Drucker György, az energiainfo.hu vezet? elemz?je az eseményen rámutatott, hogy a magánbefektet?k jelenléte a közm?szolgáltatásban igencsak megosztja a magyar választókat. A reprezentatív kutatás szerint a Fidesz támogatóinak több mint fele ellenzi a jelenlétüket, míg az MSZP szavazótáborának mindössze 25 százaléka van ezen a véleményen. Ugyanakkor az energiaipar privatizációjának megítélése szakmai körökben sem egységes – jelzi a szakember, hozzátéve, hogy a magánosítást pozitívan értékel?k tábora az el?z? években folyamatosan gyarapodott az ágazatban.

A most közölt kutatásból kiderült, hogy a magánt?ke jelenlétét a közm?szolgáltatásban leginkább a Jobbik szavazói ellenzik, mindössze 14 százalékuk támogatja a magántulajdont ebben a szektorban. A Fidesz támogatóinak 19, míg a baloldali pártok szavazóinak 27 százaléka támogatja egyértelm?en a befektet?k jelenlétét. Ezzel együtt az energiaszolgáltatásban az állami szerepvállalás er?södését általánosságban a megkérdezettek valamivel több mint fele támogatja, a Fidesz támogatói között ennél magasabb, 74 százalékos ennek a támogatottsága, a baloldalon viszont csak 40. Ennek alapvet?en ellentmond, hogy a versenyt egyébként kifejezetten jónak tartják a háztartási fogyasztók, 46 százalékuk nyilatkozott így, és mindössze 20 százalékuk volt azon a véleményen, hogy a piacnyitás káros. A pártpreferencia szerinti eltérés ennél a kérdésnél is megfigyelhet?, a Fidesz támogatóinak 43 százaléka tartja hasznosnak, míg a baloldali pártok szavazóinak 65 százaléka ítélte hasznosnak – mondta Drucker György.

Az úgynevezett „rezsicsökkentéssel” kapcsolatban, cseppet sem meglep? módon, a háztartási fogyasztók 59 százaléka úgy vélte, hogy az állam akkor is kikényszerítheti az alacsonyabb árakat, ha ez a szolgáltatóknak hosszabb távon veszteséget okoz. Ebben a kérdésben nem látszik jelent?s különbség pártpreferenciák szerint, a Fidesz szavazóinak 70, a baloldal támogatóinak 55 százaléka gondolkodik így. A kérdés társadalmi támogatottsága azonban nem ennyire egyértelm?, ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy vajon akkor is helyeslik-e a „rezsicsökkentést”, ha a szolgáltatók emiatt beruházásokat kénytelenek elhalasztani. Ez esetben általánosságban már „csak” 49 százalék a helyesl?k aránya, viszont 40 százaléknyian egyértelm?en ellene vannak. Ezek a számok világosan mutatják, hogy az embereket alapvet?en a saját pénztárcájuk érdekli, amikor ilyen kérdésekben állást kell foglalniuk – fejtette ki Drucker György. Érdemes jelezni, tette hozzá, hogy a Jobbik és a Fidesz-KDNP szavazói körében, ezzel a beruházásokra vonatkozó kitétellel együtt is, egyformán 67 százalék a támogatottsága a „rezsicsökkentésnek”, a baloldali pártok szavazói között azonban így már 54 százalékos többségbe kerülnek az ellenz?k.

Áttekintés a felmérés eredményeir?l

A villamosenergia-szolgáltatás megbízhatóságát a kérdezettek lakossági fogyasztók 71 százaléka teljesen megbízhatónak tartja, és mindössze 4 százalék volt az, aki közepesnél rosszabb osztályzatot adott. A gázszolgáltatás esetében „csak” 47 százalék az, aki teljes mértékben elégedett, igaz, a kérdezettek 20 százaléka nem is használ gázt, de hogy ha a gázhasználókra vetítjük, akkor is csak 58 százalék a maradéktalanul elégedettek aránya, és 8 százalék az elégedetlenek száma, tehát a gázszolgáltatással kevésbé elégedettek az emberek, mint az áramszolgáltatással. Akik mindkét szolgáltatót értékelték, azoknak egy jelent?s része (63 százalék) azonosan értékelte a két szolgáltatót. Az eltérést legf?képpen az okozza, hogy a villamosenergia-szolgáltatással teljes mértékben elégedettek 31 százaléka gyengébb osztályzatot adott a földgáz-szolgáltatásra, míg ugyanez az arány fordítva csak 11 százalék.

A fogyasztók tudatosságának javításában is lenne hova fejl?dnünk – állapítja meg a kimutatás -, a kérdezettek 38 százaléka vizsgálja meg minden esetben az energiaszolgáltatásról szóló számlát abból a szempontból, hogy milyen elemek szerepelnek rajta, 21 százalék viszont soha nem nézi meg. Korosztályonként is komoly eltérések vannak, az id?sebbek fele minden alkalommal megnézi, míg a fiataloknál ugyanez az arány csak 31 százalék, s?t a fiataloknak a 33 százaléka soha nem nézi meg, míg az id?sebb korosztálynak mindössze 15 százaléka ilyen.

Érdekes módon a számla megvizsgálásának a tekintetében nem találtunk jelent?s különbséget iskolai végzettség szerinti bontásban, tehát úgy t?nik, hogy a fels?fokú végzettség?ek sem vizsgálják részletesebben a számlát. A várakozásnak megfelel?en a kisebb jövedelemmel rendelkez? háztartásokban vizsgálják inkább a számla részleteit: a 100.000 Ft alatti bevétellel rendelkez? háztartásokban minden esetben megnézi a kérdezettek 45 százaléka, ugyanez a 200.000 Ft feletti jövedelemmel rendelkez? háztartásokban csak 35 százalék.

El?térben az energiabiztonság

A lakossági válaszadók körében felvet?dött legjelent?sebb probléma az energiafügg?ség, illetve ezen belül az ország gázfügg?sége. Ezen belül az utóbbi évek komoly politikai témája volt a Nabucco illetve a Déli Áramlat hosszabbítása, és annak eldöntése, hogy Magyarországnak tulajdonképpen melyik is lenne az igazán megfelel?, hogy a gázfügg?ségét jelent?s mértékben csökkentse. A kérdezetteknek egy 10-es skálán kellett értékelniük, hogy az energiabiztonság szempontjából az importfügg?ség, els?sorban a földgázimport függ?ség nagysága mekkora problémát jelenthet az országnak, ahol a 10-es volt a „teljes mértékben problematikus”, az 1-es pedig az „egyáltalán nem problematikus”. A kapott válaszok egyértelm?en tükrözik a magyar lakosság félelmeit. A kérdezettek közel negyede (23 százalék), a leger?sebb, 10-es értéket választotta, de ha csak azt vizsgáljuk, hogy összességében ki az, aki 5-ös értéknél nagyobbat adott, tehát valamilyen mértékben problematikusnak látja a kérdést, az pedig már a kérdezettek kétharmadánál is több (68 százalék). Leginkább a fiatalok tartják ezt problematikusnak, ahogy haladunk az id?sebb korosztály felé, úgy egyre kevésbé értékelik a függ?séget komoly problémának. Érdekes, hogy pártpreferencia szerint is eltérnek a vélemények, a kormány- és a baloldali ellenzéki pártok között nincsen komoly különbség, viszont a Jobbik szimpatizánsai sokkal inkább problémásnak gondolják ezt a kérdést, mint a magyar átlag, vagy akár a Fidesz-KDNP, akár a baloldali pártok támogatói – mutat rá a felmérés.

Szakmai felmérés

A szakmai válaszadók – akiket foglalkozási köt?désük miatt nevezhetünk az ágazat szakért?inek – nem rendelkeznek egységes véleménnyel az energiapiac privatizációjáról és annak hatásairól. A kérd?ívben magán a privatizáció folyamatán kívül a privatizáció hatására létrejött piaci struktúrát és a privatizációval járó változásokhoz köt?d? el?zetes várakozásokat is értékelniük kellett a megkérdezetteknek – hívja fel a figyelmet az Energiainfo.

Az ágazat privatizációjának értékelésénél három véleménytömb rajzolódik az adatok alapján. A legnagyobb csoport az elégedetleneké, akik 43 százaléknyi részt foglalnak el a teljes mintából. A magukat elégedetlennek mondók negyede, tehát a teljes minta minden tizedik válaszadója teljes mértékben elégedetlen a lezajlott folyamattal (11,2 százalék). A második legnagyobb egységes válaszadói csoport a semlegesekhez tartozik (29,6 százalék). ?k részben elégedettek, részben elégedetlenek a végbement privatizációval. A fennmaradó b? 25 százalék, tehát minden negyedik válaszadó állította, hogy elégedett. Ez azt jelenti, hogy közel kétszer annyi az elégedetlen, mint az elégedett megkérdezett.

Érdekes, hogy a 2009-es felmérés óta némileg megváltozott mind a három csoport részaránya. Az elmúlt három évben emelkedett az elégedettek aránya 20 százalékról 26 százalékra. Az elégedetlenek aránya stagnált. A részben elégedettek, részben elégedetlenek aránya csökkent 5 százalékponttal csökkent. A hároméves id?szak tendenciája alapján a – még így is kisebbségben lév? – elégedettek aránya n? a semlegeseké pedig csökken.

Magánt?ke, piaci verseny, állami beavatkozás

A közm?szolgáltatások, tehát a víz- és csatornaszolgáltatás, a villamosenergia- és gázszolgáltatás területén megvalósuló piaci verseny megítélésével foglalkozó kérdésnél az el?z? kérdéscsoportok megoszlásaihoz képest már egy jókora eltolódás tapasztalható, hiszen a versenyt hasznosnak látók aránya meghaladja az összes válaszadó kétharmadát. A versenyt teljes mértékben pártolók aránya 26 százalék, a versenyt inkább hasznosnak tartók aránya 43 százalék volt. Az ellenkez? póluson mindössze a minta 18 százaléka található, tehát sz?k négyszeres többségben vannak a versenyt pozitívan ítél?k. A középs?, „se nem tartom hasznosnak, se nem károsnak” címkéj? választ jelöl?k 13 százalékot tesznek ki.

A részletesebb kép eléréséhez a felmérés vizsgálta azt is, hogy az energiaipar mely területén látják indokoltnak a megkérdezettek a tisztán piaci m?ködést. Ez a kérdés csak azokat érintette, akik az el?z? kérdésnél a piaci m?ködést pártolták. Így a 159 válaszadó háromnegyede a kereskedelem a területén indokolhatónak tartja a versenyt. Kevesebben, 61 százaléknyi részarányú csoport látja ezt a termelés esetén elfogadhatónak. Az elosztás és a szállítás esetén már kevesebben, mint a megkérdezettek fele. Mindössze 25 százaléknyian az elosztás és 22 százaléknyian a szállítás esetében. 6 százalék azok aránya, akik egyik kiemelt esetben sem tartják indokolhatónak a versenyt. Az adatok alapján látható, hogy a kereskedelem esetén mindenképp és alacsonyabb mértékben ugyan, de a termelés esetén is szívesen látnának piaci versenyen alapuló szerkezetet az el?z? kérdésnél már piacpártinak mutatkozó válaszadók.
A kormányzati szerepre térve el?ször az energiapiac kormányzati szervek általi támogatottságát vették vizsgálat alá. Az „Ön szerint, amennyiben nem volna uniós kötelezettség, megnyíltak volna az energiapiacok Magyarországon a verseny számára?” kérdésre válaszolni nem tudók magas aránya (16 százalék) jelzi, hogy ezt még a témában jártas válaszadóknak sem könny? eldönteni. Azok között, akik mégis válaszoltak nagyobb arányban (62%) voltak a kérdésre nemmel válaszolókat.

Az állami beavatkozás egyik legfontosabb eszközével kapcsolatban, az állami véd?erny?vel összefüggésben is több kérdést tettek fel a megkérdezettek számára. Az els? kérdés a véd?erny?vel kapcsolatban az volt, hogy indokoltnak tartják-e bármilyen fogyasztói körben az állami véd?erny? fenntartását. A válaszadók b? háromnegyed szerint fenn kell tartani bizonyos fogyasztói körökben az állami véd?erny?t, míg a maradék sz?k negyed szerint erre semelyik csoport esetében nincs szükség. A kérdés felvételre került a 2009-es évben is, azóta egy 3 százalékpontos eltolódás látható a véd?erny? ellenében válaszoló csoport felé.

Rezsicsökkentés

Mindkét szektor kapcsán elmondható, hogy minden tízedik válaszadó szerint semmilyen negatív hatás nem fog realizálódni a kormányzati döntés kapcsán. Az árampiac és a gázpiac adatai nagyon hasonlóak: 67 százalék állítja az áram- és 63 százalék a gázpiac esetében, hogy megállnak az infrastrukturális beruházások. A hálózatok színvonalának folyamatos romlását is többen prognosztizálják az árampiacnál (61 százalék), mint a gázpiacnál (55 százalék). Hasonló a helyzet az egyetemes szolgáltatók által kezdeményezett elbocsátásokkal, amelyek lehet?ségét szintén többen valószín?sítik az áram- (57 százalék), mint a gázpiac esetében (52 százalék). Végül az egyes egyetemes szolgáltatók kivonulását az energetika mindkét részpiacán 39 százalékában tartják valószín?nek a válaszolók.

Forrás: portfolio.hu