Miközben jelenleg napenergia témában Magyarországon a legtöbb embert valószínűleg az otthonfelújítási támogatás és az ezzel megvalósítható háztartási napelemes rendszerek ügye, illetve az elszámolási rendszer közelgő változása foglalkoztatja, február utolsó hetében jókora új napenergia-termelési rekord született.
A legújabb csúcsot február 22-én hétfőn, déli 12 órakor állították fel a hazai ipari méretű naperőművek. Termelésük ekkor megközelítette az 1200 megawattot (1197,76 MW) a Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) által ismertetett nettó kereskedelmi elszámolási adatok alapján. Sőt, noha még csak február végéről beszélünk, a hónap utolsó hetében egy kivételével minden nap 1000 MW fölött alakult a termelés. És bár az előző, nagy nyilvánosságot kapott 1037,8 megawattos csúcs még 2020 októberében született, azóta azonban előbb február 13-án (1067,2 MW), majd rá két nappal (1166,8 MW) is jócskán megdőlt a tavaly őszi csúcs.
A naperőművek számára egyébként a közhiedelemmel szemben nem a nyári, hanem a tavaszi és őszi napsütéses időszakok nyújtják a legkedvezőbb feltételeket. A fotovoltaikus panelek 25 Celsius-fokon képesek a legnagyobb teljesítmény leadására, az idő melegedésével fokonként 0,8 százalékkal romlik a teljesítmény, vagyis a forró kánikulai napok nem a legideálisabbak a naperőművek számára. A következő hetekben, hónapokban tehát várhatóan újabb rekordok születhetnek, hiszen a magyarország naperőmű kapacitás folyamatosan bővül.
Ráadásul a fenti rekord érték csak a háztartási méretűnél nagyobb, 50 kW és e feletti teljesítményű naperőművek termelését jelzi, vagyis az összesített magyar napenergia-termelés bizonyosan messze meghaladta a fenti számot is.
A legutóbbi elérhető hivatalos adatok szerint az ipari méretű naperőművek beépített teljesítőképessége 2020 végén elérte a 1406,9 MW-ot, míg a háztartási méretűeké már 2020. szeptember végén meghaladta a 640 MW-ot, vagyis a fotovoltaikus termelők összesített hazai beépített teljesítőképessége már tavaly év végére jócskán 2000 MW felett járt. A nagyméretű naperőművek beépített teljesítménye 2020-ban 50 százalékkal, körülbelül 470 MW-tal bővült, a lakossági napelemes rendszereknél pedig legalább 34 százalékos, 160 MW-os növekedésről beszélhetünk. Előbbi kategória így 2019 után (+600 MW) a második legjobb évet teljesítette, míg a háztartási naperőmű kategóriáról már az első kilenc hónap adatai alapján megállapítható, hogy 2020-ban a valaha volt legjobb évét teljesítette Magyarországon, amint azt a Mavir alábbi táblázata és grafikonja is mutatja.
Visszatérve az összesített fotovoltaikus beépített teljesítőképességre, az már megfelel a Paksi Atomerőmű elektromos teljesítményének (közel 2050 MW), fontos azonban megjegyezni, hogy míg ennek kihasználtsága éves átlagban 90 százalék körül, illetve akár e fölött is alakulhat, addig a magyarországi (50 kW feletti) naperőművek átlagos kihasználtsága például 2019-ben 16 százalék volt. Ez, a nagyrészt a naperőművek termelésének időjárásfüggőbb jellegével magyarázható különbség tüköződik abban is, hogy míg a Magyarországon termelt villamos energia közel 48 százalékát Pakson állították elő 2020-ban, addig a nagy naperőművek összesen nem egészen 5 százalékos súllyal szerepelnek az árammixben – noha a beépített teljesítőképességben közel sincs ekkora eltérés (a 2019 végi adatok is figyelembe véve).
A fogyasztás oldaláról vizsgálva a kérdést alacsonyabb arányszámokat láthatunk, tekintettel a hazai villamosenergia-ellátás jelentős importfüggőségére.
Az új, február 22-én felállított nepenergia-termelési csúcs idején az ipari méretű naperőművek a teljes magyarországi erőművi termelés közel 24 százalékát adták. Ez ugyan elmarad az ezt megelőző rekord alkalmával elért 26,27 százalékos aránytól, de ha ehhez a Paksi Atomerőmű (1945 MW), a szélerőművek (47 MW), valamint a vízerőművek és geotermikus erőművek termelését (9,4, illetve 1,2 MW) is hozzászámoljuk, úgy azt láthatjuk, hogy az adott időszakban összességében több mint 63 százalékban karbonsemleges források biztosították a hazai termelést.
Nagyrészt szintén a kiemelkedően magas napenergia- (1102 MW) és nukleáris termelésnek (1945 MW) köszönhetően február 25-én 12:15 perc körül a karbonmentes termelés aránya már mintegy 68 százalék volt a teljes magyarországi erőművi termelésen belül. Majdnem pontosan egy nappal később pedig hasonlóan magas volt a CO2-mentesen termelő források aránya. Az alábbi, szintén a Mavirtól származó grafikon az erőművi termelés alakulását tüzelőanyag szerinti bontásban mutatja február 22-től 26-ig.
E szempontból is újabb csúcsokat hozhatnak a következő hetek és hónapok, különösen a hétvégéken, amikor az alacsonyabb villamosenergia-felhasználás miatt a gáz- és lignitalapú termelést visszafogják. (Borús időben és este pedig a növekvő gázerőművi termelés és import részaránya nő meg a hazai termelési mixben.) Az aktuális energia- és klímastratégia 2030-ig 90 százalékra kívánja növelni a karbonmentes termelés súlyát a hazai villamosenergia-termelésben. 2020-ban Pakssal, a nagy naperőművekkel, a szélerőművekkel, illetve a marginális kapacitást képviselő víz- és áramtermelő geotermikus erőművi termeléssel együtt ez éves átlagban 55,4 százalék körül alakult, vagyis van még mit tenni a cél érdekében.
2030-ra a stratégia mintegy 6500 MW naperőmű kapacitással számol, ami a jelenlegi bővülési tempót tekintve túl is teljesíthető. A nagy mérettartományban eddig kiírt két Metár-tender a vártnál nagyobb sikert hozott, míg a lakossági szegmensben már most óriási extra keresletet generált a 2022. december végéig elérhető otthonfelújítási támogatás. Igaz, a naperőművek terjedése a villamosenergia-rendszer irányítása szempontjából jelentős kihívásokat is hordoz magában, vagyis a döntéshozók várhatóan nem hagyják majd nagyon túlteljesíteni a célokat, azonban nagyrészt Paks2 szintén 2030-ra tervezett megépülésével és az akkor még üzemelő régi blokkokkal a hazai áramtermelés 90 százalékos dekarbonizációja is jó eséllyel megvalósíthatónak tűnik.
