Ellenáll a legsúlyosabb környezeti katasztrófáknak, vízen lebegő platformokra épül, és 2050-től nagyon nagy szükség lehet rá. Ez a BIG legújabb terve, az Oceanix City.
2050-re a világ legtöbb nagyvárosának meg kell majd küzdenie az emelkedő tengerszinttel – írja a BIG a stúdió legújabb projektjéről, az Oceanix Cityről. A fenntarthatóságot maximálisan figyelembe vevő projektet az ENSZ egyik programjához (UN-Habitat) dolgozták ki.
Az Oceanix City lényegében egy moduláris tengeri város, egy emberkéz alkotta ökoszisztéma. A hatszögletű platformok helykihasználása is kedvező, ezen kívül rendkívül szabadon összekapcsolhatóak. Bjarke Ingels, az egyik vezető tervező szerint gyakorlatilag bármekkora várost fel lehet építeni ezekből az elemekből, ugyanakkor fenntarthatóság szempontjából a tízezres lélekszám ideális.
Tízezer lakossal számolva a város már képes megtermelni a maga számára szükséges vizet, energiát és hőt, míg a hulladékot egyenesen egy hulladékválogató és -feldolgozó állomásra szállítanák.
Optimális méret esetén félmillió négyzetméter a város területe, a platformokat a szárazföldön készítenék el, majd a tengerre szállítás után horgonyoznák őket a végső helyükre.
Az elképzelések szerint az építmény helyi, újratermelődő anyagokból (fa, gyorsan növő bambusz) is elkészülhet, ami a fenntarthatóság mellett „lágy, meleg érzésről gondoskodik”. Megújuló energiát a szélből, a vízből és szolárpanelekből is nyerhet az Oceanix City. A zéró-hulladék irányelv értelmében az élelmiszer jelentős részét helyben termelhetik meg.
„Minden szigethez háromezer négyzetméteres gazdaság tartozik, amit parknak is használhatnak majd a lakók” – árulta el Ingels.
A projekt során a BIG nyolc, a zöld tervezés egy-egy szakterületével foglalkozó céggel konzultált.
Forrás: octogon.hu
