Versenyben a magyar diákok szolárháza

Share Button
A befektet?k komplett tervekkel rendelkeznek, ám a környez? országokba viszik a megújulóenergia-projekteket, mert kiszámíthatatlan a politikai háttér – hangzott el a Napi Gazdaság energetikai konferenciáján.

Már a bennfentesek sem biztosak benne, hogy tartható a 2020-as magyar megújulóvállalás a jelenlegi feltételek mellett ? így foglalható össze a szakmai szövetségek véleménye. A magyarországi megújulóenergia-támogatási rendszer (Metár) indulására már „a határon vár” több jelent?s beruházás is. Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke szerint például 1500 megawatt széler?m?-kapacitás vár a beruházási döntés meghozatalára, ezek a mai kötelez? átvételi (kát) árak mellett is gazdaságosan megépíthet?ek. A kát-rendszert váltó Metár indulását azonban a szaktárca már többször elcsúsztatta, azt sem tudni, milyen fázisban van az uniós notifikációs eljárás, és csak remélni lehet, hogy meglesz a januárra ígért start. A szélenergia területén 2006 óta nem volt eredményes kapacitástender, pedig a meglev? 330 megawatt teljesítményen felül közel ugyanennyi a jelenlegi hálózati körülmények között is telepíthet? lenne a rendszerbe, a kát-ból kikerült egységek pedig a paksi atomer?m? termelési árához hasonlóan 15-16 forintért képesek értékesíteni egy kilowattóra áramot.

A befektet?k komplett tervekkel rendelkeznek, ám a környez? országokba viszik a projekteket, többek között a naper?m?veket, mert kiszámíthatatlan a politikai háttér ? tette hozzá Kiss Ern?, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A szakma a f? problémának azt tartja, hogy bár a vonatkozó stratégiai dokumentumok megszülettek, a gyakorlati szabályok hiányoznak, így a megújuló energia részaránya tavaly után idén is csökken.

A gáz lehet az áram közlekedési alternatívája
A megújuló energiaforrások közlekedési felhasználásának értékelése során vált egyre inkább szükségessé az úgynevezett életciklus-értékelés ? fogalmazott Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzem? Klaszter Egyesület elnöke, aki szerint az elektromos autókkal szemben ma már életképes alternatíva a gázhajtás, ez az energiahordozó rendelkezésre áll akár a teljes magyarországi olajfelhasználás kiváltására. Ha az a cél, hogy a földgázzal elérhet? mintegy 20 százalékos széndioxidemisszió-csökkentésen túl a nulla közelébe essen vissza az üvegházhatású gázok kibocsátása, erre a legjobb módszer a biogáz.

A hagyományos energiahordozók versenyképességi mutatóinál csak a megújulóké rosszabb ? hangsúlyozta Heged?s Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezet? igazgatója, aki szerint a Metár késésének alapvet? oka, hogy „nincs rá pénz”. A 2020-as ? önként megemelt ? magyar megújulórészarány-válllalás a GKI Energia számításai szerint 3-5 forinttal növelné meg az áram felhasználói árát. A széler?m?vek beruházási igénye fajlagosan megegyezik az atomer?m?vekével, a hazai és a külföldi gyártás, illetve szolgáltatások aránya pedig ? szintén hasonlóan a nukleáris létesítményekhez ? 25?75 százalék. Heged?s túlzónak tartja a megújuló energetika munkahelyteremt? hatásával kapcsolatos kormányzati várakozásokat ? a szakmai szövetségek szerint pedig ezzel az a f? baj, hogy igazából „nem létezik” megújulóipar Magyarországon.

Az áht-t is er?sítenék a bányászok
A bányászszakma aktívan ki akarja venni a részét a gazdasági fellendülésb?l, ám ehhez az ágazat helyzetén is javítani kellene ? hívta fel a figyelmet Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezet? f?titkára. Ez megfelelne a valódi értékteremt? ágazatok helyzetbe hozására vonatkozó politikai szándéknak, az importfügg?ség mérséklésével pedig az államkassza terhei is csökkenhetnének. Napjainkban Magyarország szénhidrogén-fogyasztásának csak mintegy 18 százalékát fedezzük hazai kitermelésb?l, noha összesen 3258 millió tonna fekete- és barnaszén, valamint lignit gazdaságosan kitermelhet? lenne. A szénbányászat korlátai között a Natura 2000-es környezetvédelmi tiltásait, az üvegházgáz-kibocsátás mérséklésének túlértékelését, illetve a kvótakereskedelmet jelölte meg Zoltay, aki szerint mindez nem más, mint „a világ, illetve Európa gazdasági újrafelosztásának eszköze”.
forrás: napi.hu

Szeptember 29-ig a közönség is kiválaszthatja a kedvencét a Solar Decathlon Europe versenyen induló,
kizárólag napenergiát hasznosító házak közül. A magyar egyetemi csapat alkotása, az ODOO ház jelenleg a harmadik helyen áll az internetes szavazáson. A héten a szakmai zs?rik értékelése is elkezd?dött, így izgalmas napok elé néz a Budapest M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetem diákjaiból álló csapat.

A madridi Solar Decathlon Europe innovációs versenyen a résztvev? csapatok saját tervezés? és kivitelezés?, kizárólag napenergiát hasznosító, energia-hatékony lakóépületekkel mérik össze tudásukat. A versenyen – amelynek célja az energia-hatékony megoldások és zöldtechnológiák társadalmi és piaci támogatottságának er?sítése – a régióból els?ként a magyar egyetemi csapat indulhatott.

A magyar diákok pályam?vét, az ODOO házat és versenytársait összesen 10 szempont alapján értékelik a szakmai zs?rik. Eddig a komfort, az épületüzemeltetés, az energiamérleg és építészet alapján pontozták a házat. Az összesített versenyben jelenleg a 8. helyen áll az ODOO Project. A következ? napokban további 6 szempont szerint pontozzák még a házakat (épületszerkezet, energiahatékonyság, kommunikáció és társadalmi felel?sségvállalás, iparosíthatóság, innováció és fenntarthatóság).

Solar Decathlon Europe honlapján folyamatosan nyomon követhet?ek a részeredmények és a közönség is itt szavazhat az általa legjobbnak tartott házra. Az ODOO csapat bízik a Magyarországról érkez? támogató voksokban – jelenleg a harmadik helyen állnak a közönség rangsorában.

Az ODOO–n 60 diák dolgozott közel két évig. Madridban 12 nap alatt építette fel a házat Magyarországon elkészített modulokból a csapat 51 tagja. Az ODOO szeptember 12-ére, harmadikként készült el a 18 pályam? közül, így plusz pontokat szerezett a csapat a gyorsaságért az összesített versenyben.

A végleges formáját elnyer? ODOO házat és az egyetemi csapatot a verseny el?tt a f?támogató Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dale A. Martin is meglátogatta a spanyol f?városban. „Örömmel látjuk a diákok elképzeléseinek, innovatív terveinek a végeredményét. Az ODOO csapat a jelen modern technológiáiból megalkotta a jöv? házát, ami akár háromszor annyi energiát is képes termelni, mint amennyit fogyaszt, és mindemellett kiváló kényelmi funkciókat nyújt. Az ODOO házban is megtestesül? újító szellemiségre és munkára van szükség ahhoz, hogy a jöv? kihívásaira megtaláljuk a válaszokat. Ez az, ami a Siemens történetét is jellemezte az elmúlt több mint 160 évben, és ami jellemzi ma is. Ezért is fontos számunkra az ODOO csapat támogatása.”

forrás: piacesprofit

Vélemény, hozzászólás?