A 2015-ös párizsi klímaegyezmény után kidolgozott vállalásait vittük Katowicébe. A vállalások teljesítéséhez a szén-dioxid-kvóta eladásából befolyt összegre is támaszkodnunk kell, illetve a 20 százalékon tartott megújuló és nagy arányú atomenergiára. Részletek Kaderják Péter energiaügyi államtitkártól.
A 2015-ös párizsi klímacsúcson Magyarország az EU-delegáció részeként vett részt. Akkor az Európai Unió azt vállalta 2030-ra, hogy legalább 40 százalékkal csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást, ezzel összhangban
Magyarország is megtette a maga vállalását: 20 százalékon kell tartani a megújuló energia felhasználását.
Közben hazánk szén-dioxid-kibocsátása a 2015-ös mért adat óta folyamatosan növekszik, és
Magyarország a 42. helyezést érte el a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban
(CCPI 2019), amelyet hétfőn tettek közzé Katowicében, az ENSZ 24. klímacsúcsán. A CCPI tizennégy éve 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. A legfrissebb mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítők között szerepel az Egyesült Államok és Kína.
Kaderják Péter energia- és klímaügyi államtitkár szerint ennek ellenére nem érdemes lebecsülni az ország teljesítményét, amit a klímaváltozás elleni küzdelemben tesz.
Ami a közeljövőt illeti, szerinte
az energiamegtakarítás területén van tennivalónk, különös tekintettel az épületek energiafelhasználásának a javítására.
A magyar klímapolitikának – mint elmondta – része az atomenergia-felhasználás is, „hiszen ez az a villamosenergia-termelési forma, amely zéró kibocsátás mellett nagyon nagy mennyiségű termelést tesz lehetővé”.
Kaderják Péter szerint meg kell találni a lakossági energia-korszerűsítési programok forrását, ilyen lehet például az eladott szén-dioxid-kvótánk.
Forrás: infostart.hu
