Villamosenergia rendszer Magyarországon

A rendszerszabályozás hiányosságai

  A jöv? általános érvény? energiastratégiája csak a következ? lehet: Az energiatakarékosság fokozása, valamint a fennmaradó energiaigény megújuló forrásból történ? biztosítása.

Mottónk

“Hálózat az információért, min?ségért és továbbképzésért” szintén azonos az osztrák, német és svájci társszervezeteinkkel. Legfontosabb feladatunk az információközlés, illetve a jogi, gazdasági és társadalmi környezet olyanná formálása, mely kedvez a megújulók elterjedésének.

Az új Villamos Energia Törvény (2001. évi CX törvény) az MVM Rt., a közüzemi villamos energia nagykeresked? számára ellátási kötelezettséget ír el?. A jogszabály szerint az ellátáshoz hiányzó illetve fölösleges energiamennyiségek beszerzését és értékesítését csak minden piaci szerepl? számára átlátható módon, a legkisebb költség elvét figyelembe véve végezheti.

A 2003 február elseje óta élesben m?köd?, magas biztonságú rendszer minden árampiaci résztvev? számára átlátható módon lehet?vé teszi, hogy a Magyar Villamos M?vek a legkisebb költség elvét követve értékesítse áramfölöslegeit, és pótolja hiányait.

Az MVM Piactér egy olyan Internet-alapú szolgáltatás, melyen keresztül az MVM szabad áramkapacitásait egyenl? esélyt nyújtva értékesítheti a versenypiac valamennyi résztvev?je számára.

A Piactér m?ködésének lényege, hogy a regisztrált felhasználók anonim módon vételi és eladási ajánlatot tehetnek fel. Az ajánlattev?knek meg kell határozniuk a lejárati id?ket is. A lejárati id?n belül a Piactér többi regisztrált felhasználója az ajánlatokra licitálhat, természetesen szintén név nélkül. Az aukció lezárásakor, a licit végeredményét a rendszer rögzíti és automatikusan, e-mailban kiértesíti az ajánlat kiíróját és a sikeres licitálót, hogy kivel vegyék fel a kapcsolatot a szerz?dés megkötése végett.

A rendszerhez ez idáig hét társaság, az AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi H?er?m?, az Entrade Hungary Kereskedelmi Kft., az MVM Rt., az MVM Partner Rt., a Mátrai Er?m? Rt., a Vértesi Er?m? Rt. és a D-Energia Kft. csatlakozott.

A Piactér két domain néven lett bejegyezve, így két Internet-címr?l is elérhet?: a www.mvmpiacter.hu és a www.mvm-piacter.hu.

Információs rendszer

A tervezett törvények semmit nem szólnak az energetika tervezéséhez alapvet?en fontos termel?i, fogyasztási paraméterek és gazdasági adatok szolgáltatásának kötelezettségér?l (Nem is csoda, hiszen egy logikus rendszerben mindezt kerettörvényben kell szabályozni.).

Pedig az ilyen információknak meghatározó szerepük van az energiaigény-el?rejelzések mellett – egy talán még fontosabb területen -, az árképzésben is.

Átmeneti gazdaságunk alakulásának bizonytalansága miatt a hagyományos energiaigény-el?rejelzések alkalmazása félrevezet?. E nélkül viszont minden energiapolitika légüres térben mozog. Ennek elkerülésére szükség van egy jogilag szabályozott, jól átgondolt, új, a mai gazdasági igényekhez illeszked? információs struktúrára.

Az árkérdések átláthatóságának a keresztfinanszírozások elkerülésében is rendkívül fontos szerepe van. (Azt mellesleg maga a villamosenergia-törvény is kimondja, hogy a keresztfinanszírozásokat meg kell szüntetni — miközben elfelejti megteremteni ennek feltételét.)

Indokolja ezt az energiaszektor elmúlt években történt szervezeti átalakulása is. Szervezeti felépítése következtében gyakran torz bels? árak képz?dtek, amelyek átláthatóságára új, az eddigiekt?l eltér? információs struktúra szükséges. Három nagy mérlegrendszerr?l van itt szó: teljesítmény-, energia- és költségmérlegr?l, amelyeket nemcsak országos szinten, de els?sorban területi szinten kellene összevetni, azaz a települések szintjén. Magyarországon a teljesítménymérleg bizonyos szintig elkészül. Jó hagyományai vannak, de akad benne számos becslés és olyan, amelyik nem rendelkezik mért értékkel. Az egyetlen, amely ma is összerakható, az az energiamérleg, mely többé-kevésbé a területi elvnek is eleget tesz. Költségmérlegr?l pedig egyáltalán nem beszélhetünk a magyar rendszerben. Ez korábban nem volt divatos, ezért még ma sincs a területi szintekre elkészítve. Az energetikai információs rendszer tehát nem m?ködik.

Az energiahivatal (MEH) függetlensége

Minden normálisan m?köd? gazdaságban szükség van egy független intézményre, amely az energiaszolgáltatásokat koordinálja: a szolgáltatók (beleértve a termel?ket és szállítókat, elosztókat is) és a fogyasztók érdekeit ütközteti, hatása van az áralkotásra stb.

Nálunk a gázszolgáltatásról szóló törvénytervezetben került rögzítésre a szabályozó szerepet betöltend? Magyar Energia Hivatal m?ködési rendszere. A tervezet sajnos épp a függetlenséget nem biztosítja, többek között az energiahivatal politikamentességét, amely a fogyasztói érdekeket nemcsak a szolgáltatóval, de a költségvetéssel szemben is védené. Továbbá az energia természetes monopolhelyzetben lev? termel?ivel, szállítóival, szolgáltatóival szemben csakis egy gazdaságilag, politikailag független hivatal képes a fogyasztói és országos érdekeket érvényesíteni – köztük a környezeti érdeket is.

Számos nemzetközi példa mutatja, hogy az ellen?rz?, szabályozó szervezet függetlensége megvalósítható. A hazai törvénytervezet legels? változata egy ilyen független hivatalról szólt, részletesen szabályozva annak m?ködését. A szervezeten belül volt fogyasztói bizottság, és területi szintre lebontva m?ködött volna a fogyasztói érdekvédelem. Joggal tehet? fel a kérdés, hová lett, miért módosult az elképzelés?

Árképzés

A villamos törvényb?l a legfontosabb halmaz, az árképzés elve teljes egészében kimaradt. Az ár- és tarifarendszert illeszteni kell a költségstruktúrához. Ez érinti a tarifastruktúrát és színvonalat, valamint az áralkalmazás eljárásrendjét. Az egésznek meg kell felelnie a költségfedezeti, -viselési és -minimalizálási elvnek.

A költségfedezeti elv szerint az árnak fedeznie kell a hatékonyan m?köd? társaság üzemeltetési, fejlesztési költségeit szükséges és elégséges ráfordítások formájában. Nagyon pontos képletekkel kell meghatározni, hogy ez mit tartalmazzon. A költségviselési elv azt jelenti, hogy nincs diszkrimináció, nincs keresztfinanszírozás a fogyasztói csoportok között.

Tarifastruktúra szempontjából egyértelm?en a háztartási rendszerrel van a gond, mivel az ott teljesen hiányzik.

Divatos az a kijelentés, hogy európai szint? tarifaszínvonalat kell elérni. Ez igaz is, meg nem is. Magyarországon olyan színvonalat kell kialakítani, amely megfelel az el?bb megfogalmazott költségfedezeti és -viselési szintnek. Majd ha már m?ködik a három mérlegrendszer, akkor tudjuk megmondani, milyen szinten, milyen költségek keletkeztek, és azokat hozzá lehet rendelni az elfogyasztott villamos energiához, és a fogyasztó által igényelt teljesítmény-igényhez. Mindaddig, amíg ezek nem ismertek, nem lehet a szükséges tarifaszínvonalat még becsülni sem.

Fontos eleme a rendszernek az áralkalmazási eljárásrend, amely szintén nincs deklarálva. Ez biztosíthatná, hogy a termel?, szállító, elosztó, szolgáltató, csakis valós költségeket ismertessen el az árban. Ezen eljárásrend csak egy független hivatali struktúrában m?ködhet igazságosan.

Módosítandó az energiahivatal jogköre az árképzés tekintetében is. Az ipari és kereskedelmi miniszteri hatáskörb?l az ármegállapítás jogát át kell ruházni az energiahivatalra. Hiszen a jelenlegi államigazgatási modellben a miniszter egyidej?leg képviselné az energiatermel?k és -ellátók, valamint a különféle fogyasztói csoportok érdekeit. Mindez alighanem érdekek konfliktusa, amelyben bármennyire objektív próbál is maradni a miniszter, aligha lesz képes rá.

Fogyasztói érdekvédelem

A törvénytervezetek tehát továbbra sem garantálják az árképzés átláthatóságát. Így nem is lehetséges a társadalmi kontroll, mert nincs törvényileg szabályozott eljárásrendje. Valós fogyasztói érdekvédelem tehát nem m?ködhet. Noha mindenkinek az volna az érdeke, hogy közmegegyezés jöjjön létre.

Legkisebb költségre tervezés

A környezeti érdeket képvisel? energiapolitika egyik leghatékonyabb eszköze a legkisebb költségre tervezés. Módot ad ugyanis arra, hogy az energiahatékonyság a gyakorlatban is megvalósuljon, az energiafogyasztás — például hatékony berendezésekkel — visszafogható legyen. Hiszen a legkörnyezetbarátabb energia az, amit meg sem termelünk. Csakhogy akkor mib?l él meg az energiaszektor? Ahol a módszert bevezették, ott abból, hogy részt vesz az energiahatékonysági szolgáltatásokban. Nagyon leegyszer?sítve például energiahatékony izzókat, LED lámpákat ad fogyasztóinak, a csökkent energiafogyasztásból pedig úgy tesz szert profitra, hogy nem kell újabb er?m?i fejlesztésekre költenie.

Semmilyen energiatakarékossági, energiahatékonysági program nem vetekedhet eredményeiben azzal a hatással, ami akkor indul be, ha megteremtjük a legkisebb költségre tervezés feltételrendszerét. A módszer nem véletlenül indult el az USA-ból. Ott ugyanis az állam szigorúan szabályozza a közm?veket. S mivel ott a közm? csak költségeivel arányos profitra tehet szert, így könnyebben volt meghonosítható a hatékonyságjavításba történ? befektetés. Hamarosan kiderült, hogy ilyen szabályozók mellett kétszer-háromszor költséghatékonyabb az energiahatékonyság növelésébe fektetni, mint a forrásb?vítésbe, ráadásul gyorsabban is térül meg.

Induláskor persze a módszer alkalmazásának számos gátja van. Az energiahatékonyság költségeire sok esetben csak becslések léteznek. Éppúgy az energiahatékonyság potenciáljának megállapítására. Nagyon sok adatra van szükség, de ezek beszerzésekor a közm? rendkívül sok mindent meg is tud a fogyasztóról, aminek nagy a jelent?sége a megvalósítási programok során.

De a jogi kényszer önmagában nem hoz változást megfelel? árképzési rendszer nélkül!

Sajnos a hazai törvénytervezetb?l kimaradt a biztonságos, legkisebb költség? villamosenergia-szolgáltatás értelmezése és feltételeinek megteremtése. Noha a világon szinte mindenhol – ahol ez megvalósul – törvényi szinten szabályozzák.

Szabad hozzáférés

Az európai piac irányelvei kimondják, hogy a termelés monopóliumát meg kell szüntetni, diszkriminációmentes eljárást kell bevezetni. Szabad hozzáférést kell biztosítani a hálózathoz egy harmadik fél számára is. Ezen elv elfogadása nem jelenthet kapacitásb?vítést, pusztán a meglev? energetikai kapacitás hatékonyabb kihasználását biztosítja. A mostani törvényekb?l ez is kimaradt. A várható következmény: ismételten kirekeszt?dnek az energetikai rendszeren kívüli, hatékony energiatermelési módok, például a megújuló energiaforrás-hasznosítások is. Senkinek nem lesz gazdasági érdeke a bármilyen tevékenység során mellesleg termel?d? energiát az energetikai rendszeren keresztül a piacon értékesíteni.

Gazdasági monopólium, szervezeti felépítés

Az energetika sajátos terület, ahol természetes monopólium alakul ki, rendszerint technikai és gazdasági monopólium. Ez általában a szervezeti felépítésben is tükröz?dik. A mai magyar villamosenergia-iparban a technikai monopólium részvénytársasági formában együtt maradt (MVM Rt.). Ez a technikai monopólium nem szüntethet? meg (vagy csak komoly gazdasági hátrányok árán), de a gazdasági monopólium igen.

El lehet érni egy olyan helyzetet, amikor korlátozott, de szabályozott piac m?ködik. Független er?m?vek alkotják a termelési oldalt. A jelenlegi konszern lesz?kül egy országos szállítási, export-import forgalmat bonyolító felel?sségi körrel bíró egységre. A harmadik elem a szolgáltató, amely kvázi nagy fogyasztóként a szállítótól megvásárolja az energiát, és attól kezdve az adott régióban elosztóként, szolgáltatóként m?ködik. A funkciók szétválásával megszüntethet? a gazdasági monopólium. Minden szerepl? feladata, felel?ssége külön meghatározható, a felel?sség megosztva számon kérhet?. Egyébként gyakran az történik, hogy mindenki inkább a nagy rendszer felel?sségét vállalja fel szívesen, és ez megfoghatatlan.

Ez a szervezeti szétválás kihat az árképzésre. Ma azonban még kett?s keresztfinanszírozás érvényesül a rendszerben. A termel?kkel, szállítókkal kötött szerz?désekben foglalt árak bels? árak. A bels? árak, tarifák színvonalának megállapítása a gazdasági hatalmat gyakorló konszern kezében van. A .gazdasági függetlenség nem m?ködik. Kellene egy hatóság, amely ezeket az árakat küls?vé varázsolja jóváhagyással, és a tarifa felépítésének eljárásrendjét megszabja. Megszabná továbbá, hogy milyen költségeket ismer el benne, milyet nem. A jóváhagyás rendszerébe beleillesztend? a fogyasztói érdekképviselet is. Ezért fontos a tervezett energiahivatal független státusa.

A privatizációs program hiánya

Mind gyakrabban hallani, hogy szükség van az energetika privatizálására. A magánosítás szükségességét többen azzal indokolják, hogy a fejlett technológiák bejöhessenek az országba. Egyes szakért?k szerint viszont a magyar villamosenergia-rendszer megfelel a nyugat-európai szintnek. (Az állítás sokkolónak t?nik. Természetesen valótlan is, ha a környezeti szempontokat tekintjük. Ám m?szaki szempontból a rendszer – az elavult kis szenes er?m?vek kivételével – valóban kiállja a nyugat-európai szinttel való összehasonlítást.)

Tehát a privatizációs lépések f? érve az er?m?i rekonstrukciók szükségessége. Szakért?i vélemények alapján ez azonban csak látszólag igaz. Az villamosenergia-szektor átalakulása során (amikor a Villamos M?vek részvénytársasággá alakult), olyan vagyonbecslést végeztek, amely szerint a könyv szerinti érték 201 milliárdról 590 milliárdra növekedett. Ennek következtében az amortizációs fedezet megháromszorozódott. A könyv szerinti érték megugorván, amortizációs ágon benne marad a rendszerben a megújító er?m?i fejlesztések költségterhe. De ha ett?l a nehezen vitatható feltételt?l eltekintünk, akkor is: fogyasztói igénynövekedés nincs, tehát van id? privatizációs stratégia kidolgozására.

Támaszkodva a MAVIR 2009-es tanulmányára, hogy rövid távon (2015-ig) legalább 1,8 GW (földgáz és megújuló), közép távon (2020-ig) több er?m? szünhet meg, ezért legalább 4,8GW (széner?m?, földgáz, megújuló) és hosszú távon (2025-ig) pedig az igénynövekedés miatt további 6,2 GW (atomer?m?vel együtt) új er?m? szükséges hazánkban, ezért feltételezni lehet, hogy Magyarországon az átlagnál nagyobb lesz a növekedés, hiszen felhasznált villamos energia tekintetében az európai rangsor végén helyezkedünk el.

De a privatizáló lépések további f? érveit, a jelenlegi er?m?i rekonstrukciók szükségességét alaposan át kell gondolni, hiszen épp a privatizáció idézett/idéz olyan költségnövekedést el?, amelyet a fogyasztó fizetett/fizet meg, mert egy fillér nem származik máshonnan, csakis a fogyasztó zsebéb?l. Fél? ugyanis, ha ebben a kérdésben továbbra is politikai síkon hozzák meg a döntést, akkor egyszer?en eladják az áramszolgáltatókat. A külföldi t?kés ezt veszi meg legkönnyebben, mert tudja, hogy onnan képes leggyorsabban kivenni profitját. Mivel azonban piaci viszonyok között akar m?ködni, így hamarosan árat emel ahhoz, hogy profitra tegyen szert. Jogi-gazdasági szabályozás híján pedig profitját nem belföldi környezetbarát energiahatékonysági programokból fogja megtermelni (például nem kevés környezeti kárral járó módon er?m?vet épít, hiszen a környezeti jogi keret is lyukas). Az is nyilvánvaló, hogy profitját igyekszik majd kivinni az iparágból, s?t látható, hogy az országból is.

A privatizáció során bejöv? források ugyan t?keemelést jelentettek/jelentenek a privatizált vállalat számára. Ugyanakkor a privatizáció során a költségvetésbe befolyt/befolyó összegek továbbra is kimennek az oldalágon, finanszírozva olyan mérleghiányokat is, amelyek nem, vagy csak nagyon áttételesen kapcsolhatók a villamos iparhoz. Azaz nem fordítódnak sem az ágazat fejlesztésére, még kevésbé a sürg?s és szükséges környezeti problémák megoldására. A fentiek alapján világosan látszik, hogy korrekt törvényi keret, szervezeti feltételrendszer és az árképzés átláthatósága nélkül, további privatizációs stratégia hiányában csakis a jelenlegi államvagyon elkótyavetyélésére kerül sor, de nem érjük el az EU-által kitüzött és elfogadott id?höz szabott célunkat.

Az pedig édes kevés (tanulmányok sokasága), amit az egyetemes szolgáltatók próbálnak jelenleg a megújuló energiahasznosítás alkalmazás érdekében lépni hazánkban. Hol van el?írva, hogy a jelenlegi szolgáltatók csak is szénben, k?olajban és földgázban gondolkodhatnak?

Els?sorban a mennyiséget mutatja be, nem foglalkozik a gazdasági következményekkel, hiszen mindenki saját kockázatra épít er?m?veket az állam által megszabott és ellen?rzött versenyben.

A villamosenergia-rendszer rövid, közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásmérlege

MAVIR-KTO-DOK-0037-00-2009-11-06

A MAVIR Zrt. jogszabályokban el?írt, ismétl?d? feladata a magyarországi villamosenergia-rendszer (VER) forrásoldali kapacitásmérlegének távlati jelzése. A forrásoldal számai tájékoztatást adnak a hazai er?m?vek létesítésére,

Támaszkodva a 2009-es tanulmányra, valamint arra, hogy a világban uralkodó megítélés 2010-t?l gazdasági növekedést prognosztizál, feltételezhet?, hogy 2010 után évente átlagosan 1,5% növekedés lesz a nettó villamosenergiafogyasztásban.

Mindezt meger?síti az is, hogy egyes társaságok (pl. IEA – International Energy Agency) 1%-os növekedést prognosztizálnak az EU villamosenergia-fogyasztására, és azt mindenképpen feltételezni lehet, hogy Magyarországon az átlagnál nagyobb lesz a növekmény, hiszen felhasznált villamos energia tekintetében az európai rangsor végén helyezkedünk el.

A rendszer bruttó csúcsterhelése évente kb. 100 MW-tal n?het. A mai, kb. 9 GW-os er?m?park másfél évtized alatt legalább 11 GW-ra b?vülhet, de mivel elavult er?m?parkunk közel felét helyettesíteni kell, ezért nagyon sok új er?m? létesítése szükséges.

Rövid távon, 2015-ig a meglév? kapacitások csökkenése miatt legalább 1,8 GW új er?m?ves teljesít?képesség létesítésére kell számítani, f?leg földgáztüzelés? és megújuló forrást hasznosító er?m?vekre.

Középtávon, 2020-ig is sok er?m? megsz?nésére kerülhet sor, ezért legalább 4,8 GW többlet építésére kell tíz év alatt hazánkban felkészülni. Itt már új széner?m? üzemére is számítani kell – megújulók és földgáztüzelés?ek mellett.

Hosszú távon, 2025-ig a régi er?m?vek többségét leállítják, de az igények n?nek, így legalább 6,2 GW új forrást kell másfél évtized alatt megteremteni. Ekkor már jelent?s szerepet kap az új atomer?m? is.

Itt csak a várható követelményeket jelzik, irányítást adnak, de nem befolyásolják a szerepl?ket – nem foglalva állást egy er?m?típus vagy er?m?nagyság mellett. Az anyag nem azt mutatja be, hogy milyen er?m?veket kell, hanem azt, hogy milyeneket lehet építeni reálisan másfél évtized alatt. Els?sorban a mennyiségi hatásokat mutatja be, nem foglalkozik a gazdasági következményekkel, hiszen mindenki saját kockázatra épít er?m?veket az állam által megszabott és ellen?rzött versenyben.

Megújuló Magyarország: Zöldgazdaság-fejlesztés – Energiapolitika

www.polgariszemle.hu

Nem szabad csalódást okozni a polgároknak, akik a formalitások egyszer?sítését, nagyobb jog és adóbiztonságot, valamint nemzetközi örökösödési ügyekben a lehet? legnagyobb gyorsaság biztosítását várják el a közösségi irányelvt?l, függetlenül attól, hogy az magánembereket vagy vállalkozásokat érint, mez?gazdasági üzemeket vagy egyéb gazdasági tevékenységet, melyeknek tulajdonosai arról szeretnének gondoskodni, hogy elhalálozásuk után is biztosított legyen a folyamatosság.

A legtöbb uniós polgár számára a gáz és k?olaj használat amindennapos élet része. A földgázt f?tésre, f?zésre és áramtermelésre használjuk, a k?olajat pedig leginkább az autók, teherautók, repül?gépek és hajók üzemanyagaként hasznosítjuk.

1. Készletek, tartalékok, id?távlatok

2. Energiatartalékok az EU-ban – importfügg?ség

3. Az energiafelhasználás alakulása az EU-ban

4. Szén, k?olaj és földgáz a fenntartható energiamixtúrában

5. Környezetvédelem és a klímaváltozás megel?zése

6. Technológiai fejl?dés

7. A CO₂ leválasztása és végs? tárolása

1.1 A hasznosítható energia a mai életmódunk és kultúránk alapja. Jelenlegi életszínvonalunkat csak a kielégít? mennyiségben rendelkezésre álló energia tehette lehet?vé. A megbízható, olcsó, környezetbarát és fenntartható energiaellátás elengedhetetlen feltétele a lisszaboni stratégia, valamint a Tanács göteborgi és barcelonai határozatai megvalósításának.

1.2 Az európai és a globális energiaellátás alapját jelenleg a fosszilis tüzel?anyagok: a szén (2), a k?olaj és a földgáz képezik.

Jelent?ségükb?l a következ? évtizedekben sem veszítenek majd, tehát nélkülözhetetlenek maradnak.

1.3 Kitermelésük és felhasználásuk azonban különböz? környezeti ártalmakkal, többek között üvegházhatású gázok – els?sorban szén-dioxid és metán – kibocsátásával jár együtt, és véges er?források felhasználását jelenti.

1.4 Felhasználásuk Európa nagyfokú importfügg?ségéhez vezetett e létfontosságú alapanyag terén, s ez a jöv?ben még növekedhet, különösen a k?olaj és egyre inkább a földgáz tekintetében.

1.13 Az energia- és gazdaságpolitikának tehát megbízható keretet kell nyújtania az olyan befektetésekhez, amelyek jobb m?szaki megoldásokhoz vezetnek az ipar, a kisipar és a magánbeszerzések területén.

2.3 Az el?relátó európai energiapolitikának tehát továbbra is fontos célja kell, hogy maradjon a hosszú távon rendelkezésre álló, környezetkímél? és versenyképes energiaellátás. Az említett okok miatt ez nem korlátozódhat csupán néhány energiahordozó felhasználására. Az energiaellátás sz?k keresztmetszeteivel és az egyéb kockázatokkal inkább egy típus és eredet tekintetében igen változatos összetétel? energiamixtúrával lehet felvenni a küzdelmet, amelyben minden rendelkezésre álló energiahordozót és technikát felhasználnak és (tovább)fejlesztenek, hogy azok végül az elfogadott ökológiai el?írások keretei közt versenyezzenek egymással a folytonosan változó feltételek között.

3.2 A jöv?beli fejleményekkel kapcsolatos el?rejelzések általában a jöv?beli demográfiai és gazdasági változásokra, az egyéb feltárási és kitermelési technikák fejl?désére, valamint az egyes országokban fennálló mindenkori politikai keretfeltételekre vonatkozó feltételezésekt?l függenek, és ezért különböznek néz?pont szerint, illetve néha az érdekhelyzet szerint is.

Ez különösen érvényes a nukleáris energiára, valamint a megújuló energiaforrások támogatási intézkedéseinek mértékére.

Mivel az energiaellátás ma a korábbiakhoz hasonlóan túlnyomórészt fosszilis energiahordozókon – szénen, k?olajon és földgázon – alapul, s ezek használata felveti az er?források végességének, valamint az üvegházhatású gázok felszabadulásának kérdését, a jelen véleményem „klasszikus” energiahordozók értékelésével foglalkozik.

Fosszilis energiahordozók

K?olaj: A „hagyományos” k?olaj mintegy 380 milliárd tonna olajegyenértéknek megfelel? teljes potenciáljának mára már több mint egyharmadát kitermelték.

Földgáz és szén: a földgáz esetében annyiban hasonló a helyzet, hogy a maradék teljes potenciál a nem hagyományos lel?helyek, pl. a gázhidrát-lel?helyek figyelembevételével ugyancsak megn?. Szénb?l a 3400 milliárd tonna olajegységre becsült teljes potenciálnak eddig csak körülbelül 3 %-át termelték ki.

A gázhidrátok (metánhidrátok) feltárása és kinyerésük technológiája még kutatási stádiumban van; ezért jelenleg még nem tehet?k felel?s kijelentések arra vonatkozóan, hogy milyen nagy lesz az energiaellátáshoz való hozzájárulásuk.

Kitermelési költségek

A fosszilis energiahordozók kitermelésének költségei nagyon különböz?ek. Az olaj esetében jelenleg – lel?helyt?l függ?en – 2 és 20 dollár/barrel között vannak, de egyre kisebb lel?helyeket kell feltárni, egyre kedvez?tlenebb geológiai és földrajzi feltételek között. Ezt a költségfelhajtó hatást azonban a termelékenység – f?ként m?szaki innovációkon alapuló – növekedése kiegyenlítheti, s?t, akár meg is fordíthatja. A földgáz kitermelésének költségei is széles sávban mozognak. A szén esetében a költségek a lel?hely mélységét?l, a telepvastagságtól és attól is függnek, hogy a kitermelés külszíni m?veléssel vagy csak mélym?veléssel lehetséges-e. A költségsáv igen széles: néhány dollár/tonnától (pl. az Egyesült Államokban, a Powderfolyó medencéjében) akár 200 dollár/tonnáig is terjedhet,

például a k?szén fejtésénél egyes európai körzetekben.

A fellel?helyek geográfiai elosztása

A fosszilis tartalékok regionális eloszlása is nagyon egyenetlen. Ez mindenekel?tt a k?olajra érvényes. A k?olajtartalékok 65 %-a a Közel-Keleten található. Nem sokkal kiegyensúlyozottabb a földgáz eloszlása sem, amely els?sorban két területen fordul el?: a Közel-Keleten (34 %) és a volt Szovjetunió utódállamaiban (39 %). A széntartalékok eloszlása viszont egyenletesebb: a legnagyobb széntartalékok Észak-Amerikában találhatók, emellett nagy széntelepek vannak Kínában, Indiában, Ausztráliában, Dél-Afrikában és Európában.

Abból, hogy a stratégiailag fontos fosszilis energiahordozók – f?ként a k?olaj, de a földgáz is – el?fordulása a Közel- és Közép-Kelet geopolitikailag kockázatos térségeiben összpontosul, az energiaellátás biztonságát illet?en speciális problémák adódnak.

Szénbányászat:

Sorozatos (2001 óta a negyedik) robbanások a donyecki Zaszjagyko szénbányában, ahol százegy dolgozó vesztette életét az azel?tti metánrobbanásban, ahol több mint ezer méter mélységben folyik a kitermelés.

K?olajtermelés:

A nagy olajtársaságok minimalizálják a biztonsági intézkedésekre fordított összegeket, ezért a hasonló katasztrófák a világ pontjain rendszeresen el?fordulnak. Jóvátételre, az okozott ökológiai károk helyrehozatalára, a felel?sségre vonásra a legritkább esetben van lehet?ség:

Lsd. a régebbi (1989.03.24.) Exxon Valdez hajókatasztrófát (~50 millió liter, 1.300 km² területszennyez?déssel) és a 2010.04.20-i mexikói-öbölben m?ködött BP (korábbi nevén British Petrol) Deepwater Horizon fúrótorony olajkatasztrófát (közel 643 millió liter k?olaj ömlött a tengerbe)!

Az új-zélandi Tauranga kiköt?je közelében az Astrolabe-zátonyon fennakadt, libériai zászló alatt hajózó Rena konténerhajóból ~1.700 tonna olaj és ~200 tonna dízel szivárgott a vízbe (2011.10.05.).

Nigéria partjaitól 75 kilométerre elhelyezked? Bonga (a Shell egyik mélytengeri) olajlel?helyén, egy tartályhajó feltöltése közben bekövetkezett katasztrófa, ahol közel 40 ezer hordó olaj (1 hordó (Barrel)=159 liter) ömlött az Atlanti-óceánba (2011.12.22).

Ahelyett, hogy felhasználnák, egyszer?en elégetik azt a gázt, ami a k?olajjal együtt jön a felszínre – mert így technológiailag egyszer?bb.

Olajfüggésünkkel, a környezetet rendszeresen pusztító cégeknél való vásárlással mi magunk is fenntartói, okozói vagyunk a környezetpusztító rendszereknek.

A katasztrófák esélye sajnos továbbra n?, mert egyre nehezebben hozzáférhet? telepekre tev?dik át a kitermelés.

A problémát fokozza, hogy a tömegtermelésben az él? munka megtakarítására törekszenek akár többlet energia és nyersanyag felhasználás árán is, miközben a munkaképes emberiség mintegy 10-15 %-a munkanélküli. Az ok nem csupán a profit érdek, hanem a modern államok pénzügyi és adópolitikája, amely az él? munka felhasználását magas adókkal és súlyos közterhekkel bünteti.
Ha összevetjük a különféle energiatermelési technológiák fajlagos káros anyag kibocsátását, kiderül, hogy a legnagyobb kárt a hagyományos széntüzelés? villamos er?m?vek okozzák.

A szén, k?olaj és földgáz kitermelésénél különféle környezeti hatásokat kell figyelembe venni. A szénfejtésnél a tájhasználatot és a poremissziót korlátok közt kell tartani. A k?olajfúrásoknál és -kitermelésnél meg kell akadályozni a k?olaj és földgáz, valamint a melléktermékek kikerülését; ugyanez érvényes a földgázkitermelésre, illetve a k?olaj és földgáz ezt követ?, cs?vezetéken vagy hajón történ? szállítására is. A tengeri kitermelésnél különleges óvintézkedésekre van szükség. Az olajkitermelésnél felszabaduló metánt nem szabadna gázfáklya formájában elégetni, hanem ipari felhasználásra kell fordítani. Hasonló érvényes a szénbányászatnál keletkez? bányagázra, amely nagy arányban tartalmazhat metánt.

Magyarország energiaképe 2008-as statisztikai adatok valamint a 2010-ben elért megújulók alkalmazásának adatai után

http://www.europa-auf-einen-blick.de/ungarn/energie.php

A háztartások és a kisfogyasztók az energia mintegy 38 %-át igénylik. Az energiahordozó megválasztását a gazdasági kritériumok mellett egyre inkább kényelmi és környezetvédelmi szempontok is meghatározzák. Ebben a szektorban a f?t?olaj, a földgáz, az áram, illetve a s?r?n lakott területeken a h?vel kapcsolt villamos energiát termel? létesítményekb?l nyert távh? áll versenyben egymással.

A hazai tényleges megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergia-termelés hulladékégetésb?l, szélenergiából, vízenergiából, biogázból, biomasszából (t?zifa!) áll össze. A napenergia (napkollektor és fotovillamos), és a geotermikus energia részaránya 3 év alatt (2007-2010) százalékosan nézve még mindig elenyész? avagy nullának vehet?!

 

Villamosenergia-import 2007: 10.690 GWh.

Villamosenergia-export 2007: 14.680 GWh.

 

Villamosenergia termelés 2001: 34.390 GWh.

Villamosenergia termelés 2005: 33.690 GWh.

Villamosenergia termelés 2007: 40.854 GWh.

Villamosenergia termelés energiahordozók szerint (2001):

fosszilis energiahordozók (k?olaj, szén stb.): 60,1%
Vízenergia: 0,5%
Atomenergia: 39%
egyebek (szélenergia, napenergia stb.): 0,4%

Villamosenergia termelés megújuló energiaforrásokból (2007):

Tüzifa (szilárd biomassza): 1.373 GWh (73%)

Geotermia: 0 GWh (0%)

Napenergia: 0,3 GWh (0%)

Biogáz: 44 GWh (2%)

Vízenergia: 210 GWh (11%)

Szélenergia: 110 GWh (6%)

Összesen:1.737 GWh (92%)

Hulladék megújuló része: 141 GWh (8%)

Mindösszesen: 1.878 GWh (100%)

Villamosenergia termelés megújuló energiaforrásokból (2010):

Tüzifa (szilárd biomassza): 2.809 GWh (68,9%)

Geotermia: 128 GWh (3,13%)

Napenergia: 0,3 GWh (0%)

Biogáz: 229 GWh (5,6%)

Vízenergia: 196 GWh (4,8%)

Szélenergia: 560 GWh (13,73%)

Összesen:3.936,3 GWh (97,2%)

Hulladék megújuló része: 141 GWh (2,8%)

Mindösszesen: 4.077,3 GWh (100%)

Villamosenergia felhasználás 2002-ben: 35.990 GWh.

Villamosenergia felhasználás 2004-ben: 37.100 GWh.

Villamosenergia felhasználás 2006-ban: 36.894 GWh.

Köolaj felhasználás Ma-on Barrel per nap (1 Barrel=159 liter):

132.000 (2004 saccolt)

162.800 (2007 saccolt)

162.100 (2008 saccolt)
162.800 (2007 saccolt)

Földgáz felhasználás Ma-on Millió Köbméter (=m³) évente:

13.370 (2001 saccolt)

14.460 (2004 saccolt)

13.360 (2007 saccolt)

13.170 (2008 saccolt)

12.050 (2010 saccolt).

A primer energiafelhasználás 2040-re 2,9 milliárd tonna k?szénegyenértékre emelkedik, vagyis évente csupán 0,6 %-kal n?. A bruttó hazai termék ezzel szemben 2030-ig évi átlagban várhatóan 2,4 %-kal növekszik majd. Az energiaintenzitás (energiafelhasználás/bruttó hazai termék) ehhez szükséges több mint évi 1,7 %-os (!) csökkenését strukturális változtatásokkal, az energiahatékonyság javításával és korszer? technológiák felhasználásával kell elérni.

Szén: a kezdeti visszaesés után körülbelül 2015-t?l ismét a szénfelhasználás emelkedése várható, ezen energiahordozónak az áramtermelésben addigra megjavuló versenyhelyzete folytán. E fejlemény f? oka a földgázárak emelkedése mellett az lesz, hogy várhatóan felhasználásra éretté válnak a szénb?l történ? áramtermelés korszer? technológiái.

Olaj: mivel a 0,2 %/év növekedési ráta a fentiek szerint el?reláthatólag átlag alatti, az olaj aránya a primer energiafelhasználásban 2030-ra el?reláthatólag 34 %-ra csökken, tehát 5 százalékponttal kevesebb lesz, mint ma.

Gáz: a gázfogyasztás el?ször (2015-ig) 2,7 %/év arányban, átlag feletti mértékben növekedni fog. Ez a folyamat kés?bb lelassul, aminek oka többek közt a szénnel szemben romló versenyképesség az áramtermelés terén. A 2030-ig terjed? teljes id?szakban az összes fosszilis energiahordozó közül mégis a gáz esetében várható a felhasználás legnagyobb mérték? növekedése.

Egységnyi energiára vonatkoztatva a földgáz égetésekor a szén égetésénél képz?d?, a klímát károsító CO2-mennyiségnek csak 50-60 %-a képz?dik, mert a földgázban lév? széntartalom mellett az abban található hidrogén is energetikai felhasználásra (elégetésre) kerül. Maga a metán azonban – amely a földgáz f? alkotórésze – sokkal (kb. 30-szor) nagyobb mértékben vált ki üvegházhatást, mint a szén-dioxid. A fosszilis energiahordozók kitermelésénél és felhasználásánál ezért mindent meg kell tenni a metánemisszó elkerülésére. A k?olaj és k?szénkitermelésnél szabaddá váló metánt fel kell fogni és hasznosítani kell.

Inkább ígéretes, mint áttörésnek számító kijelentések a Nabucco vonalról. Az orosz érdekekt?l függetlennek szánt gázimport-beruházás két f? kérdése továbbra is az, hogy lesz-e rá pénz, s hogy kerül-e majd gáz a vezetékbe. És ne feledjük, hogy a Nabucco csak egy lehet?ség, tévedés egyedül ett?l várni a gázbiztonságot.

A megújuló energiaforrások Magyarországon:

Napenergia

A fotovillamos napenergia háztartási hasznosítására sajnos igen kevés megvalósult projekt ismert. Azok is csak projekt és tanulmányi célokra.

A jelenlegi bekerülési költségek mellett mechanikai teljesítmények kielégítésére, vagy épületvilágítási célokra a rövid idej? gazdaságos megtérülés reményében nem használhatók a berendezések.

A napenergia termikus hasznosítása (HMV termelés) marad a gazdaságos és hatékony felhasználási mód. Jelent?s a kutatási terület a fotovillamos technológiák terén.

 

Geotermikus energia

Geotermikus energiából villamos energiát termelni többféle módon is lehetséges.

Jelenleg nem látható, hogy mely technológia válik alkalmassá, mivel a jelenlegi próbálkozások csak kísérleti jelleg?nek tekinthet?k, f?leg igaz ez a háztartási méret?

berendezésekre. A geotermikus energia termikus hasznosítása annyira kézenfekv?, hogy a közeljöv?ben még er?sen megkérd?jelezi ezen energiahordozó villamos energiatermelés célú felhasználását.

Szélenergia

A szélenergia ipari hasznosításának lehet?ségei közismertek. A háztartási méretekben való elterjedése mindinkább el?térbe kerül. Kereskedelmi forgalomban kaphatók olyan szélkerekek, amelyek egy családi ház vagy nyaraló energia igényét az év jelent?s részében fedezni képesek. Ezen energiaforrás hasznosításának a magyar villamos energia rendszer korlátai szabnak határt. Kis közösségi felhasználásnak azonban nincs adminisztratív akadálya, bár a technológia sajátosságából adódóan szigetüzemi hasznosítása kiegészít? teljesítmény rendelkezésre állása nélkül nem elképzelhet?.

Biomassza

Hazánk biomassza potenciája rendkívül kedvez? és mez?gazdasági termelés problémájára is egyedülálló megoldást jelent term?területeink energetikai célú hasznosítása. Minden nagyságrendben meg van az a technológia, amellyel biomasszából villamos energia termelhet?. Kérdés csupán a gazdaságosság. Er?m?vi nagyságrendben létezik számos gyakorlati példa, azonban a jelenleg használt technológiák vagy kísérleti jelleg?ek (pl.: fagáz üzem? gázmotor), vagy nem megtérül? beruházási igény mellett létesíthet?k. Ezen a területen komoly K+F potenciál található.

Biogáz

Biogáz el?állítására bizonyos nagyságrend alatt gazdaságos technológia nem létezik, ám a biogáz felhasználása kézenfekv? már lakossági méretekben is. A legígéretesebb lehet?ségek ezen a területen kínálkoznak a háztartási méret? felhasználásban. Kisebb települések esetén is lehetséges központi fermentáló létesítése, a biogáz könnyen tárolható, továbbítható és széles körben alkalmazható számos technológia esetében.

2008-2020 stratégiai cél a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának a növelésére:

A megújuló energiahordozó felhasználás 186 PJ-ra való növelése, ami 15% körüli részarányt jelent (2008-ban 65 PJ, ez 5,8%).

A zöldáram termelés 9.470 GWh-ra való növelése, ami 21% körüli részarányt jelent (2008-ban 2.355 GWh, ez 5,4%).

Szükséges pénzügyi eszközök:

– 2.300 Mrd Ft beruházás

 

Nemzeti célkit?zés

A 13%-os elvárás mellett 128-135 PJ/év 2020. évi megújuló energiahordozó felhasználás a tagállami kötelezettség (akt. 14.65 %).

A nemzeti célkit?zés (kötelezettség vállalás!!) 135 PJ/év, a stratégiai cél továbbra is a korábbi 186 PJ/év. Az ösztönzés különböz? formáit (kötelez? átvétel, beruházási támogatás) ez utóbbihoz kell alakítani.

Eenergiatakarékosság, energiahatékonyság javítása, lehet?ségei

Az Európai Unió 2007-12. évi Energia Hatékonysági Akció Terve [Com(2006)545] is jelent?s potenciális energia megtakarítási lehet?ségeket vett számításba, amelynek egy része, a villamos energia-fogyasztásra is igaz lehet. Eszerint a lakó és kereskedelmi épületeknél a becsült megtakarítási lehet?ség nagysága 27-30%, a feldolgozóiparban 25%, a közlekedésnél 26%. Ráadásul mindezek révén mintegy 780 millió olajegyenérték tonnával csökkenthet? lenne a CO₂ kibocsátás mennyisége is, amely a környezeti terhelés jelent?s mérséklését eredményezné.

De megtakarítást az áramszolgáltató hálózati rendszerében is el lehetne érni:

Az Állami Számvev?szék (Magyar Hírlap, 2007.11.08.) egyik jelentése szerint például: „kiugróan magas a hálózati veszteség (transmission los) a magyar villamos energetikai rendszerben, ráadásul súlyos biztonsági gondok is terhelik a hálózatot”, (2007-ben 3,959 TWh). A szállítási veszteség miatt mért tizenkett? százalék körüli áramkiesés nemzetközi összehasonlításban gyenge eredmény. A veszteség csökkentését célzó beruházásokat a jelenlegi szabályozás viszont nem ösztönzi, mert azt elismert költségként tovább terhelik a fogyasztókra.

Tüzel?anyagváltás a fosszilis energiahordozókon belül

A villamosenergia ipar mindenekel?tt tüzel?anyag váltással próbálja a szén-dioxid kibocsátást csökkenteni. Az egyes tüzel?anyagok alkalmazása következtében létrejöv? kibocsátás mértékét a tüzel?anyagok „karbon-intenzitásával” jellemezhetjük. Ez a mutató a tüzel?anyag átlagos kémiai összetételének alapján számítható, aránya a gáz, olaj és szén között rendre 3:4:5. Azaz a szénr?l olajra való áttéréssel 20%, a szénr?l gázra való áttéréssel 40%, az olajról gázra áttéréssel 25% kibocsátás csökkenés érhet? el.

Az fenti elektromos adatok forrása: http://www.europa-auf-einen-blick.de/ungarn/energie.php

A széner?m?vek „CO2-mentes” üzemeltetésére már több eljárást is javasoltak. Ezek az eljárások – módosításokkal – olaj és gáztüzelésnél is alkalmazhatók.

Alapvet?en három eljárást követnek:

1.a CO2-leválasztása a hagyományos er?m?vek füstgázából,

2. az oxigénes égetés fejlesztése és

3. az elgázosítással m?köd? kombinált er?m? a CO2 f?t?gázokból történ? leválasztásával. A fejlesztés a legutóbbi koncepció esetében a legel?rehaladottabb.

A CO2-nek a szénelgázosítás f?t?gázából történ? eltávolításával tiszta hidrogén keletkezik, amit hidrogénturbinákban áramfejlesztésre lehet használni. Távozó gázként ártalmatlan vízg?z marad vissza. Ha ez a technológia sikeresnek bizonyulna, kézenfekv? lenne az együttm?ködés az egyéb területeken alkalmazott hidrogénes technológiával.

Az integrált szénelgázosítású (Integrated Gasification Combined Cycle – IGCC) er?m?vek koncepcióit már több mint húsz éve intenzíven kutatják és fejlesztik. A gázel?készítés lépései elvi síkon ismertek, de azokat a széntechnológiához kell igazítani. Az ilyen típusú er?m?vekben azonban az áramtermelés költsége a hagyományos, CO2-leválasztás nélküli

er?m?vekhez képest közel a duplája lehetne, és a felhasznált er?források is mintegy egyharmadnyival növekednének. Ennek ellenére ez a technológia a legtöbb helyen kedvez?bb költség? lehet a többi CO2-mentes áramtermelési technológiánál, pl. a szélenergiánál, a napenergiánál vagy a biomasszából történ? áram-el?állításnál.

Jelent?s kutatást igényel a végleges CO2-tárolás biztonságos, környezetbarát és alacsony költség? megoldása. Vizsgálják a kimerült olaj- és gázlel?helyeken, a geológiai akviferrétegekben, a szénlel?helyeken és az óceánban történ? tárolás lehet?ségeit. Míg a kimerült olaj- és gázlel?helyeken történ? tárolás, ahol lehet?ség van rá, a legolcsóbb alternatíva lehet, nagyobb mennyiségeknél a geológiai akviferrétegekben történ? tárolást tartják kedvez?bbnek, részben azért, mert ilyen geológiai feltételek a világ minden részén rendelkezésre állnak.

A CO2-leválasztás és végleges tárolás technológiája széles kör? felhasználásra csak 2020 után állhat majd rendelkezésre, és ekkor is csak abban az esetben, ha a szükséges kutatás-fejlesztési munkákat id?ben elvégzik és azok sikeresek lesznek.

A www.polgariszemle.hu leközölve am 16.06.2010

A kiotói kvótakereskedelem eredménye

Magyarországnak összesen 28,2 milliárd forintos bevétele származott 2008-ban a Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített, mintegy 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelel? kvóta értékesítéséb?l. Elemz?k korábbi számításai szerint Magyarország 2008-2012. között 270-350 milliárd forint bevételre számíthat a Kiotóban szabályozott kereskedelemb?l, míg az Európai Unió hasonló rendszere további 250-1.000 milliárd forintos forrást jelenthet az országnak 2013-2020. között. További becslések szerint az közösségi szén-dioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszerben (ETS) érintett magyar cégek 13,5 millió tonnás szén-dioxid kvótát értékesítettek 2005-2007 között, amib?l mintegy 12-25 milliárd forintos bevételük származott. A legnagyobb hasznot azonban az Effort Sharing (ES) bevezetése jelentheti Magyarországnak, mintegy 250-1.000 milliárd forintos bevétellel.

A nemzetközi megállapodások fontos kitétele, hogy a kvóta-kereskedelemb?l származó bevételeket kizárólag „zöld fejlesztésekre” költhetik a kibocsátók. Ezt az összeget egészében ki kellene használni!

Hazánk jelenlegi megújuló energiapolitikájában nem tükröz?dnek az Európai Unió célkit?zései, tétlenségünkkel, kihasználatlan napsugárzási adottságainkkal csökkentjük a fenntartható fejl?dés megteremtésének esélyeit, mialatt az ország energetikai kiszolgáltatottsága változatlan marad.

Technológiai fejl?dés

Lecsupaszítva nincs ma olyan megújuló energia rendszer forgalomban, amely önmagában megtérül? lehetne. És a kérdések csak jönnek. Melyik forrás lesz a nyer?? Mennyire megújuló a megújuló? Hogyan tovább?

Az elmúlt 20. évszázadban az energiaárak országunkban viszonylag alacsonyak voltak, és nem tükrözték az energia valós értékét, így az energia hatékony felhasználására nem ösztönözték a beruházókat. A dráguló energia viszont megemeli a megtakarítás értékét, és megrövidíti a beruházások megtérülési idejét. De az árak emelése önmagában nem oldja meg ezt a problémakört. Maholnap a beruházási költség és az éves üzemköltség mérlegelésénél a környezetterhelés szempontjának is meghatározónak kell lennie a gazdaságossági számításnál, mert a jöv?t érint? döntéseinknél egyre növekv? mértékben figyelembe kell venni a távlati kihatásokat is.

Általánosságban elmondható, hogy a megújuló energiaforrásokból magas beruházási költség és alacsony üzemelési költség mellett lehet energiát termelni. Támogatások nélkül a beruházások nem valósíthatók és nem tarthatók fent.

Nem beszélve arról, hogy a megújuló energiaforrásokból el?állított energia rendelkezésre állása többnyire korlátozott, a folyamatosság csak további beruházások révén, illetve hálózati kapcsolatokkal biztosítható.

Az ez idáig megvalósult projektek azonban legfeljebb próbának és a technológiai problémák megoldási kísérleteinek tekinthet?k, semmint a hagyományos eljárások konkrét alternatíváinak.

Szinte minden megújuló energiaforrásból gazdaságosan lehet villamosenergiát termelni.

A hatékonyság fokozásához elegend? a h?energia felhasználókhoz juttatása, ami el?re vetíti a távh? termelés el?térbe kerülését és a távh?szolgáltatás reneszánszát.

Sajnos nagyon sok keresked? van hazánkban, akik minden áron el akarják rendszereiket adni és minden féle fésült adatokkal bombázzák a potenciális de a technikában kevésbé járatos és naív vev?t. Az akceptálható és elfogadható  megoldás a min?ségbiztosítás területén alkalmazott rendszerhez, az ISO-hoz hasonlatos Energia Hatékonysági Szabványok kialakítására, mely része lehet az integrált szabványosítás politikának. Ez egységes és könnyebben szervezhet? energiamegtakarítást tehet lehet?vé.

Másik jöv?kép a decentralizált energiaellátást vetíti elénk.

A versenyképes decentralizált energiaellátás tárgya az energia el?állítása a fogyasztás helyén, vagy az energia felhasználása a keletkezés helyén, szem el?tt tartva energetikai, ökonómiai és ökológiai szempontokat, mint pl. az optimális m?ködési energiaköltség, az el?állításból származó minimalizált emisszió széls?séges id?járási körülmények esetén. A decentralizált, integrált kevert energiaellátó rendszerek tartalmazhatnak még energiatároló rendszereket, ko-generációt, energia-visszanyer?ket, és alkalmazhatják a modern információs, kommunikációs és automatizálási technológiákat. A nagyteljesítmény? er?m?vekkel szemben a megújuló energiák versenyképességét további koncepciókkal és intézkedésekkel lehet növelni, mint pl. a számos ipari országban már bevezetett kereskedelmi zöld igazolványt.

Meggy?z?désünk, hogy a megfelel? energiahatékonysági módszerekkel, decentralizált energiatermeléssel és egyszer? megújuló energiás technológiák alkalmazásával lehetséges a szegény vidéki térségek energetikai problémáinak megoldása. A decentralizált energiarendszerek napkollektorok, napkonyhák, napenergiás szárítók, kis teljesítmény?, közösségi tulajdonú biomassza és biogáz rendszerek segítségével az energia olcsóbb el?állítását és munkahelyek teremtését teszik lehet?vé.

Az energetikai költségeket pedig kétféleképpen lehetne csökkenteni a nehéz helyzet? településeken: egyrészt a drágán üzemeltetett közösségi épületek energetikai korszer?sítésével megújuló energiák alkalmazása révén kevesebb kommunális költség vet?dne fel, így alacsonyabb adókötelezettségi igényt lehetne elérni. Másrészt a lakosok saját házain belül, az érintettek közrem?ködésével az egyszer? és olcsó megoldásokat igénybe véve lehetne költségcsökkentést elérni, ahol a megvalósításban akár közmunkában elvégzend? feladatok is kalkulálhatók lennének.

Már most megfigyelhetjük, hogy az emberekb?l elemi er?vel tör fel az igény, hogy bekapcsolódjanak a XXI. század legnagyobb üzletébe, az energiatermelésbe. Azért, hogy ne legyenek teljesen kiszolgáltatva a multinacionális áramszolgáltatóknak.

A kormánynak el kell hárítania mindazokat a jogszabályi gátakat, amelyek jelenleg a megújuló energiák elterjedését gátolják, ezért meg kell küzdeni a fosszilis energiahordozókat támogató lobbikkal.

A nagy ellátó rendszerek országos hálózatai esetében további állami, a decentralizált közm?ellátásban – víz- és távh?szolgáltatásban – pedig önkormányzati befolyásra lenne szükség. Ám az önkormányzati törvény 1995-ös módosítása következtében éppen ez utóbbiak kezéb?l vették ki a közm?vagyon feletti rendelkezés jogát. Jó példa a települések kiszolgáltatottságára a kötelez? átvételi rendszer diszfunkcionális m?ködése. Alapvet?en a távh?szolgáltatás versenyképességét kellene szolgálnia a kapcsolt villamos-, és h?energiát termel? gázer?m?vek számára biztosított áramátvételi támogatásnak. Ezzel szemben a rendszer sok esetben egyszer?en csak a vállalkozói extraprofit biztosításának eszközévé vált. Az önkormányzatok számára csak a h?termelésben és az elosztásban való tulajdonszerzés, és a kett? integrálása teszi lehet?vé, hogy a lakossági és környezetvédelmi érdekeket szolgáló támogatás haszna egyrészt kedvezmény formájában a fogyasztókig jusson, másrészt pedig energiahatékonysági fejlesztésekre fordítódjék.

Decentralizált energiatermelés

A nemzetközi és hazai példák azt mutatják, hogy a megújuló energiák centralizált használatának megvannak a korlátai (pl. szélenergia használatának korlátozása Magyarországon, stb.). A kutatási eredmények és egyes, a legfejlettebb kutatási eredményeket már hasznosító országok példája mutatja, hogy a megújuló hányad növelésének gazdaságos és hatékony módja a megújuló energiák decentralizált használata.

Ennek magyarországi megvalósítása érdekében olyan közpolitika kialakítása és megvalósítása szükséges, amely lehet?vé teszi, hogy mind a helyi közösségek mind a magánszemélyek a megújuló energiát – els?sorban saját igényeik kielégítésére – közvetlenül, gazdaságosan használják fel, és a megtermelt (elektromos) energia felesleget – megfelel? jogi, m?szaki, és gazdasági feltételrendszer teljesülése esetén – az országos hálózatra táplálják.

E politikai program révén nagymértékben, fenntartható módon növelhet? az ország megújuló energia felhasználása, és egyben csökkenthet? a (fosszilis) energiafügg?ség. N? az energiabiztonság, és végeredményben csökkenhet az egyes fogyasztók számára a villamos energia ára is, hiszen mindenkor a termelt és a hálózatról vásárolt elektromos energia különbözetét fizetik csak meg a szolgáltató felé.

A decentralizált energiatermelésnek és a megújuló energia felhasználásának szélesebb kör? alkalmazása indokolt. Különösen hazánkban, a kistérségek kívánatos er?södése és a hosszútávon biztosított vidéki munkahelyteremtés, vagyis az ott él? emberek érdekében, azok javára. Adott területen, térségben bármelyik megújuló energiaforrás, amely ott rendelkezésre áll, az hasznosítható. Ezt nyilván helyileg kell elbírálni az ott lév? körülmények

figyelembevételével. Ezért energia-, környezetvédelmi- és közgazdasági szabályozásunknak és a támogatásoknak a fenti célokat kell szolgálni.

A megújuló energiaforrások mindenképpen helyi jelent?ség?ek lesznek. Néhány kilométer sugarú körben gy?jthet? be például gazdaságosan a biomassza, amely vagy közvetlenül eltüzelhet?, vagy biogázzá alakítva f?tésre és áramtermelésre használható. Legjobb hatásfokkal akkor hasznosul a biogáz, ha bekeverik a földgázba, de ennek a szabályait – a mai jogszabályi el?írás szerint – a gázszolgáltatók határozzák meg. Nem véletlen, hogy nincs bekeverés!

Sokszor ugyanaz a t?ke ösztönzi a tömegeket zöldenergia felhasználásra, amelyik a fosszilisból él és teszi ezt gazdasági megfontolásból, tudván-tudva, hogy így magasabban tarthatja az árait, ráadásul még zöldfronton támogatást is kaphat. Marketing fogásként felfestik a globális felmelegedés rémképét, mely egyetlen ellenszere a mindenható megújuló energia.

A válság idején is olyan beruházások kaptak céltámogatást, amelyek nagyon drágák és soha meg nem térül?ek. Mintha félnének utánaszámolni a valós adatoknak. Legyen az széler?m? beruházás, vagy biomassza, csak a támogatásokat, az adóforintjainkat elnyerve jutottak/jutnak  jövedelemhez.

A VET végrehajtási rendelet (Vhr.) rendelkezése értelmében egy termel? egy er?m? vonatkozásában a külön jogszabályban meghatározott kötelez? átvételi rendszer keretében értékesített villamos energia esetében csak egy, az általa választott átvételi rendszerben vehet részt. A Vhr. rendelkezésb?l az következik, hogy vagy a megújuló energiaforrás, vagy a kapcsolt h?-, és villamos energiatermelésre hivatkozással lehet a kötelez? átvételt kérni.

Következésképp, nincs gazdasági el?nye a megújuló alapon termelt villamos energiát kapcsolt h?-, és villamos energia termel? technológia révén el?állítani. Ez a szabályozás a megújuló energiaforrások hatékony technológiákban való felhasználását nem segíti.

Villamosenergia – drága földgáz – importáram – megújuló energiaforrások

  

Sorra esnek ki a legrosszabb hatásfokú, legkevésbé kihasznált er?m?vi blokkok a hazai rendszerb?l, a következ? egység a Dunamenti Er?m? földgázüzem? F blokkja lehet. A bánhidai er?m? már 2004 óta áll, az AES borsodi és tiszapalkonyai egysége tavaly óta, a tiszaújvárosi pedig április 1-jén kezdi meg kényszerpihen?jét.

Tiszaújvárosban az AES Tisza II. er?m? 900 megawatt kapacitású gáz és olajtüzelés? er?m?, Magyarország negyedik legnagyobb er?m?ve a honlap szerint a villamosenergia-termelés 5 százalékát adta.

Az AES Tisza II. 900 megawatt kapacitású gáz és olajtüzelés? er?m?ve után a Dunamenti Er?m? földgázüzem? F blokkja kényszerülhet pihen?re a villamos energia rossz hazai értékesítési lehet?ségei miatt

(http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/a_dunamenti_eromu_f_blokkja_is_kieshet_a_rendszerbol), illetve azért, mert rivális társaságok költséges fejlesztésekkel javítják saját versenypozícióikat – írta szerdán a Világgazdaság. (A Dunamenti er?m? az 1290 MW kapacitású blokkok révén a magyar villamosenergia-rendszer meghatározó szerep?, menetrendtartó er?m?jévé vált. A ’90-es évek elején a régi h?termel? egységeket korszer? gázturbinás berendezések váltották fel. Az er?m? hat 215 MW g?zturbina egységgel és két másik kombinált ciklusú és kapcsolt energiatermelés egységgel rendelkezik. Igy közel 1.736 MW villamos teljesítményével és 1,000 MW h?szolgáltatási teljesítményével Magyarország egyik legnagyobb er?m?ve.). A százhalombattai er?m? 9 földgáz és k?olaj tüzelés? blokkot tartalmaz (215 MW teljesítmény? 6 db, 150 MW teljesítmény? 3 db). Beépített teljesítményük összesen 1.736 MW, az er?m? hatásfoka 36,3%. Ezeken kívül az er?m? mellett két gázturbinat is üzemeltetnek, melyek teljesítménye összesen 386 MW. 2001-es adatok szerint az er?m? 3.725 GWh villamos energiát, a gázturbinák 2.210 GWh villamos energiát, és 6.084 TJ h?mennyiséget termeltek.

A lapnak Stróbl Alajos, a Pyöry-Er?terv rendszerirányítási vezet?je azt mondta: „teljesen természetes, hogy azt az áramot, amelyet nem lehet eladni, meg sem kell termelni, márpedig a hazai piac nem b?vül”. Míg a 2010-es villamosenergia-igény még 2,8 százalékkal volt több, mint az el?z? évi, a tavalyi már csak 0,7 százalékkal, közben a jórészt észak fel?l érkez? import aránya megközelítette a 17 százalékot. Ráadásul a csúcsigény sem n?tt.

Bár a légkondicionálók terjedése miatt a nyári villamosenergia-felhasználás jobban emelkedik a télinél, még mindig télen nagyobb az igény. Kaderják Péter szakért? szerint a régióban elegend? megvásárolható áramkapacitás van, akár Csehországtól, akár Szlovákiától, Romániától vagy Ausztriától, így ellátási zavar nem léphet fel.

Azért nem épülnek mostanában er?m?vek Magyarországon, mert túl drága a földgáz, a bel?le termelt villamos energia viszont csak alacsony áron értékesíthet? – mondta a lapnak Vinkovits András, a Budapesti Er?m? üzleti vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: a nyersanyag és a késztermék közötti árkülönbözet annyira kicsi, hogy emellett nem éri meg új beruházásba kezdeni (Forrás: MTI, 2012. április 26.)

Akkor jogosan megkérd?jelezem Kaderják Péter szakért?t, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezet?jének az állítását, hogy „…elképzelhet?, hogy a hazai teljes áramigény kétharmadát importból kell majd fedezni..”. Vagy, ha mégis szükséges, akkor nem inkább hazai er?forrásokból kellene azt a bizonyos kétharmadnyi mennyiséget fedezni? Nem lesz nemzetgazdaságilag és demokratikusan is jogsért? ez az import ismét, mint az MVM áramvásárlási szerz?dése is volt?

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/02/13/unios_jogot_sert_az_mvm_aramvasarlasi_szerzodese/

 „A Dunamenti jelent?s szerepet tölt be a magyar villamosenergia termelésben, egyúttal a villamosenergia-rendszer szabályozásának gerincét képezi,” hangzott el annak idején. Alapfeladata a villamosenergia-termelésen kívül a MOL Rt. Dunai Finomító villamos árammal és jelent?s mennyiség? ipari g?zzel való ellátása.

 http://energiapedia.hu/dunamenti-eromu-rt

A francia GDF Suez csoporthoz tartozó társaság a jöv?ben inkább a 90-es években, valamint a tavaly létesült korszer?, összesen több mint 800 MW-ot képvisel? új gázblokk termelésére alapoz,

A minisztérium szerint az er?m? nem volt versenyképes sem a hazai, sem a régiós piacon. A villamosenergia-termelési piacon tavaly és 2012-ben sem vett részt, kizárólag a MAVIR rendszerszabályozási feladatokra vonatkozó aukcióin jutott megbízásokhoz, amelyek nem értelmezhet?k termelésként.

Ugyanakkor most kezdik meg a paksi atomer?m?ben az idei karbantartást is.

Április els? napjaiban kezd?dik a javítás az egyes reaktoron, majd a négyes blokkal folytatódik május közepén. A kettes blokk leállását július els? napjaira tervezik, míg a hármas blokkét szeptember els? napjaira ütemezték. Az atomer?m? reaktorait évente vetik alá egy körülbelül egy hónap alatt elvégezhet?, tervezett karbantartásnak – írta a T?zsdefórum. A hvg.hu mindezt azzal egészítette ki, hogy az elmúlt évben a paksi atomer?m? teljesítmény-kihasználása rendkívül jó, csaknem kilencven százalékos volt. Az er?m? villamosenergia-termelése 2011-ben 15.685 GWh volt, ezzel a hazai termelés 43,25 százalékát adta.

Szoftver a megújuló energiaforrásos technikákkal termelt áram betáplálásának el?rejelzésére Németországban

2012. április 23-án bejelentette a német frauenhoferi társaság, hogy a rendszertechnikai alkalmazások központja (AST, Ilmenau) a TrenneT TSO GmbH-val közösen egy programot fejlesztett ki, amely az átviteli hálózat üzemeltet?inek lehet?vé teszi, a hálózatra betáplálandó megújuló energiatechnológiákkal termelt villamosenergiát az elkövetkez? napra el?re és biztosan meghatározni.

Az EMS-EDM PROPHET elnevezés? energiamenedzsment megoldás a sok egyedi el?rejelzésekb?l állít össze egy összegzett  el?rejelzést. A számítási eljárás 15.000 lépésb?l áll. A kiértékelésbe többek között a megújuló energiaforrások természetes ingadozásai és a várható áramszükséglet értékei is belefolynak.

Ez a szoftver a pontos negyedórás el?rejelzésre is képes, közli a frauenhoferi társaság. És abban lesz az átviteli hálózat üzemeltet?inek a segítségére, hogy a megújuló energiákból termelt áramot a lehet? legjobban értékesíthessék az EPEX áramt?zsdén.

Egy ilyen rugalmas szoftvermegoldás nagyon fontos az egyre gyorsabban változó keretfeltételek szempontjából. Az EPEX-en történ? ME-energiák optimális értékesítése növelné a ME-ból kivehet? jövedelmet és csökkentené a kiegészít? (fosszilis) energiák igénybevételét. Másrést segítené a ME illetékeinek csökkentését, amit minden fogyasztó fizet a számlájával.

Ezt a szoftvert mindenki számára hozzáférhet?vé teszik az interneten, mint pl. a Német Átviteli Szolgáltató információs oldalán www.eeg-kwk.net vagy a www.transparency.eex.com.

Megjegyzés:

A TenneT TSO GmbH a német átviteli hálózat 4 üzemeltet?jének egyike, akik a biztonságos áramellátásért felel?sek. A német 220 kV és a 380 kV-os feszültségi szintek ennek a 4 üzemeltet?nek a tulajdonában vannak:

• Tennet TSO GmbH, a transpower stromübertragungs gmbh el?dje és az E.ON leányvállalata (anyavállalat TenneT)
• 50Hertz Transmission GmbH, a Vattenfall Europe Transmission el?dje (anyavállalat Elia System Operator)
• Amprion GmbH (RWE, 2009-ig RWE Transportnetz Strom név alatt)
• TransnetBW GmbH (az EnBW leányvállalata)

Az European Energy Exchange (EEX) az energiák és az energiaközeli termékek piactere. Az EEX (ill. maga a t?zsde), mint  nyílt-jogi intézmény a német t?zsde törvénynek van alárendelve. A t?zsde azonban jogilag részvénytársaságként m?ködik.

Az EEX-Spotmarkt (EEX Power Spot) 2009-ben lett az új EPEX Spot SE-be átvezetve. Székhelye Párizs és Lipcse. A francia Powernext SA és az EEX AG 50-50%-os tulajdona. Ezen a sem árban sem mennyiségben nem kötött piacon  lehet a német, francia, osztrák és a svájci árammal kereskedni. Ugyanakkor a rövidlejáratú portfóliók optimalizálásra is szolgál.

Ma már minden német és más nyugati országok hálózati felel?sei alkalmazzák ezt vagy ilyen szoftvert és építenek rá minden napi alkalmazásával -az elkövetkez? napra el?re- a hálózatra betáplálandó villamosenergia mennyiségének biztos meghatározására és tehát a hálózat optimális leterhelése érdekében

Pályázatok és támogatások helyzete Magyarországon 2012-ig

A nagyfokú energiafügg?ség, a fosszilis energiahordozók, a szén, az olaj, a földgáz felhasználásának igen magas aránya, azok jelent?s környezeti, így a globális klímaváltozásra gyakorolt hatása miatt a magyarországi villamosenergia-termelés és -fogyasztás jelenlegi formájában hosszú távon nem fenntartható. Ehhez hozzájárul a magas energiaintenzitás is, ami azt jelenti, hogy túl nagy az az energiamennyiség, amelyet 1 dollárnyi bruttó hazai össztermék (GDP) el?állításához használunk fel.

A régi kormány célkit?zései között szerepelt, hogy napelemtáblákkal fedeti be a középületeket, és sarkallja a megújuló energiaforrások használatát. Ez csak ki lett t?zve, de nem vált valóra.

Ahhoz, hogy Magyarország 2011-2013-ra teljesítse az uniós elvárásokat, további évi 600 gigawattóra el?állításához szükséges kapacitást kell kiépíteni. Ennek legnagyobb része szélenergia, a többi vízenergia és geotermia, hulladékhasznosításból származó és energetikai növénytermesztés útján el?állított biomassza lenne.

További probléma, hogy meghatározott helyen, a „megújuló energiaforrások” között egyedül a biomassza-felhasználás szerepel, annak ellenére, hogy az égetés tetemes üvegházhatás-növel? széndioxid is termel?dik az értékes, élelmiszert el?állító mez?gazdasági területek kivonásával párhuzamosan.

Ezért most a napelemes rendszereket kívánom el?rehozni ebben a témában.

El?ször is külön kell választani az aktív megújuló felhasználási területekbõl (szél, víz, nap) a megújuló alapon termelt (biomassza, biogáz, fa, stb.) villamosenergia-termelést.

Mi most az els?, a megújuló energiák felhasználási területeir?l és azon belül is a napenergia fotovoltaikus, közcélú hálózatra tápláló alkalmazásáról értekezünk.

A napenergia aktív hasznosítása

Álltalános célok:

• A környezet szennyezésének (talaj, víz, leveg?) csökkentése.
• Az üvegházi gázok (CO, CO2, NOx, CH4, SF6, stb.) kibocsátásának mérséklése
• A fosszilis tüzel?anyagok elfogyásának víziója
• A fosszilis tüzel?anyagok árának növekedése
• A természet állapotának további rontása nélküli fenntartható fejl?dés megvalósítása
• EU tagállamainak egymásra utaltságából adódó ellátási zavarok kezelése
• A behozataltól való növekv? függ?ség csökkentése
• Az energiaellátás fenntarthatósága, biztonsága és versenyképessége.
• Középtávú energiatakarékossági akciók kialakítása a fogyasztók részére.

Magyarországon az elfogyasztott villamos energia 38 százalékát a lakosság használja fel, ennek a mennyiségnek mintegy kétharmadát a f?tésre és a melegvíz el?állításra használják. Mindez napenergiával is megoldható lenne!

A házi használatra tervezett legkisebb és már gazdaságos napelemes rendszer általában 1-1,5 kWp teljesítmény?. Ez azt jelenti, hogy ideális feltételek mellet a rendszer 1.000 Watt (1 kWp) teljesítmény? mindaddig, amíg az optimális feltételek adottak.  Mivel Magyarországon a havi átlagfogyasztás 96-144 kWh, ez napi 4-6 kWh fogyasztást feltételez, így egy ilyen kis, mindössze 1 kWp teljesítmény? napelemes rendszer a napi szükségletünk egynegyed, egyhatod részét képes fedezni (optimális körülmények esetén), illetve azt is mondhatjuk, hogy egy átlag háztartás energia fogyasztását 1db. 4-6kWh-s napelemes rendszer teljes mértékben elláthatja (persze az optimális körülmények megléte itt is szükséges).

Lakótömbök/panelházak:

Egy 10 emeletes lakóházban lakik 40-60 család.

Vegyünk családonként 1,5 kWp-es napelemes villamos energia ellátást.

A rendszer névleges teljesítménye 6-9 kWh/nap/család, havi 180-270 kWh/hó/család.

Éves szinten 2.160-3.240 kWh/család termel a rendszer.

Az épület lapostet?s tetejére kb. 60 kWp nagyságú rendszer kellene sz?k 80 m²-es felületigénnyel.

Családi házak:

A tet?k felépítését?l és beépíthet?ségt?l függ?en 1,5-3 kWp nagyságú rendszert lehet felépíteni.

Felületigény kb. 40 m².

Éves energiahozam: 2.500-6.000 kWh. És itt már termelésfölöslege van, amit az áramszolgáltató ugye a 287/2008 (XI.28) Korm. rendelet szerint átveszi és azt a közm? hálózatán belül értékesíti a másik fogyasztó felé.

Tanyavilág/hétvégi nyaralók/erdész házak:

(állandóan illetve csak szezonid?ben vagy hétvégeken lakott)

Azokon a helyeken ahol nincs a közm? villamos hálózata kiépítve, a lakott telkek egymáshoz viszonyított távolsága nagy és a jelenlét csak id?szakos, ott gazdaságosabb a házanként telepítend? szigetüzem? napelemes rendszer, ami modifikált szolárakkumulátor-telepbe raktározza a megtermelt villamos energiát.

Tehát nincs hálózatra táplálás.

Szikes, szabad földek:

Szolárparkok létesítésére ideális terep, szabad, sík felület?, nem erd?s.

A gazdaságilag használható anyaföldet nem veszi el a mez?gazdaságtól.

A mindenkori terep teherbírását geológiai szakért?vel fel kell mérni.

Teljesítményük lehet 50kWp-1MWp-ig fix vagy napkövet?s rendszerek.

Magyarországon a napsugárzási viszonyok kedvez?bbek, mint az európai átlag (a napsütéses órák száma 1.800–2.300 óra/év). Jelenleg azonban adottságainkat nem használjuk ki kell?képpen.

Ma Magyarországon jellemz?en azok ruháznak be a napelemes rendszerbe, akik függetlenedni akarnak lenni, image kérdésb?l vagy ahol nincs más lehet?ség, így például a tanyák, nyaralóházak tulajdonosai.

Mivel itthon is a hálózati elektromos energia árának gyors növekedésével számolhatunk, a napelemes villamosenergia-termelés akár már rövid id?n belül is versenyképes alternatíva lehet. Ennek azonban a jelenlegi nagyon magas beruházási ár mellett az energia drága tárolása is gátat szab.

A megújuló energiákra alapuló ellátásnak természetesen legalább olyan megbízhatónak kell lennie, mint a jelenlegi infrastruktúrának. A megbízhatóság mellett szól ezen technológiák decentralizált használata is, amely kiegyenlítettebbé teheti a szolgáltatást és csökkenti az ellátottak függ?ségi viszonyát a ma m?köd? nagy központosított rendszerekt?l.

A fogyasztói villamos energia árak a jöv?ben nem csak az új energiaforrás belépése miatt, hanem a hazai áramtermelés mennyiségi változása miatt is módosulhatnak.

Támogatások

A villamosenergia-rendszerek termelõi oldalának fejlesztését nagyban befolyásolja a kormány témát érint? támogatási politikája.

Piacgazdaságban a forrásoldali támogatásra azért van szükség – a tiszta versenyhelyzetet megõrizve –, mert a kitûzött cél a jelenlegi gazdasági feltételek mellett nem rentábilis. A megújuló energiaforrások támogatása – túl az Uniós elvárásokon – jelenleg társadalmilag a leginkább elfogadható energiaátalakítási mód, amely a környezetet jobban kíméli, externális költsége alacsony.

A hosszú távra rendezett jogi keretek, valamint a befektetõi oldal számára elõnyös gazdasági támogatási rendszer ösztönözhetik a beruházások számának növekedését a környezetvédelem számára leginkább elfogadható létesítmények megvalósítására.

A napenergia haszno­sítása a villamosenergia-rendszer szempontjából elsõsorban mint a lakossági villamos­energia-fogyasztás csökkentésének egyik eszköze játszhat szerepet.

Megdöbbent?nek tartom, hogy miközben az elmúlt két évben az áram nagykereskedelmi ára folyamatosan csökkent, addig a háztartásokban az áram egyre drágult.

A napelemek hazai elterjedése a beruházási költségek magas volta miatt az elkövetkezendõ években sem várható megfelel? támogatási programok nélkül.

A jelenlegi árrendszer nem kedvez a drágábban elõállítható megújuló alapú áram termelõinek. A valószínûsége, hogy ezek­nek a rendszereknek belátható id?ben megnõ az energetikai jelentõssége és felel?sségtudatos lobbimunkával el is érhet?.

Ha a szabályozó hatóság is a sarkára állna, akkor lehetne csökkenteni az árakat. De ugyanilyen fontos lenne kizárni a nem zöld er?m?veket a magas áron támogatott körb?l.

A szolgáltatók árrése az elmúlt 15 év során megn?tt. Számos olyan költséget (például szállítási, szolgáltatási költségeket), ismertetnek el a szabályozó hatóságokkal, ami esetenként túlzónak t?nik.

Ezeknek a külföldi tulajdonú társaságoknak a nyeresége jóval meghaladja a piaci átlagot, és néhol az európai átlagot is, amit az alábbi táblázat is mutat.

 

A fotovoltaikus rendszerek alkalmazásának jelent?sebb fékez?i

Befolyásolja a beruházási döntéseket az állami és az európai pá­lyázatokon nyerhetõ támogatás mértéke, a termelt áram átvételi árának értéke, egysé­gesített vagy differenciált volta.

A napelemes áramtermelés jelenleg olyan költséges befektetés, hogy nagymértékû ártámogatás nélkül nincs realitása.

A megoldás kulcsa Magyarországon is az állam kezében van, mert a lakosság és a gazdasági szereplõk egyéni, rövidtávú érdekei nem esnek egybe a megújulók szélesebb körû hasznosításának általános érdekével a magasabb költségek miatt.

A legtöbb országban egy támogatási forma van: a feed-in tariff, ami szó szerint betáplálási ár(támogatás), de itthon a „zöldáram ár” kifejezést érvényes. Ennek lényege, hogy az áramszolgáltatók kötelesek visszavenni a zöld energiából termelt áramot egy meghatározott áron. Ez 40-45 cent per kilowattóra Németországban, 42 cent a cseheknél, 35 cent Bulgáriában – miközben a lakosság és az ipari felhasználók 12-15 eurócentért kapják az áramot általában Európában, akárcsak nálunk. Ezzel ösztönzik a felhasználót az áram hálózati visszatáplálására (megoldva a tárolás felesleges, költséges és akkumulátor esetén környezetszennyez? problémáját), az áramelszámolás pontos és szakszer? (az áramszolgáltató egy oda-vissza számláló órát szerel fel), az áramszolgáltatók veszteségét (az árkülönbözetet) pedig kompenzálja az állam – ez maga a támogatás gyakorlati formája.

Itthon ma hibrid rendszer van: egyrészt a 287/2008 (XI.28) Korm. rendelet kötelezi az áramszolgáltatókat, hogy vegyék át a zöldáramot. De csak ~30 Ft/kWh-ért, miközben az áramot 35-45 forintért kapjuk. Tehát ez önmagában nem elegend? gazdaságos napelemes rendszer kiépítéséhez.

Másrészt vannak pályázatok, amik 30-70%-ban támogatják a telepítés beruházás költségét (NEP, ZBR).

A pályázati támogatás megközelítéssel azonban több gond is van.

Az egyik napelemes konferencián ahol jártam, el?adást tartott az a német úriember, aki a jelenlegi német napelemes támogatási rendszert kidolgozta a szövetségi kormánynak, ez volt az els? m?köd? feed-in tariff modell. Ma ezt a rendszert veszik/vették át mindenhol: spanyolok, olaszok, bolgárok, csehek, s?t Kína is és Törökországban is ilyet készülnek bevezetni. ? is er?sen kritizálta a pályázati támogatást, ez akkor talán szólhatott a görög döntéshozóknak is, mert ott is a politika korábban ilyen módon támogatta a napelemes telepítéseket (kés?bb a görögök is átálltak a zöldáram ártámogatásra).

A jelenlegi, hazai pályázati rendszerrel a következ? gondok vannak:

1) meghatározott, sz?k rétegnek érhet? el: a mostani pályázatokon pl. önkormányzatok, cégek pályázhatnak, miközben Közép-Magyarország és magánszemélyek ki vannak zárva. Ezen körök meghatározásával a döntéshozók politikai igényeik szerint „játszhatnak”.

2) lassú: ma átlagosan 6-8 hónap egy pályázat beadástól a kifizetésig eltel? id?. Ha valamikor tényleg jobban fogják támogatni, de hasonló formában, akkor a pályázati elbírálások várhatóan még lassabbak lesznek a több pályázattal.

3) rosszul finanszírozható: a jelenlegi rendszer utófinanszírozású, és szerintem nem sok település önkormányzata tud akár fél évig is nélkülözni több millió forintot. Ezzel szemben a zöldáram ártámogatás esetén az összegek (rendszerméret és napsütéses órák alapján) pontosan el?re számolható, így bankoknak jól kiszámítható és így finanszírozható projekteket jelent.

4) bonyolult: végigolvastam több ilyen pályázatot és hozzáért?ként nem tudtam minden kérdésre a választ, és több megtérülési táblázat kitöltése el?tt csak ámultam. Egy átlagembernek szerintem kidolgozhatatlan. Zöld energiával lehet munkahelyeket teremteni, de nem vagyok benne biztos, hogy az a jó, ha ez pályázat-bírálók és írók nagy seregét jelenti.

5) és nem utolsó sorban: ahol önkormányzat vagy kormányzati szervek pénzt osztanak, ott sajnos törvényszer?en megjelenik a korrupció. Ezt is a fenti német úr mondta, s a vizsgált esetekre (egyebek között Németországban is) hivatkozott – tartok t?le, ez itthon sincs másként.

Mindezek következményeként a pályázati rendszer nem is hozott eredményt más országokban sem, sehol se indította be a megújuló ágazatot s nem jött létre igazi piac, így munkahelyek és beruházások se.

Pedig valóban húzóágazat lehet a megújuló energia, ahogy lett is Németországban és más helyeken – a feed-in tariff bevezetése után. Reméljük, hogy ha nálunk is valóban támogatják a megújuló energiák felhasználását, akkor majd a visszavásárlási ár emelésével teszik.

A megfelel? banki hitelkonstrukciók hiánya miatt nincs kedve még a környezetbarátnak sem magas befektetést eszközölni.

Jelenleg nem létezik a hazai bankok, takarékpénztárak programjaiban a fotovoltaikus rendszer építését finanszírozó ún. fejlesztési program, mint külföldön.

Hitelfelvétel esetében is a tulajdonosnak kell az egész anyagi részét el?finanszírozni. Külföldön (DE és A) a megrendelt termék leszállításával egyid?ben vagy közvetlen az után (a fizetési határid?n belül) történik a kifizetés!

A nyugati országokban a Kfw-bankok (vegyük zöld banknak) az egészet legalább 96%-ban el?finanszírozzák, hiszen a fedezet maga az egész napelemes rendszer értéke és az állandóan, legaláb 25 éven át garantáltan termel?d? villamos energia mennyisége, aminek összegét szintén pontosan ki lehet számolni.

A hitel visszafizetési ideje 5-15 év között változik, mint maga a fotovoltaikus rendszer amortizációja is.

A napenergia kiaknázása mellett szól az is, hogy a meggondoltan kialakított napenergia-stratégia az egész fotovillamos (PV) ipar fejl?désének az alapja lehet(ne), miáltal a villamosenergia-ellátásban nemzeti önállóságunk is er?södhet. Okosan megfontolt kutatástámogatási rendszerben a kutatás és fejlesztés eminens területén nyílna lehet?ség a hazai er?források hatékony kihasználására, a fels?oktatás, a termékfejlesztés, a hazai gyártás fellendülése mellett új, gazdag szakmai tudást követel? munkahelyek is létrejöhetnének.

Olyan szabályozás is elképzelhet? lenne, hogy egy el?relátó kormányzat az építési engedély feltételévé teszi a napelemek betervezését. Ez szigorítható azzal a feltétellel, hogy a hosszútávon a korszer? építészeti megoldások bevezetése ellenére várhatóan megnöveked? nyári, h?tési igényeket csak napenergia felhasználásból lehessen táplálni.

Törvényben kell rendezni a megújuló energia részarányának növelését és ebben hosszútávra garantálni a napenergiából nyert villamosenergiára kb. 0,5 Euro/kWh villamosenergia átvételi árat! Ebben az esetben (no és persze stabil, kiszámítható szabályzással) a megtakarítások hosszútávú befektetésre válthatók, a lakosság napelemes berendezéseket épít házára, nyaralóira, szabad földterületeire.

A hálózati engedélyes ellenérdekeltségéhez nem fér kétség és nem is várható el, hogy a saját érdekei ellen lépjen fel. A hálózati csatlakozás m?szaki megoldásának és engedélyeztetési mechanizmusának újra gondolása elengedhetetlen a kis lépték? kogeneráció elterjedéséhez. Állításomat az országban kialakult helyzet, így els?sorban a megvalósult projektek száma támasztja alá.

Jelent?sebb áttörés megítélésem szerint a megújuló energiaforrások hasznosítására a meglév? és újonnan épül? hálózatokban történ? alkalmazástól várható. A villamos hálózatok szempontjából indifferens, hogy milyen forrásból lett az energia el?állítva és bizonyos nagyságrendt?l kezd?d?en szinte minden megújuló energiaforrásból gazdaságosan lehet villanyt termelni.

Köszönöm figyelmüket.

2012.05.01. | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.