Ha Bécs felé autózik az ember, a tömegesen felbukkanó szélturbinák (látszólag) a haladást és a fejl?dést szimbolizálják. Északkelet-Magyarországon ebb?l egyetlen szélturbinára futotta. És bár lehetne akár kett? is Fels?zsolca határában, a lényegen aligha változtatna sokat.

Kett?b?l egy

Az els? megépítésére Nagy Zoltán cége (N-Zoll Trans Kft.) 2006-ban kapta meg a hatósági engedélyt, de másodikról már szó sem lehetett. Ezzel Nagy nem volt egyedül: 2006-ban az Energiahivatal 330 MW kapacitás rendszerbe állításához adott ki engedélyt, igény ennek több mint háromszorosára lett volna, sok igényl?nek ezért egyszer?en elfelezték a kért mennyiségét. 2006 óta nem osztottak újabb kapacitásokat, 2010-ig az elnyert kvótákat építették ki – sokszor már nem is azok a cégek, akik anno pályáztak – azóta azonban teljes a „szélcsend”. Jelenleg 176 ilyen típusú energiatermel? állít el? szélb?l áramot, pedig a villamosenergia-hálózat minden komolyabb változtatás nélkül – még a szkeptikusok szerint is – a jelenlegi mennyiség dupláját is gond nélkül kezelni volna képes.

A fels?zsolcai zöldenergia-termelés alulnézetben

A fels?zsolcai széler?m? teljesítménye 1,8 MW, a „lapát” (rotor) átmér?je 90 méter, maga a generátor több mint 100 méter magasan van – már az adatokból is látszik, impozáns látványt nyújt a Vestas típusú széler?m?, amely teljesen magánpénzb?l épült fel. Nagy Zoltán számításai szerint egy ilyen er?m?vel évi 4-6 ezer tonna szén-dioxid leveg?be jutását lehet megakadályozni. 

Engedélyt csak visszavonnak

Egy két megawattos er?m? megépítése és üzembe állítása ma nagyjából 950 millió – 1 milliárd forintba kerül. Az er?m?vek dönt? többsége a Nyugat-Dunántúlon épült, mert itt a legjobb a szélhelyzet (például egy Fels?zsolcán felépült széler?m? mintegy negyedével tud kevesebbet termelni, mint egy ugyanolyan szerkezet a Kisalföldön). A rendszer egésze szempontjából azonban az kifejezetten jó lenne, ha az országot lefedve sok helyütt épülnének széler?m?vek, hiszen akkor nem egyszerre kezdenének áramot termelni, és nem egy id?pontban állnának le, hanem – ahogy az adott helyen a szél fúj – „véletlenszer?en”, amit könnyebb kiszabályozni.

A villamosenergia-törvény (VET) értelmében széler?m?vet csak akkor lehet építeni, ha pályázatot írnak ki rá. Utoljára 2009-ben volt erre konkrét próbálkozás (430 MW kapacitást osztottak volna szét), de a 2010-ben érkez? új kormány visszavonta a már eredményhirdetésig jutott pályázatot. Azóta nem érkezett a Magyar Energia- és Közm?-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) ilyen jelleg? kormányzati megrendelés.

Augusztus elsejével a MEKH kilenc széler?m?-társaság 2018-2020-ig szóló engedélyét vonta visszaamiatt, hogy a társaságok nem építették fel széler?m?veiket az engedélyben megadott határid?re, a beruházásaikat meg sem kezdték, és nem kérték az építkezés befejezésére adott határid? meghosszabbítását sem. (E társaságokat a 430 MW pluszkapacitásra számítva létesítették.

Hogyan ösztönzik jelenleg a megújulókat?

A villamosenergia-termelés területén m?köd? ösztönzési rendszer lényege, hogy a megújuló energiaforrásból el?állított villamos energiát a rendszerirányító (Magyar Villamosenegia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. – MAVIR) köteles átvenni hatósági áron. Az átvételi ár magasabb, mint a jelenlegi piaci értékesítési ár (míg a jelenlegi piaci ár 15-20 Ft/kWh, addig a kötelez? átvételi ár átlagosan 32,18 Ft/kWh). Jelenleg a kötelez? átvételi ár egyforma minden megújuló energiaforrás esetén, csak a napszakok, illetve az ahhoz kapcsolódó fogyasztási szintek szerint változik (völgy, mélyvölgy, csúcs id?szak). A piacinál magasabb átvételi árakat, a 2013 január 1-jét?l érvényes 10 százalékos rezsicsökkentés farvizén átírt szabályoknak megfelel?en, jelenleg csak a piaci fogyasztók fizetik, az benne van a villamos energia árában.   A villamosenergia-törvény szerint megújuló energiaforrásonként más-más árat lehetne adni az átvev?nek, azonban ez nem teljesül. Ennek az a következménye, hogy míg a széler?m?veknek, depóniagáz-er?m?veknek, és a kis vízer?m?veknek az átvétel ára megfelel?, addig a napelemes er?m?vek, a biomassza-er?m?vek átvételi ára – ha az er?m? élettartamát is figyelembe vesszük – a soha meg nem térül? kategóriába tartoznak. Ezért már 2009-ben felvet?dött, hogy az ösztönzési rendszert módosítani kellene, ha teljesíteni akarjuk a t?lünk elvártakat.

Inkább vegzálnak

A már megépült széler?m?vek üzemeltet?i sem maradnak vegzálás nélkül: a széler?m?vekre pontos szél-menetrendet kell adni, és ha attól jelent?sen eltérnek, akkor komoly büntetést fizetnek a MAVIR-nak. [Egy széler?m? létesítéséhez természetesen el?zetes mérések szükségesek a széljárás, -er?sség, -ingadozás stb. tekintetében is, de az elmélet és a gyakorlat közti különbséget jól szemlélteti a Magyar Energetika c. szakfolyóiratban megjelent tanulmány, amely leginkább azt igazolja, hogy a MAVIR által eredetileg el?írt szigor indokolatlan volt. – a szerk.]

Nem mindegy, honnan, mennyi szél fúj

Eleinte a jósolt és a tényleges széler? eltérése miatt nem volt ritka az 500 ezer forintos büntetés sem havonta, egy széler?m?re vetítve. Egy birtokunkba került bizonylaton pedig az olvasható, hogy a menetrendeltérés miatt közel 180 ezer forint bírságot szabott ki a MAVIR egy széler?m?re egyetlen hónapban.

Menetrendet a várhatóan megtermelt energiamennyiségr?l egyébként már az építési dokumentációban be kellett adni, de a MAVIR rendszerirányítási nehézségekre hivatkozva nagyon részletes bontásban vár adatokat arról, hogy egységnyi id?közönként mennyi áramot fog az adott széler?m? termelni. Aki próbált is pontos adatokat kérni az Országos Meteorológiai Szolgálattól, azt a választ kapta, hogy a széler?változás és -ingadozás ilyen részletekbe men? becslését nem vállalják.

A kérdés mögött az a vita és kezelést igényl? probléma áll, hogy a széler?m?vek nehezebben kiszabályozhatók, mint más, klasszikus tüzel?anyaggal m?köd? er?m?vek. Ez azt jelenti, hogy mindig annyi villamos energiát kell termelni, mint amennyit a fogyasztók elfogyasztanak, mert egyébként megváltoznak a villamos energia paraméterei, ami végs? soron akár a villamos energiát fogyasztó berendezések tönkremenetelét okozhatja. A széler?m?vek változó termelésének kiszabályozásához olyan er?m?vek szükségesek, amelyek gyorsan indíthatók, illetve leállíthatók (pl. gázturbinás er?m?vek).

Cselekvési terv konkrétumok nélkül

A jelenleg is tartó széler?m?-építési stoppal kapcsolatban megkérdeztük a magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatalt is, amely elmondta, hogy „a pályázatok kiírásáról, a beépíthet? mennyiségr?l a kormány, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium dönt”. Arra a kérdésre, hogy az energiamixben mekkora szeletet kellene kihasítania a szélenergiának a Magyarország által kit?zött 14,65 százalékos megújuló energia részarányból – ahogy azt az Energiahivatal is a levelében írta –, elvben a 2030-ig szóló Nemzeti Energia Stratégiának és Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének  kellene részletes választ adnia.

Csakhogy ezekben a dokumentumokban a vonatkozó oldalakon semmi konkrétum nem található. Leírják, hogy a villamos energiahálózat kb. 740 MW szélenergia-teljesítményt tud kiszabályozni, de mivel nagyon változó hazánk széljárása, ezért ugyanakkora kapacitású nem szélfügg? er?m?veket kell készenlétbe állítani szélcsend esetére, illetve javítani kell a szabályozhatóságon. De hogy ezen túlmen?en mikor írnának ki új pályázatot, arról szó sem esik.

Forrás: hvg.hu

Elmaradásaink

A vonatkozó dokumentumok elhallgatják, és érthet? módon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sem dicsekszik vele, hogy a 14,65 százalékos részarány teljesítéséhez szükséges magyarországi szélenergia-termelés mennyire elmarad a haladási tervben kit?zött céloktól. A 2010-ben m?köd? 329 MW-hoz (692 GWh) képest már 2012-ben 445 MW (929 GWh-t) kapacitást kellett volna kiépíteni, amit  2015-re 577 MW-ra (1377 GWh), 2020-ra pedig 750 MW-ra (1545 GWh) kellene feltornáznia a magyarországi szélparkoknak.  Miután ezeknek a terveknek az id?arányos teljesítéséb?l eddig semmi nem lett, hazánk február óta hivatalosan is kimaradt az EU „Keleti szél” nevet visel? beruházási boomjából.