Zöld útra lépnének a cégek – De kitől jön a finanszírozás?

Share Button
A hazai élenjáró vállalatok 31%-ának már van nettó zéró vállalása, ez az arány egyre gyorsabban fog növekedni, a vállalás teljesüléséhez azonban jelentős pénzügyi források is szükségesek. A zöld finanszírozás vajon felkészült, hogy akcióba lépjen?

Fontos, hogy minél több vállalat kötelezze el magát a nettó zéró célok mentén, de a célok teljesítéséhez az is elengedhetetlen, hogy megtalálják azokat az eszközöket, amik ebben a folyamatban segíthetik őket.  A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és Brit nagykövetség szervezésében tartott üzleti fórumon, a zöld finanszírozás jelenlegi hazai és európai helyzete volt a fókuszban.

Richard Shackleton, brit nagykövethelyettes az üzleti fórumon elmondta, hogy reméli, hogy a magyar üzleti szektorból is egyre többen csatlakoznak az ENSZ globális “Race to Zero Kampányához”, amelynek célja, hogy a haladó beállítottságú üzleti szereplők vállalják a karbonsemlegességet 2050-ig.

„Magyarország elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség mellett, amiben a vállalatok kulcsszerepet játszanak, a hazai pénzügyi, tanácsadói szektor is felkészülve várja a folyamatok felgyorsítását. Az olyan rendszerek, mint az ESG, el fogják érni, hogy a természeti és társadalmi tőkére gyakorolt hatások is bekerüljenek a vállalatok tőkeköltségébe – emelte ki Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, rámutatva a most induló hosszú távú pozitív folyamatokra.

Nagyot lép az MNB a zöldülés útján

Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, hogy amellett, hogy a jegybank első számú feladata az árstabilitás fenntartása, a fenntarthatóság is kiemelt fókuszpontként van jelen, erre példa az MNB zöld monetáris politikája, vagy a Zöld Programja, amit továbbra is folytatni fognak. Az előadásból kiderült, hogy

2021 ELSŐ HÁROM NEGYEDÉVÉBEN 72 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKBEN TÖRTÉNTEK ZÖLDKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁSOK ÉS 159 MILLIÁRD FORINTNYIT HITELT NYÚJTOTTAK MEGÚJULÓ ENERGIÁRA.

A központi bank idei feladatai közé tartozik, hogy továbbra is monitorozza, hogy miként sikerült befogadniuk a pénzügyi intézményeknek az SFDR szabályozás elemeit (mind a pénzügyi piaci szereplőknek, mind a pénzügyi tanácsadóknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot arra vonatkozóan, hogy hogyan építik be a fenntarthatósági szempontokat a befektetési döntéshozatali folyamataikba). Ezen túl, a Zöld Program nemcsak folytatódik, de ki is egészül 2022-ben egy fenntartható tőkepiaci stratégiával, ami egy támogató szabályozási rendszer kialakítását célozza meg. Az alelnök beszámolt arról is, hogy a szükséges információk rendelkezésére bocsátása érdekében, tavasszal fogják kiadni a Zöld Pénzügyi Riportot, ami nemcsak a hazai zöld finanszírozás piacáról és szabályozásáról fog szólni, hanem összegzi az egyes klímakockázatokat.

Kandrács Csaba bejelentette azt is, hogy az MNB kiadja első TCFD riportját, amelyben bemutatják többek között a jegybank klímakockázati kitettségét.

Forrás/bővebben: portfolio.hu