2019 első félévében rekordprofitot ért el a Schneider Electric, a teljes pénzügyi év is rekord lesz? Mik a közép- és hosszú távú pénzügyi célkitűzések a vállalatnál?
Még két hónapunk hátra van az évből, így egyelőre korai arra a kérdésre válaszolni, hogy rekordot döntünk-e. A vállalat a gyorsan növekvő piacokra pozícionálja magát, a célkitűzéseinket pedig a GDP-növekedéshez lőjük be. Azt várjuk, hogy a globális GDP-nél dinamikusabban növekszünk, de ennek teljesülése nagyban függ a globális gazdasági környezettől. A gazdasági ciklustól függően 3-6 százalék közötti bevételnövekedést szeretnénk elérni organikusan, az akvizíciók hatásaitól tisztítva a számokat. Mindezek felett szeretnénk javítani a csoportszintű profitabilitásunkon is. Tavaly a működési eredményszint 15,1 százalékpont volt és azt kommunikáltuk a piacokkal, hogy 200 bázisponttal szeretnénk javítani a profitrátánkat a következő 3 évben (2019 és 2021 között). A marzsok javulását az biztosítja, hogy egyre több technológiát, innovációt, szoftvert és digitális szolgáltatást értékesítünk, több lesz a hozzáadott értékünk, ez pedig türkröződik majd a profitrátákban is.
Melyek a legfontosabb profit driverek a cégnél?
A Schneider Electricnek két fő üzletága van, az egyik az energiamenedzsment, 20 milliárd eurós éves bevétellel, a másik az ipari automatizálás és folyamatirányítás, 6 milliárd euró bevétellel. Ez a két terület lesz a világgazdaság növekedésének fő hajtóereje a következő 20 évben: az egyik oldalon a fenntartható energiaellátás felé való átmenetnek (energy transition) köszönhetően, a másik oldalon az ipar 4.0, a jövő iparának formálódása miatt.
Melyek a leggyorsabban növekvő régiók most a Schneider Electricnél?
Jelenleg nagyon gyorsan növekszünk az Egyesült Államokban és Ázsiában. Európában lassabb növekedést tapasztalunk negyedévek óta, részben azért, mert a Brexit most sok bizonytalanságot teremt Nyugat-Európában. Ki kell várni, hogy mi lesz a történet vége.
Németországban szemmel látható a gazdasági lassulás. Számítanak recesszióra Európában?
Nem vagyok biztos benne, hogy recesszió lesz Európában, most még nagyon korai megmondani. Az látszik, hogy a mutatók, például a beszerzési menedzser indexek, gyengélkednek. Franciaország egész jól teljesít, úgy gondolom, hogy meg kell várnunk a Brexitet, ami most nagy bizonytalanságot okoz az egész kontinensnek és reméljük, hogy utána ismét lendületet vesz a gazdaság. Az Európában rejlő legnagyobb potenciál az, ha csapatként együtt tudnak dolgozni az országok. Biztosítanunk kell, hogy egy hatékonyabb Európát építünk, személy szerint nagyon optimista vagyok a kontinens jövőjét illetően.
A Brexit mellett melyek a legnagyobb kockázatok, kihívások most, amivel szembesülnek? A kereskedelmi háború hatásait érzik?
Nagy kockázatot jelent a kereskedelmi háború Kína és az Egyesült Államok között, az egész globális kereskedelem hanyatlik és ez nem jó hír. A gazdaságnak az a jó, ha nyitott a piac, amikor az emberek szabadon cserélhetnek árukat. A másik bizonytalansági tényező a gazdasági környezet, a gazdasági ciklusok, ahogy a gyorsulás és a lassulás váltogatják egymást, hiszen mi sem vagyunk teljesen immunisak a volatilitásra. A makrogazdasági tényezők mindenkit érintenek, ezen túl cégspecifikusan a legnagyobb kockázat számunkra, hogy esetleg elszalasztjuk az energiamenedzsmentben vagy az iparban bekövetkező forradalom nyújtotta lehetőségeket. Megfelelő beruházási döntéseket kell hoznunk, a megfelelő innovációkat piacra dobni, hogy megtartsuk a technológiai vezető pozíciónkat. Ha el tudjuk hozni a fogyasztóknak azt, amit elvárnak, akkor erős piaci pozíciókra tehetünk szert.
A kínai vállalatok mennyire okoznak öldöklő versenyt?
Kínában erős a verseny a helyi szereplők miatt, de eddig nem sok kínai cég tudott valóban globálissá válni, nem látunk jelenleg egyetlen nagy kínai globális bajnokot felemelkedni, talán azért sem, mert nagyon lefoglalja őket a saját, önmagában is nagy piacuk.
Mennyire válságálló az üzlet a Schneider Electricnél?
Nagyon jól szétterítettük a kockázatainkat, mind az iparágak, mint a regionális megoszlás tekintetében, jelen vagyunk Amerikában, Európában, a Közel-Keleten, Ázsiában. Mindenkinek harcolnia kell a klímaváltozás ellen, mindenkinek dolgoznia kell azon, hogy korlátozza a szén-dioxid-kibocsátását, minden ipari szereplőnek hatékonyabbnak kell lennie. Abban reménykedünk, hogy a diverzitásunknak és a technológiai innovációnknak köszönhetően szép teljesítményt tudunk majd felmutatni.
Magyarországon nagyon speciális a helyzet, az építőipart kormányzati programok segítik és a kormányzat számára fontos a külföldi működőtőke beáramlás támogatása is. Az ipari terület nagyon érdekes, most prosperál, mivel az autógyártás nagyon erős Magyarországon, vezető autógyártók és beszállítóik vannak jelen, mint például a BMW, vagy az Audi. De ezek nagyban függnek a globális piacoktól, ami az egész magyar gazdaságnak kockázatot jelent, mert túlságosan nagy a függőségünk az egész autóipartól és Németországtól.
Melyek azok az üzletágak, amelyek a legaktívabbak az új technológiák adaptálásában az energiamenedzsment terén?
Mindenkinek kevesebb energiát kell fogyasztani, zöldebbnek kell lenni és természetesen mindezt alacsonyabb költségek mellett. Az energiaátmenet forradalma keresztül fog menni a végpiacainkon, a lakóépületeknél, a kereskedelmi ingatlanpiacon, az infrastruktúrában. Az ipar az első, amelyik masszív beruházásokba kezd az energiahatékonyságban, mert fontos számukra, hogy a termelékenység csúcsán legyenek. De az építőipar is nagy piac, ahol mi vezetjük a forradalmat az energiahatékonyságban.
Ha csak egyet választhatna, akkor melyik innovációt tartja a legizgalmasabbnak?
Nehéz választani, ha valamit kiemelhetnék, az talán az EcoStruxure platformunk, amivel a digitalizációban rejlő potenciált tervezzük eljuttatni az ügyfeleinknek. Az EcoStruxure tulajdonképpen három szintből áll. Az első, amit úgy hívunk, hogy shop-floor. A gyárak például megkapnak minden hardvert itt, a kapcsolókat, a hajtásokat, mindent, ami a gépek mozgatásához kell. Ezek tradícionálisan nem összekapcsolt termékek voltak, de most a digitális forradalomnak köszönhetően adatokat előállító és adatokat küldő eszközökké válnak. A második szint az edge-kontroll, ami a gépből valós időben kinyeri a hardverek által előállított adatokat, ezeket rendszerezi és osztályozza. A harmadik szint pedig, ahol a forradalom történik, a szoftver, az intelligencia, a digitális szolgáltatások az adatokkal. Real time tanulhatnak a gépek, a prediktív technikák, szimulációk és eszközmenedzsment használatával pedig a hatékonyságot lehet menedzselni. Mindezeknek köszönhetően hatékonyabbak lesznek a vállalati ügyfeleink, csökkentik költségeiket és magasabb profitot érhetnek el.
Az állami vállalatok, kormányzatok mennyire hajlanak az innovációra?
Nem igazán különböztetném meg az állami és a nem állami vállalatokat, a verseny szempontjából klasszikus vállalatokként működnek, az eltérés az lehet, hogy az állami vállalatoknál talán kevésbé prioritás, hogy globális, nagy szereplők legyenek.
Az innováció a vállalatstratégia központi része a Schneider Electricnél, amit akvizíciókkal is megtámogatnak. Van egy kockázati tőkés cége, amely kifejezetten a startupokra szakosodott. Milyen startupokra vadásznak és mekkora összegből dolgoznak?
A Schneider Venture célja az innováció. Hétszáz millió eurónk van, amit befektetünk ezen a kockázati tőkés alapon keresztül, abban bízva, hogy semmit nem szalasztunk így el. Egészen a nagyon korai fázisban lévő startupok is szóba jöhetnek, még akkor is, ha nem kötődnek szorosan a tevékenységünkhöz, de azt gondoljuk, hogy a jövőben releváns és számunkra esetleg használható lehet a technológia, amit fejlesztenek. Az évi 1,3-1,4 milliárd eurónyi k+f-költségvetésünk mellett ez a másik útja annak, hogy maximalizáljuk az innovációs kapacitásunkat és megértsük az innovációt, akár a nagyon korai fázisban. Ez az alap aktív Európában, az Egyesült Államokban, de Ázsiában is, minden régiót igyekszünk lefedni.
Szó esett az energiahatékonyság növeléséről, mint az innováció elsődleges célja, ami azt is eredményezi, hogy végső soron a szén-dioxid-kibocsátás csökken. Meg tudjuk-e állítani a klímaváltozást csupán az energiamenedzsmenttel?
Az energiamenedzsment az energiahatékonyságról szól, aminek a kimondott célja, hogy csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást. A cél, hogy amikor energiát fogyasztunk, akkor dekarbonizált energiát használjunk fel. Mostanság a társadalom felöl érkező nyomás nagyban felgyorsult a klímaváltozás megfékezésére, ez pedig jó az üzletünknek, jó a Schneider Electricnek.
A részvényárfolyam közel 30 százalékot emelkedett idén, elégedettek ezzel?
Igen, de nem mondanám csak a saját érdememnek az árfolyam alakulását, vannak még más hajtótényezők is szerencsére. Azt gondolom, hogy a piacok megértették, hogy mit is viszünk véghez. Gyorsabban növekszünk, mint a versenytársak, növeljük a piaci részesedésünket, vezetők vagyunk a digitalizációs versenyben, az ügyfeleinknek digitalizált szolgáltatásokat nyújtunk az energia és az automatizálás területén, amivel kiemelkedünk a versenytársak között és ezt tükrözi a részvényeink árfolyamának alakulása is.
Forrás: portfolio.hu
