Szükségünk van egy közös stratégiára Magyarországon

Share Button

Felülvizsgálja az orosz Gazprommal kötött gázszállítási szerz?dését a Magyarországon is érdekelt német E.ON.

A WirtschaftsWoche cím? lap a német vállalattól származó információkra hivatkozva azt írta hétvégi számában, hogy az E.ON akár teljes egészében felmondhatja hosszútávú szállítási szerz?dését. A cég szerint az orosz földgáz túl drága, inkább a nyugat-európai azonnali (spot) piacról venne a jöv?ben a gázt. De a társaság szóviv?je szerint az is elképzelhet?, hogy más, versenyképesebb árat kínáló orosz forrásból szerezné be a földgázt.


További részletet nem árult el a szóviv?.

Az ár kérdése már korábban is vita tárgya volt a két vállalat között, mígnem tavaly júliusban az E.ON-nak sikerült árcsökkentést elérnie az orosz gázipari óriásnál az árképzési formula módosításával.

Az E.ON, akárcsak az orosz gáz legtöbb vev?je, az olajárhoz kapcsolt képlet alapján számol el a Gazprommal. Az olajár azonban az elmúlt évben lényegesen magasabb volt a spotpiaci gázáraknál, vagyis az európai keresked?knek, köztük az E.ON-nak is, veszteséget okozott az importszerz?dés. A Gazprom viszont nem akart változtatást.

A Gazprom 1973 óta szállít földgázt Németországban. Az érvényben lév? hosszútávú szállítási megállapodás 2036-ig szól, és 600 milliárd köbméter földgáz szállítása szerepel benne.

Az E.ON nemrégiben eladta az MVM-nek magyarországi gáz üzletágát, azaz az E.ON Földgáz Trade (EFT) és az E.ON Földgáz Storage (EFS) vállalatokat.

Forrás:portfolio.hu

Felülvizsgálja az orosz Gazprommal kötött gázszállítási szerz?dését a Magyarországon is érdekelt német E.ON.

A WirtschaftsWoche cím? lap a német vállalattól származó információkra hivatkozva azt írta hétvégi számában, hogy az E.ON akár teljes egészében felmondhatja hosszútávú szállítási szerz?dését. A cég szerint az orosz földgáz túl drága, inkább a nyugat-európai azonnali (spot) piacról venne a jöv?ben a gázt. De a társaság szóviv?je szerint az is elképzelhet?, hogy más, versenyképesebb árat kínáló orosz forrásból szerezné be a földgázt.


További részletet nem árult el a szóviv?.

Az ár kérdése már korábban is vita tárgya volt a két vállalat között, mígnem tavaly júliusban az E.ON-nak sikerült árcsökkentést elérnie az orosz gázipari óriásnál az árképzési formula módosításával.

Az E.ON, akárcsak az orosz gáz legtöbb vev?je, az olajárhoz kapcsolt képlet alapján számol el a Gazprommal. Az olajár azonban az elmúlt évben lényegesen magasabb volt a spotpiaci gázáraknál, vagyis az európai keresked?knek, köztük az E.ON-nak is, veszteséget okozott az importszerz?dés. A Gazprom viszont nem akart változtatást.

A Gazprom 1973 óta szállít földgázt Németországban. Az érvényben lév? hosszútávú szállítási megállapodás 2036-ig szól, és 600 milliárd köbméter földgáz szállítása szerepel benne.

Az E.ON nemrégiben eladta az MVM-nek magyarországi gáz üzletágát, azaz az E.ON Földgáz Trade (EFT) és az E.ON Földgáz Storage (EFS) vállalatokat.

Forrás:portfolio.hu

1271216Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 2013. június 5., szerda (MTI) – Csökkentette a megújuló energia szubvencióját a román kormány azzal, hogy négy évvel elhalasztja a szél-, nap- és vízenergia el?állítását ösztönz? úgynevezett zöld tanúsítványok egy részének kifizetését: a bukaresti kormány keddi ülésén elfogadott rendelet ellen szerdán közleményben tiltakozott a román szélenergia egyesület (RWEA).

A lakossági és ipari energiaár csökkentését célzó kormányrendelet értelmében július elsejét?l kezd?d?en a 10 megawattnál kisebb teljesítmény? új vízier?m?vek az eddigi három helyett két, a széler?m?vek az eddigi kett? helyett egy, a napelemes áramfejleszt?k az eddigi hat helyett négy zöld tanúsítványt értékesíthetnek minden megtermelt megawatt-óra villamos energia után: a kies? támogatást pedig 2017 márciusától, illetve 2018 januártól után (a széler?m?vek esetében) kapják meg. A Ziarul Financiar cím? gazdasági lap becslése szerint a Ponta-kabinet ezzel több mint egymilliárd eurónyi kifizetést örökített át utódjára.
Constatin Nita energiaügyekért felel?s tárca nélküli miniszter szerint a román zöldenergia-támogatási rendszer a legb?kez?bb Európában, amit az ország nem engedhet meg magának. Az intézkedést?l azt reméli, hogy a második félévt?l kezd?d?en legalább tíz százalékkal csökken a lakossági villanyszámla.
Az RWEA szerint a kormány törvénytelenül módosította egyoldalúan az Európai Bizottság által is jóváhagyott szubvenciót, amire több milliárd eurós beruházások üzleti terve épült. A zöldenergiába befektet? cégek perrel fenyegetik a román államot, és arra figyelmeztetnek, hogy a több százmillió eurós kártérítést a román adófizet?knek kell majd megfizetniük.
Másfel?l az ArcelorMittal acélipari óriás – amelynek a romániai kohászati üzemeiben több mint tízezer alkalmazott dolgozik – kilátásba helyezte hogy kivonul Európából, ha az unióban nem csökkennek az energiaárak. Victor Ponta miniszterelnök egyebek közt erre hivatkozva indokolta a megújuló energia támogatásának halasztásáról hozott döntést.
„Az Egyesült Államokban az utóbbi hét évben az ipari gázár 66 százalékkal csökkent, míg Európában 35 százalékkal n?tt. A villamosenergiánál az USA-ban 4 százalékos csökkenés volt, míg Európában 38 százalékos drágulás. Ha nem teszünk semmit, bezárnak a gyárak és itt maradunk múzeumnak. Vigyáznunk kell, hogy maradjon ipar és lakosság is, amely elhasználja azt a zöld energiát” – érvelt a román kormányf?.
Romániában a megújuló energiaforrások jelenleg a fogyasztás 8 százalékát fedezik. A szubvencióról szóló 2008-as törvény indoklásában az szerepelt, hogy 2020-ig Bukarest ezt az arányt 24 százalékra akarja emelni.

forrás: www.mti.hu

Noha az Európai Unió tagországainak többsége a hírek szerint nem támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely átlagosan 47 százalékos büntet?vámot vetne ki a megítélése szerint az el?állítási költségek alatt, dömpingáron kínált kínai napelemekre, az iparág a legrosszabbra készül. A büntet?vám bevezetése esetén áremelkedés, keresletcsökkenés és jelent?s leépítés jöhet a szektorban. A meredek árcsökkenés kora egy id?re így is, úgy is véget ért.
Majdnem teljesen leállította az Európai Unióba irányuló behozatalt az európai napelemimport?rök nagy része a kínai napelemekre kivetend? dömpingvám lehetséges bevezetésének márciusi bejelentésére (lásd a keretes írást), a már vámkezelt, készleten lév? árukat pedig a piac gyakorlatilag felszippantotta. Az els? ijedtséget követ?en azonban a legnagyobb kínai gyártók 10 százalék alatti, jellemz?en 6-8 százalékos felárért cserében vállalták a vámkezelést és a kockázatokat, így – ha a korábbinál kevesebb áru is jut be – ismét érkeznek szállítmányok az EU-ba – mondta el Szolnoki Ádám, a m?köd? magyarországi fotovoltaikus kapacitások legalább 60 százalékát telepít? cégeket tömörít? MANAP Iparági Egyesület elnöke. Ennek megfelel?en 6-8 százalékos áremelkedés tapasztalható az európai, így a magyar piacon is. Az ügy korai stádiumára való tekintettel azonban az ügyfelek még nem igazán érzik a b?rükön a hatásokat, az áprilisban a nagyobb szerepl?k által újraindított kínai behozatal révén nem kell például többet várniuk a korábbiaknál.
Ezzel együtt az ágazatban óriási a ma még kiszámíthatatlan hatásoktól való félelem Magyarországon, az Európai Bizottság által javasolt 37,2 és 67,9 százalék közötti dömpingvám bevezetése nagy érvágást jelentene a szakember szerint. A cégeket már így is érzékenyen érinti az ügy; a vizsgálat, a regisztráció, a kilátásba helyezett büntet?vám. A kies? olcsó import ráadásul sok másod- és harmadvonalbeli kínai gyártót kirostál a piacról – mondja Szolnoki Ádám. Ezek a cégek azonban eleve, már az ügy kirobbanása el?tt bizonytalanabb kilátásokkal rendelkeztek, gyakran kétes min?ség? termékeket kínálva. Az elmúlt években végbement árcsökkenés miatt amúgy is intenzíven tisztult a piac.

Made in Hungary

Globálisan a napelempanel-gyártók száma meredeken esett, a pár évvel ezel?tti körülbelül 800 gyátónak ma körülbelül az 50-60 százaléka lehet aktív, míg Magyarországon három összeszerel? cég tevékenykedik, amelyeknek ugyancsak nincs bebetonozva pozíciójuk – a nagy nemzetközi gyártókkal, azok nyomott áraival csak nehezen versenyezhetnek. Emellett itthon összesen 15-20 cég van, amely (fotovoltaikus) napelemek telepítésével üzletszer? f?tevékenységként foglalkozik és több éves tapasztalattal rendelkezik. Mellettük már több százra tehet? azon cégek száma, amelyek melléktevékenységként szerencsét próbálnak ezen a piacon is. Ennek oka, hogy a kitörési, növekedési lehet?ség reményét látja sok cég és vállalkozó a napelemes piacban, ami a közelmúltban meredeken csökken? áraknak, az épít?ipar kilátástalan helyzetének, illetve a tavaly lezárt használati melegvíz el?állítását célzó napkollektoros pályázatnak is betudható – noha ez utóbbi folytatása bizonytalan.


fotó: Reuters

A meredek árcsökkenés korszaka egyel?re véget érhetett a szakember szerint. Jelenlegi fázisában a technológia elérte a határát, a gyártási folyamatnak már minden szakasza veszteséges. Az elmúlt 2-3 évben 60-70 százalékkal estek az árak, a többletet nagyrészt a szilíciumgyártók nyelték le, akik számára els? számú piaccá vált a napelemgyártók ellátása. A következ? években a fotovoltaikus panelek ára éves szinten várhatóan már csak átlagosan 5 százalékos ütemben csökkenhet tovább. Valami hasonló történik, mint korábban az LCD-televíziók esetében – jelent?sebb árcsökkenés már csak a mai technológiát alapjaiban megváltoztató  újdonságok felbukkanásától remélhet? ezután, amire az elmúlt 50 évben nem volt példa. Márpedig a hazai, jelent?s részben kínai gyártók uralta piac igencsak árérzékeny, amit a kisebb, min?ségre kevesebbet adó, gyártók silány min?ség? termékeinek magas aránya is jelez. Hosszú távon a piactisztulás a nagy és jó min?ség? produktumot el?állító gyártóknak kedvez majd – véli Szolnoki.

Tavaly ?sszel kezd?dött
Az Európai Bizottság március 5-én rendelte el azon napelem modulok és az azok el?állításához szükséges cellák és waferek (szilícium ostya) importregisztrációját, melyek többségében, vagy egészben kínai gyártásból kerülnek az EU-ba. A döntés egy iparági kezdeményezésre tavaly ?sszel indított vizsgálat része, amely az esetleges tiltott kínai kormányzati támogatásokat és a kínai termékek dömpingáron, el?állítási ár alatt való értékesítésének gyakorlatát ellen?rzi, és amely az európai napelem iparág több mint negyedét képvisel? EU ProSun egyesüléshez köthet?. A vizsgálat eredményeként el?zetes intézkedés a dömpingvámok bevezetésér?l legkés?bb június 6-ig várható. Ebben az esetben várhatóan 90 napos visszamen?leges hatállyal vetik ki a vámot, melynek alapját a regisztráció képezné, és a még az év vége el?tt meghozandó végs? döntés függvényében 5 évig maradhat érvényben.

Az EU ProSun szerint a kínai gyártók több mint 80 százalékos részesedést szereztek az EU napelemes piacából nyolc év alatt, nulláról indulva. Az egyesület szerint Kína így monopólium kiépítése felé haladt, ami sok európai gyártó és piaci szerepl? számára tragikus hatásokat és hosszú távon a monopóliumból kifolyólag magasabb árakat eredményez. A másik oldalt képviseli az Alliance for Affordable Solar Energy (Egyesülés a Megfizethet? Szolár Energiáért), amely szerint az esetleges visszamen?leges vámkivetés uniós jogba ütközik és a kiszámíthatatlan bizonytalansággal a piacnak jelent?s károkat okoz. A vám bevezetésének egyik leghatározottabb ellenz?je Berlin, ami már csak azért is pikáns, mert a vizsgálat elindításában oroszlánrészt vállalt a német napelemgyártó lobbi, els?sorban a Solarworld AG, az ország legnagyobb napelemgyártója.”

Bizonytalan a vita vége

Amennyiben bevezetik a vámot, az további áremelkedést és a kereslet visszaesését okozhatja. A gyártás Európában is megoldható, ám az Európai Unióban a kínainál 15-25 százalékkal magasabb költségen állítják el? a paneleket. Ráadásul, egy ilyen értelm? döntés esetén Kína kapacitásai áttelepítésével, például Indonéziába, Tajvanra vagy Malajziába való „kiszervezésével” meg is kerülheti a szabályozást.

Az elmúlt hetekben mindenesetre új, magas szint? tárgyalások indultak az Európai Unió és Kína között, amelyeken akár olyan döntés is születhet, hogy nem vezetik be a dömpingvámot. Jelen állás szerint azonban prognosztizálhatatlan a komoly kereskedelmi vita kimenetele az egyesület elnöke szerint. El?fordulhat, hogy a 2012-ben a kínai importot büntet?vámmal sújtó Egyesült Államok is beszáll a disputába, háromoldalúvá b?vítve azt.

Európában m?ködik a globális kapacitások közel 70 százaléka, bár már 2012-ben csökkent a részesedése Ázsia és Amerika el?retörésével. A tavaly világszerte telepített fotovoltaikus kapacitások összesített csúcsteljesítménye 30 gigawatt, így a teljes üzemel? kapacitás az év végére meghaladta a 100 gigawattot. Az európai fotovoltaikus ipari szövetség (EPIA) jelentése szerint a 30-ból 16,5 gigawatt létesült az Európai Unió területén, ami negyedével elmarad a 2011-es adattól. (2006 óta el?ször csökkent az újonnan installált kapacitások nagysága.) Tavaly év végén az EU-ban 68,8 gigawatt csúcsteljesítmény? napelem-állomány üzemelt, az év folyamán pedig a megel?z? évinél 50 százalékkal több, mintegy 68 terawattóra villamos energiát termeltek. A lassulás ellenére Európában 2011 után tavaly is a napenergia kapacitások b?vültek a legjelent?sebben (korábban a szélenergia vitte a prímet). A teljes áramfogyasztás 2,6, a csúcsid?szaki fogyasztásnak pedig 5,2 százalékát már napelemekkel fedezte a kontinens. Az országok ranglistáját Németország vezeti 7,6 gigawatt újonnan telepített kapacitással, amelyet Kína követ közel 5, Olaszország 3,4, az Egyesült Államok 3,3, Japán pedig körülbelül 2 gigawatt 2012-ben létrehozott kapacitással. Magyarországról nem rendelkezik a 2012-es fejlesztésekr?l adattal a szervezet, az el?z? év végér?l viszont 4 megawatt összesített kapacitásról tud. (Ez némileg ellentmond a Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felel?s helyettes államtitkára által áprilisban egy konferencián mondottakkal, miszerint a legutóbbi adatok szerint 1482 fotovoltaikus kiser?m? m?ködik Magyarországon több mint 10 megawatt kapacitással.) A lehet?ségeket figyelembe véve 2020-ig akár 2000 megawattra is b?vülhetne a hazai kapacitás az EPIA prognózisa szerint, ami egyrészt jelent?s arányt képviselne, tekintve, hogy nagyjából megegyezne az ország igényeinek körülbelül 40 százalékát kielégít? paksi nukleáris er?m? teljesítményével; másrészt viszont nem t?nik túlzottnak a potenciális 3000 megawattos szlovák, vagy az 1500 megawattos szlovén teljesítmény mellett. (Északi szomszédunk tavaly év végén már 523, Szlovénia pedig 198 megawatt beépített kapacitással rendelkezett.)
Forrás: napi.hu

2013. május 9-11. Hotel Helikon, 8360 Keszthely, Balaton part 5.

 

Résztvételi díj (Ft):

Konferencia: 60.000,-Ft+ÁFA, HKVSZ-tagoknak 50.000,-Ft+ÁFA

Résztvételi díj tartalma:

–          résztvétel az el?adásokon, ünnepélyes közgy?lésen, jubileumi partyn, konferenciacsomag

–          2 éjszaka szállás reggelivel egyágyas elhelyezés, szállodai wellness részleg látogatása

–          2 ebéd, 1 baráti vacsora, 1 jubileumi gála party, kávészünetekben frissít?k

–          teniszbajnokság megtekintése

Nevezés a teniszbajnokságra: páros verseny, nemekt?l függetlenül, egyéni felkészültség alapján; nevezési díj 2000,-Ft/f?, mely a helyszínen fizetend?! Nevezés a helyszínen, el?nevezés ajánlott berzy.judith@hkvsz.hu e-mail címen. A rendelkezésre álló pályák korlátozott számára való tekintettel els? 16 páros nevezését tudjuk fogadni.

 

A rendezvényre jelentkezéseket

kizárólag elektronikus úton fogadunk!

Jelentkezni a HKVSZ honlap www.hkvsz.hu

F-gáz Kreditpont f?menüjében lehet!

 

 

Jelentkezéseket e-mail-en fogadunk: berzy.judith@hkvsz.hu

 

A konferencián mintegy 24 kreditpontot szerezhetnek azok, akik érvényes F-gáz képesítéssel rendelkeznek.

 

A korlátozott fér?helyekre tekintettel, kérjük, hogy lehet?ség szerint április 30-ig tegyék meg jelentkezéseiket. (Az esetleges lemondásokat kizárólag írásban fogadjuk el. A rendezvényt megel?z? 2 napban lemondást már nem tudunk elfogadni, illetve lemondás nélküli meg-nem-jelenés esetén a teljes résztvételi díj esedékes.)

 

Kapcsolattartó: Berzy Judith, tel.: 201-7137, e-mail: berzy.judith@hkvsz.hu.

 

 

 

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA

A H?T?-, LÉGKONDICIONÁLÓ- és H?SZIVATTYÚ (HLH) ÁGAZATBAN

és a HKVSZ JUBILEUMI KÖZGY?LÉSE

2013. május 9-11., Keszthely, Hotel Helikon

A H?t?- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségének konferenciája

 

Program (az esetleges programváltoztatás jogát szükség esetén fenntartjuk!)

Május 9., csütörtök

(8:00-tól: regisztráció)

Energetika szekció

Levezet? elnök: Várkonyi Nándor

10:00   Megnyitó (Soós Árpád)

10:05   Energiatanúsítványok megújuló energiaforrásokat alkalmazó épületeknél (Halász István, EEQ Kft)

10:35   MSZ EN 15232 szabvány és az épületek f?tés/h?tésének kapcsolata (Balogh Zoltán, KNX Hungary Épületautomatizálási Egyesület)

11:05   H?termel? és légkezel? berendezések energiamegtakarítási, hatékonysági vizsgálata

(Kecse-Nagy Mátyás, Scorpio Kft)

11:35   Környezetközpontú energetikai üzemeltetési rendszerek (Cothec Kft)

(12:05-13:00   Ebéd)

Megújuló technológiák hazai alkalmazása

Levezet? elnök: Csernovszki Csaba

13:00   Harmadik generációs napkollektorok h?téstechnikai jellemz?i (Kiss Ern?, Greentechnik Kft)

13:30   Pellet, mint környezetbarát tüzel?anyag alkalmazása (Marosi Balázs, Herz Armatúra Kft)

14:00   Esettanulmány: Közvetít?közeges rendszerek hidraulikus problémái (Várkonyi Nándor, HKVSZ)

(14:30-15:00   Kv-szünet)

Érdekességek az alternatív energiás megoldások világából

Levezet? elnök: Várkonyi Nándor

15:00   Professzionális led-világítástechnika (KT-Electronic Kft)

15:45   Ipari villamosenergia termelés lehet?ségei (Debreczeni Michael, Greentechnik Kft)

16:15   Környezetbarát közvetít?közegek alkalmazásának kedvez? hatásai (Simon Sándor, Climalife Kft)

(Kb. 19:00 Baráti vacsora)

Május 10., péntek

(8:00-tól regisztráció)

(8:30   HKVSZ-Közgy?lés els? összehívása)

Korszer? h?szivattyúk szekció

Levezet? elnök: Kecse-Nagy Mátyás

9:00     Fejlesztések a korszer? h?szivattyús technika területén (Makk Árpád, Viessmann F?téstechnika Kft)

9:30     Újdonságok a geotermikus-h?szivattyús rendszereknél (Németh Iván, Greenwatt Kft)

10:00   Kombinált napkollektoros, napelemes, h?szivattyús rendszerek (Beleznai Nándor, Wagner Solar Hungária Kft)

10:30   H?szivattyúk új generációjának energetikai vonatkozásai (Dr. Maiyaleh Tarek, BME)

(11:00 Kv-szünet)

Korszer? megoldások légtechnikai kihívásokra

Levezet? elnök: Várkonyi Nándor

11:15   Légtechnikai rendszerek környezettudatos beszabályozása (Dr. Magyar Zoltán, PTE)

11:45   Jobb párátlanítás és h?tés beépített el?nyökkel: tisztább és hatékonyabb légkondicionálás (Hantházi László, Equinoxe Kft)

12:15   Mérési lehet?ségek megújuló energiával üzemel? rendszerek  energiafelhasználásának csökkentése érdekében (Engel György, Testo Kft)

12:45   Zárszó

(13:00-14:00   Ebéd)

kb. 14:15-17:30          HKVSZ Közgy?lés és 20 éves jubileum

  1. rész: rendes közgy?lés
  2. rész: tisztújítás
  3. rész: jubileumi köszönt?k
  4. rész: meghívott vendégm?vész estje: Nagy-Bandó András!

kb. 18:00-tól: Jubileumi party a Hotel Helikon sziget-strandján (rossz id? esetén az éttermi részben)

Május 11., szombat

SZAKMAI NYÍLT TENISZBAJNOKSÁG

hkvsz_belepesi hkvsz_alapszabaly

 
 Budapest, 2013. május 2., csütörtök (MTI) – A gázzal való távf?tés jelenleg versenyhátrányban van az egyedi gázf?téssel szemben, ezért kompenzálja az állam a hátrányt. Mintegy 640 ezer lakásról van szó, a kompenzáció évi 42 milliárd forintba kerül – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára a Magyar Távh?szolgáltatók Szakmai Szövetségének elnökségi ülésén, csütörtökön Budapesten.

Kovács Pál elmondta, hosszú távon a távf?tésnél ki kell váltani a földgázt. Ez történhet biomasszával, geotermikus energiával, illetve napenergiával.
Fekete Csaba, a szervezet elnöke azt emelte ki, hogy a távf?t? rendszerek bármilyen energiahordozóval el?állított h?t be tudnak fogadni, és továbbítani a fogyasztóknak.
Az elnökségi ülésen bemutatták Garbai László m?egyetemi professzor Távh?ellátás-Távh?szállítás cím? könyvét, amelyet az államtitkár és a szakmai szövetség elnöke mellett méltatott Péceli Gábor, a Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora is.
 Budapest, 2013. május 2.,
csütörtök (MTI) – A gázzal való távf?tés jelenleg versenyhátrányban van az egyedi gázf?téssel szemben, ezért kompenzálja az állam a hátrányt. Mintegy 640 ezer lakásról van szó, a kompenzáció évi 42 milliárd forintba kerül – mondta a Nemzeti 
Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára a Magyar Távh?szolgáltatók Szakmai Szövetségének elnökségi ülésén, csütörtökön Budapesten.

Kovács Pál elmondta, hosszú távon a távf?tésnél ki kell váltani a földgázt. Ez történhet biomasszával, geotermikus energiával, illetve napenergiával.
Fekete Csaba, a szervezet elnöke azt emelte ki, hogy a távf?t? rendszerek bármilyen energiahordozóval el?állított h?t be tudnak fogadni, és továbbítani a fogyasztóknak.
Az elnökségi ülésen bemutatták Garbai László m?egyetemi professzor Távh?ellátás-Távh?szállítás cím? könyvét, amelyet az államtitkár és a szakmai szövetség elnöke mellett méltatott Péceli Gábor, a Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora is.
Szükségünk van egy közös stratégiára

Dúl a megújuló energiák ellen a harc a médiákban és a különböz? internetoldalak bloglapjain Magyarországon. Szélkerekeknek és napelemes er?müveknek tulajdonítják a villamosenergia árak emelkedését. A politikusok verik a port az energiafordulat ellen. Ez ellen formálódik a megújuló energiák szektorainak széles köre. Világossá kellene tenni végre azt, hogy miért is fontosak a megújuló energiák mindenki számára.

Bizonyos politikai és gazdasági er?k összeesküdtek a villamosenergia árak megfékezésére. Ez a kísérletük, a szolár szektort eltemetni, nem fog sikerülni. Tulajdonképpen miért majdnem csak negatív  értelemben ragadja meg a magyar nyilvánosságot a napenergia?

Bizonyos nagy energiatermel? és -ellátó konszernek és a fosszilis lobbi több milliós nagyságú kampányaival állunk itt szembe. Vegyük például a különböz? plakátokon megjelen? üzeneteket, az állítólagos nyereségb?l finanszírozott nyílt napokat és a több milliós érték? PR-buszt. A napelemes szektor keveset tud ez ellen tenni. Tulajdonképpen hasonlóan kellene a napelemes szektornak is a kommunikáció terén felállni, mint ahogyan azt az atomfosszilis lobbi teszi.

Tehát több pénzt kellene költeni a nyilvánosan is hatékony kampányokra?

Biztosan azt is. De itt mindenekel?tt a sajtó- és a közönségszolgálati stratégiáról van szó. Nézzünk csak az atomenergia részére egy tanácsadó vállalkozás által elkészített kommunikációs konceptet meg.  A megújuló szektoron belül nagyon sok vállalkozás nincs tisztában azzal, hogy a különböz? tudósítások – tehát a negatív beszámolók is – PR alapúak. Ez nem csak egy fogalom, ezt egy nagyon leleményes hírügynökség találta ki és tartja lendületben. A professzionális PR-t?l nagyon messze van a napelemes  szektor.

A Magyar Napkollektor és Napelem Szövetségének honlapján olvasható egy nyílt levél, végre egy szószólóként. Meg fog valami is mozdulni?

Az els? lépésben spontán írtunk a Szövetség tagjainak és gy?jtöttük az aláírásos véleményeket és az üzeneteket t?lük össze, amiket a társadalom felé ki szeretnénk nyilvánítani. Ami többé kevésbé sikerrel járt. Most megláttuk azonban, hogy sajnos az aktív aktivitás igen csak hiányolható körünkben.

Stratégiailag is kell nézni, a Facebookon történ? egy-két linkkel és lájkolással még nem fog semi sem el?re menni. Az sem elegend?, hogy minden megújuló energiával foglalkozó szervezet vagy vállalkozás egyedül össze-vissza futkos. Át kell gondolnunk, hogy milyen célcsoportot szeretnénk üzenetünkkel elérni. Ezért is lenne jelent?sége a Szövetségünknek és az aktivistáink munkáinak, amellyel az összes megújuló szektor képvisel?inek közös munkájával a kommunikációs kampányokat koordinálni tudná.

A honlapon állandóan megjelennek az aktuális témák…

A Szövetség konceptjét és minden ide tartozó információkat honlapunkon megtalálják az érdekl?d?k és a hozzánk tartozni akarók. Célunk, egy közösen összehangolt kommunikácóval megfelel? ellensúlyt teremteni a nagy konszernek és a fosszilatomos lobbi kampányaival szemben, az energiafordulat valamint a klímavédelem érdekében Magyarországon.

 

2013.05.03. | Michael Debreczeni

Vélemény, hozzászólás?