A 28 európai ország adatai alapján aggregált 2021. decemberi nettó villamosenergia-fogyasztás az előző év azonos időszakához képest 3,4 %-kal emelkedett. Európa öt legnagyobb piacán az aggregált nukleáris és megújuló termelése csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor a fosszilis termelés aránya 32 %-ról 35 %-ra emelkedett, a szénerőművek termelési volumene 19,8 %-kal a gázerőművek termelési volumene pedig 8,8 %-kal volt magasabb.
A magasabb fogyasztás, a fosszilis termelés arányának növekedése, a tényezőárak drágulása 2021 decemberében a másnapi piac (DAM) árainak további emelkedését okozta. 2021. december 21-én 17 órától a spot ár Németországban és az egész régióban 620 €/MWh volt, ami az előző évi ár csaknem 14-szerese. Az egész régióra jellemző ártüske oka az volt, hogy a rendkívül alacsony német szélerőművi termelés pótlásához – a sosem látott földgáz árak mellett – volt szükség a gáztüzelésű erőművek termelésére. A hónap végén csak az enyhe időjárás és a német szélerőművi termelés felfutása mérsékelte az árakat.
December során az éves termék ára is extrém ingadozást mutatott. A hónap legmagasabb értéke december 22-én a német piacon jelentkezett 324,6 €/MWh-val, ami több mint duplája a volt a hó eleji értéknek. A villamosenergia-ár ingadozásának fő mozgatórugója a hónap során a földgáz árának ingadozása, és a széndioxid árának emelkedése volt.
A magyar piacon a villamosenergia-kereslet dinamikusan bővült decemberben. A bruttó fogyasztás 5,3%-kal volt magasabb, mint 2020 decemberében. 2021. december 9-én az évben negyedszerre is megdőlt a bruttó negyedórás téli rendszerterhelési rekord: az új csúcs 7361 MW volt. A magyar termelés csak 1,3%-kal tudott bővülni, mivel a Paksi Atomerőmű egyik blokkja december 16-ig éves karbantartás miatt nem állt rendelkezésre. A szezonális hatásoknak megfelelően a naperőművek csak a termelés 2,6%-át tudták biztosítani, és a magas jövedelmezőség ellenére a lignit tüzelésű erőművi termelés is csökkent. E hatásokat a gáztüzelésű erőművek teljesítményének 32%-os növekedése ellensúlyozta.
Az áramkereslet kielégítéséhez az import növelésére is szükség volt: a nettó import a fogyasztás 32,2%-át fedezte. A szokásos szlovák és ukrán import mellett a többlet Románia és Szerbia irányából érkezett. Ausztriába az alacsony vízierőművi termelés miatt továbbra is exportáltunk.
Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.
Részletes adatok a MEKH jelentésében olvashatók.
