, a Megújuló Er?források Bajnoki Ligájának magyar fordulója, immár harmadik éve kerül megrendezésre, közel 200 magyar település részvételével. A versenyt az az önkormányzat nyeri meg, amelynek a területén a lakosságszámhoz viszonyított legmagasabb arányban használják a napenergiát, napkollektorok vagy napelemek segítségével (A pontszámot az egy f?re jutó napelem-kapacitás és napkollektor felület határozza meg).
A verseny nemzetközi fordulójában azok a települések indulnak eséllyel, amelyek nem csupán a napenergia, hanem más megújuló energiaforrás hasznosításában is jeleskednek, valamint érzékelhet? a városvezetés elhivatottsága a fenntartható energiagazdálkodás irányába. A tavalyi évben az 5000 lakos alatti kategóriában Nagypáli vehette át a 2. díjat, 2010-ben Dunkerque-ben pedig Orosháza lett a második saját kategóriájában. Idén el?ször két magyar település is bekerült a díjazottak közé. Bóly mellett a Békés megyei Szarvas is bizonyított: a megújuló er?források felhasználásában Európa legjobbjai között vannak. A magyar települések közül a teljes mez?nyben Bóly második, Szarvas a kistelepülések kategóriában harmadik helyezést ért el. Bóly méltán megérdemelt helyezését a szemléletformálásnak szánt komoly szerep mellett az is bizonyítja, hogy a településen 4 f?s energetikai szakemberekb?l álló team dolgozik, a napelemek (összesen 84,2 kW kapacitás több közintézményen) és napkollektorok (15 m² a Családok Átmeneti Otthonán) mellett sikerrel használják a geotermikus energiát, illetve a biomasszát is. Bólyon az összes közintézményt megújulókkal f?tik, az iskolákban LED világítás található, de további ambiciózus terveik is vannak. Szarvas a helyezését nem csak a helyi napenergia hasznosításban tett lépéseknek, vagy a rekord nagyságú (87,84 kW névleges teljesítmény) közintézményi napelem felhasználásnak köszönhette, hanem az ország jelenleg legnagyobb és legmodernebb biogáz üzemének, illetve a már több évtizedes sikeres geotermikus energia felhasználásnak is.
MEGFONTOLANDÓ TAPASZTALATOK
Sajnos a fentieknél kevésbé átgondolt beruházásoknak is szemtanúi lehettünk. Az ENERGIAKLUB „Követend? példák – Sikeres megújulóenergia-projektek” cím? projektje keretében több hazai közintézményi napenergia-beruházást vizsgált meg az elmúlt évek során. A vizsgálat eredménye sok olyan tapasztalat, amelyet érdemes megosztani a jelenleg beruházásokat el?készít? önkormányzatokkal. A legfontosabb tanulságok többek között:
- Sok esetben nem került beépítésre h?mennyiség-mér?, ezért az önkormányzat nem rendelkezik konkrét adatokkal a napkollektorok által megtermelt energia mennyiségér?l, így a kiváltott energiahordozó mennyiségér?l sem.
- Több esetben el?fordult a napkollektor-rendszerek túlméretezése, ami a nyári id?szakban nehézséget okoz az üzemeltet?nek. Ez a probléma els?sorban az iskolák tetejére telepített, nyáron kihasználatlan napkollektorok esetén jelentkezik.
- Az önkormányzat által elért eredmények megfelel? demonstrálása katalizálja a lakossági kezdeményez?készséget. Erre remek lehet?séget nyújt az oktatási intézményeken elhelyezett napenergiás rendszer és a témához kapcsolódó szemléletformáló programok.
Sok hiba elkerülésében és a jó döntések meghozatalában segíthet a máshol már m?köd? jó példák felkeresése és az önkormányzatok közötti tapasztalatcsere, amelyet az Energiaklub által szervezett Napkorona Bajnokság is el?segít.
Csanaky Lilla
Energiaklub
Hazánkban számtalan önkormányzat küzd anyagi gondokkal, ezért az energiagazdálkodás racionalizálása, az önkormányzati fenntartású középületek, valamint a közvilágítás hatékony és olcsó energiaellátásának megszervezése kulcsfontosságú.
A sz?kös önkormányzati költségvetésre hivatkozva a legtöbb település nem alkalmaz energetikai szakembert. Pedig az energetikus a közintézmények energiafogyasztásának nyomonkövetése és az esetleges rossz hatásfokú rendszerek beazonosítása által a fizetése sokszorosát takaríthatja meg az önkormányzat számára.
Az energetikai fejlesztések tervezéséhez és a rendelkezésre álló pályázati források feltérképezéséhez nélkülözhetetlen a szakért? bevonása. A tudatos energiagazdálkodás a háztartások és az önkormányzatok szintjén is a következ? prioritási sorrendet követi: energiatakarékosság (energiapazarlás csökkentése a fogyasztói szokások megváltoztatásával), energiahatékonysági beruházások (pl. h?szigetelés), végül a fosszilis energiahordozók kiváltása megújuló energiaforrásokkal.
NAPENERGIA PIACKUTATÁS
Mivel – Magyarország természeti adottságainak köszönhet?en – a napenergia az ország bármely területén hasonló hatékonysággal hasznosítható, egyre több magyar önkormányzat vág bele napenergiás beruházásba. Az Energiaklub által idén végzett napenergia piackutatás („A magyarországi napenergia piac 2011-ben” cím? kiadvány) egyik legf?bb eredménye az volt, hogy az önkormányzatok egyre komolyabb szerepet töltenek be a napelemes beruházások keresleti oldalán.
A piacelemzés keretében immár negyedik éve végzünk kérd?íves felmérést a hazai piac szerepl?i körében, ezáltal megfigyelhettük az elmúlt években kirajzolódó trendeket. A legelterjedtebb vev?i kör – a válaszok alapján – továbbra is egyértelm?en a lakosság. A közintézményi szektor aránya a 2010 es évhez képest növekedett, különösen a napelem-értékesítések egyre fontosabb vev?i körét jelentik az önkormányzatok. 2011-ben már a napelemes eladások körülbelül 18 százalékát tették ki az önkormányzati, közintézményi megrendelések.
FEJLESZTÉSEK MAGVALÓSULÁSA
Az önkormányzati szektorban bekövetkezett fejlesztések az elmúlt évek pályázatainak eredményeképpen valósultak meg. Önkormányzatok (csakúgy, mint a vállalkozások és non-profit szervezetek) az Európai Unió strukturális alapjaiból táplálkozó Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP), valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) kiírásai keretében igényelhettek támogatást napenergiát hasznosító rendszer megvalósításához.
2011 elején 42 Mrd Ft-ot hirdetett meg a kormány a 2011 és 2013 közötti id?szakra megújulóenergia-beruházások támogatására, amely összeget az indikatív forrásallokáció alapján még 2011 során kívánták lekötni. A 2011-es KEOP pályázatok esetében a támogatás mértéke 10–85 százalék között mozgott. A végleges támogatási intenzitás a beruházás megvalósulásának régiója és a pályázó jogi formája függvényében került meghatározásra, önkormányzatok akár 85 százalékos támogatásban is részesülhettek. Napenergiát hasznosító rendszer kivitelezésére 2011-ben az alábbi KEOP konstrukciók keretében lehetett pályázatot benyújtani:
- KEOP-4.2.0/A/11: Helyi h?- és h?tési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (A)
- KEOP-4.2.0/B/11: Helyi h?- és h?tési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (B)
- KEOP-4.4.0/11: Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt h? és villamosenergia-, valamint biometán termelés
- KEOP-4.9.0/11: Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva
A pályázatot kezel? Energiaközpont adatközlése alapján a fenti KEOP kiírásokra 1029 pályázat érkezett be, összesen 54,5 Mrd Ft támogatási igénnyel. 446 projekt nyert támogatást az említett konstrukciók keretében, a megítélt támogatások összege 9,65 Mrd Ft volt. A nyertes napkollektoros pályázatok száma 91 (összfelület: 4918,16 m²), a megítélt támogatás összege 828,6 M Ft.1 116 napelemes projekt (összteljesítmény: 3784,1 kW) nyert támogatást, összesen 2,37 Mrd Ft értékben.
A Budapestet és Pest megyét felölel? Központi Régió nem tartozik a KEOP hatásköre alá, így ebben a régióban a Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP) keretében lehetett pályázni megújulóenergia-beruházások támogatására. A 2011–2013-ra meghirdetett „Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Közép-Magyarországon – KMOP–3.3.3-11” konstrukció 1 milliárd forintból gazdálkodott. A kiírásra annak lezárásáig 126 pályázat érkezett be, összesen 6,67 Mrd Ft támogatási igénnyel. Ezek közül 20 beruházás részesült szubvencióban, 897,3 millió forintnyi támogatást osztottak ki. A 20 nyertes pályázat közül 18 projekt tartalmazza napelemes rendszer kiépítését (is). A benyújtott pályázati dokumentáció alapján több mint 600 kW-nyi napelem telepítését támogatja majd a KMOP.2 Többek között Nagykovácsi, Szada, Szigetszentmiklós és Tápiószecs? közintézményeire is a KMOP pályázaton elnyert támogatással kerül napelemes rendszer.
NAPKORONA BAJNOKSÁG
Az önkormányzatok között zajló Napkorona Bajnokság 2012-es fordulójának helyezettjei között is több olyan település található, amely az említett pályázatoknak köszönhet?en telepített napkollektorokat vagy napelemeket közintézményein. A verseny a nemzetközi RES Champions League, a Megújuló Er?források Bajnoki Ligájának magyar fordulója, immár harmadik éve kerül megrendezésre, közel 200 magyar település részvételével. A versenyt az az önkormányzat nyeri meg, amelynek a területén a lakosságszámhoz viszonyított legmagasabb arányban használják a napenergiát, napkollektorok vagy napelemek segítségével (A pontszámot az egy f?re jutó napelem-kapacitás és napkollektor felület határozza meg).
A verseny nemzetközi fordulójában azok a települések indulnak eséllyel, amelyek nem csupán a napenergia, hanem más megújuló energiaforrás hasznosításában is jeleskednek, valamint érzékelhet? a városvezetés elhivatottsága a fenntartható energiagazdálkodás irányába. A tavalyi évben az 5000 lakos alatti kategóriában Nagypáli vehette át a 2. díjat, 2010-ben Dunkerque-ben pedig Orosháza lett a második saját kategóriájában. Idén el?ször két magyar település is bekerült a díjazottak közé. Bóly mellett a Békés megyei Szarvas is bizonyított: a megújuló er?források felhasználásában Európa legjobbjai között vannak. A magyar települések közül a teljes mez?nyben Bóly második, Szarvas a kistelepülések kategóriában harmadik helyezést ért el. Bóly méltán megérdemelt helyezését a szemléletformálásnak szánt komoly szerep mellett az is bizonyítja, hogy a településen 4 f?s energetikai szakemberekb?l álló team dolgozik, a napelemek (összesen 84,2 kW kapacitás több közintézményen) és napkollektorok (15 m² a Családok Átmeneti Otthonán) mellett sikerrel használják a geotermikus energiát, illetve a biomasszát is. Bólyon az összes közintézményt megújulókkal f?tik, az iskolákban LED világítás található, de további ambiciózus terveik is vannak. Szarvas a helyezését nem csak a helyi napenergia hasznosításban tett lépéseknek, vagy a rekord nagyságú (87,84 kW névleges teljesítmény) közintézményi napelem felhasználásnak köszönhette, hanem az ország jelenleg legnagyobb és legmodernebb biogáz üzemének, illetve a már több évtizedes sikeres geotermikus energia felhasználásnak is.
MEGFONTOLANDÓ TAPASZTALATOK
Sajnos a fentieknél kevésbé átgondolt beruházásoknak is szemtanúi lehettünk. Az ENERGIAKLUB „Követend? példák – Sikeres megújulóenergia-projektek” cím? projektje keretében több hazai közintézményi napenergia-beruházást vizsgált meg az elmúlt évek során. A vizsgálat eredménye sok olyan tapasztalat, amelyet érdemes megosztani a jelenleg beruházásokat el?készít? önkormányzatokkal. A legfontosabb tanulságok többek között:
- Sok esetben nem került beépítésre h?mennyiség-mér?, ezért az önkormányzat nem rendelkezik konkrét adatokkal a napkollektorok által megtermelt energia mennyiségér?l, így a kiváltott energiahordozó mennyiségér?l sem.
- Több esetben el?fordult a napkollektor-rendszerek túlméretezése, ami a nyári id?szakban nehézséget okoz az üzemeltet?nek. Ez a probléma els?sorban az iskolák tetejére telepített, nyáron kihasználatlan napkollektorok esetén jelentkezik.
- Az önkormányzat által elért eredmények megfelel? demonstrálása katalizálja a lakossági kezdeményez?készséget. Erre remek lehet?séget nyújt az oktatási intézményeken elhelyezett napenergiás rendszer és a témához kapcsolódó szemléletformáló programok.
Sok hiba elkerülésében és a jó döntések meghozatalában segíthet a máshol már m?köd? jó példák felkeresése és az önkormányzatok közötti tapasztalatcsere, amelyet az Energiaklub által szervezett Napkorona Bajnokság is el?segít.
Csanaky Lilla
Energiaklub
Az elmúlt években 8-10 százalék között mozgó munkanélküliségi ráta az Egyesült Államokban rádöbbentette a szakszervezeteket arra, hogy szükségük van a zöld bizniszek állásaira. Ha a beruházók nem szakszervezeti munkaer?t bíznak meg az építési munkálatokra,
a szakszervezetek keresztbe tesznek: természetvédelmi indokokra hivatkozva perelnek, hogy megakadályozzák a projektet.
Kalifornia a napenergia-termelés egyik világközpontja. Az USA déli állama napos órák száma és a napsütés intenzitása tekintetében is ideális helyszín a szolárpanel-telepek létesítésére. Az állam törvényhozói ráadásul 2020-ra 33 %-ban szabták meg a megújuló energiák arányát az energiamixben.
Az elmúlt években bármilyen id?szakot mért a sajtó, rendszerint több tucat napenergiás projekt volt engedélyezés alatt. Mivel több a finanszírozást keres? projekt, mint amennyi t?ke a piacokon beáramlik a szolár-szektorba, nagy a szelekció: azok a projektek, melyeknél valószín?, hogy belekötnek-e a környezetvéd?k, aligha kapnak támogatást a befektet?kt?l.
A „fotovoltaikus” technológia nagyobb helyet igényel, mint a napenergiát h?energiává alakító „szolár termál” technológia, ezért nagyobb az esélye, hogy az el?bbi megoldást alkalmazó projekt az állatvéd? aktivisták kifogásaiba ütközik. Utóbbi viszont az intenzív vízfogyasztása miatt vívhatja ki a zöldek rosszallását.
20 százalékos pluszköltség
A Mojave-sivatagban kezdeményezett szolárpanel-telepek hírhedt esetei körül nagy ellenérdekek mozogtak. A veszélyeztetett állatfajok épségére hivatkozva több száz millió dolláros projektek el?remenetelét akasztották meg hatósági panaszokkal és perekkel.
A BrightSource Energy beruházása szakszervezeti munkaer? alkalmazásával indult el az engedélyeztetés útveszt?iben, míg az Ausra úgy kezdett neki projektjének, hogy megtagadta az együttm?ködést a szakszervezettel. Ugyanis ha tagjait alkalmazza, az 20 %-kal dob a költségvetésen, írta a New York Times.
Az Ausra projektjét megtorpedózta a California Unions of Reliable Energy mindenféle állatfaj, a rövidorrú kenguru, a rozsdavörös bagoly, a sivatagi tekn?sbéka életterének visszaszorítására hivatkozva, míg a BrightSource -egyébként nagyobb alapterület? telep létesítését szándékozó- kérelménél csöndben maradt. A szakszervezett?l ugyancsak elzárkózó FPL Group 144 igény-bejelentést kapott különféle szempontú környezetvédelmi hatástanulmányok készítésére. A Stirling Energy Systems 143 hasonló panaszt kapott az említett szakszervezett?l.
Nem csoda, hogy az amerikai sajtóban olyan cikkek láttak napvilágot, melyek kvázi zsarolási technikákat tulajdonítottak a szakszervezetnek.
