További információ a SunMoney oldalain a képre kattintva!
2011-ben kb. 13 százalékos volt a megújuló energiák részesedése (1) a bruttó végenergia-felhasználásban az EU27-ben, 2004-ben ez 7, 9 százalék és 2010-ben 12,1 százalék volt. A megújuló energiák részesedésének aránya a végenergia-felhasználásban egyike a vezérindikátoroknak az Európa 2020-as Stratégiában (2).
Az EU27 célja, hogy 2020-ig 20 százalékos legyen a megújuló energiák részesedése a bruttó végenergia-felhasználásban. A tagállamok nemzeti célértékei (3) figyelembe veszik ezek különböz? kiindulási helyzetét, a megújuló energiákban rejl? lehet?ségét és gazdasági szempontból nézve ezek teljesít? képességét.
Ezek az információk (4) az Eurostat, azaz az Európai Unió Statisztikai Hivatala által lesznek nyilvánosságra hozva és a megújuló energiák alkalmazása által történt fejl?dést mutatják be az EU27 és a tagállamok általi energiafelhasználás kiértékelésével.
A megújuló energiák legnagyobb részesedése Svédországban, Lettországban, Finnországban és Ausztriában van
2010 és 2011 között majdnem minden tagállam megemelte a bruttó végenergia-felhasználásban a megújuló energiák részesedését. A megújuló energiák legnagyobb részesedését a végenergiában:
- Svédország (a felhasznált energia 46,8%-a származott megújuló energiaforrásokból)
- Lettország (33,1%)
- Finnország (31,8%) és
- Ausztria (30,9%) mondhatják magukénak.
- A legalacsonyabb értékeket Málta (0,4%)
- Luxemburg (2,9%)
- Egyesült Királyság (3,8%)
- Belgium (4,1%) és
- Hollandia (4,3%) jelentette.
- 2011-ben Észtország volt az els? tagállam, amelyik az Európa 2020-as stratégiai célértékét már túl is lépte.
2004 óta (5) minden tagállamban emelkedett a megújuló energiák részesedése a végenergia-felhasználásban.
A legnagyobb növekedést ebben az id?szakban
- Svédország (a 2004-es 38,3%-ról 2011-ben már 46,8%-ra)
- Dánia (14,9%-ról 23,1%-ra)
- Ausztria (22,8%-ról 30,9%-ra)
- Németország (4,8%-ról 12,3%-ra) és
- Észtország (18,4%-ról 25,9%-ra) tudták elkönyvelni.
A megújuló energiák részesüléseinek nagyságait (%-os értékekben a bruttó végenergia-felhasználáshoz képest) itt találhatóak meg
- A forrásadatokba beleértend?ek a megújuló energiák (napkollektor és napelemes rendszerek), vízenergia (beleértve az ár-apály, a hullámok és az óceánok által termelt energiákat), szélenergia, geotermikus energia, és biomasszából termelt energia (beleértve a bio-hulladékokból és folyékony bio-üzemanyagokból termelt energiákat). A tagállamok által h?szivattyúkkal termelt megújuló energiák részesedése figyelembe van véve, amennyiben azok adatszolgáltatással éltek. Az ezekb?l a forrásokból ered? és a végfelhasználók (ipar, közlekedés, háztartások, szolgáltatások stb.) felé szállított energia képezi a számlálót az Európa 2020-as cél kiszámításában. Az osztó, tehát az összes energiaforrás által lefedett bruttó végenergia-felhasználás magába öleli azt az összenergiát, ami a végfelhasználónak lesz szállítva valamint a villamosenergia és a h?energia termelésben keletkez? veszteségeket (szállítási- és elosztói veszteségek).
- További információk az Europa 2020 Stratégiához: http://ec.europa.eu/europe2020/index_de.htm
- További információk a megújuló energiák alkalmazásának célkit?zéseihez: http://ec.europa.eu/energy/renewables/index_de.htm
- További Eurostat energia-adatok: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/energy/introduction
- 2004 az els? év, amelyre el?ször számítható ki a részesedés a harmonizált alapra.
2013.04.27. | Forrás: Europäische Kommission / eurostat 2013 | Michael Debreczeni
2011-ben kb. 13 százalékos volt a megújuló energiák részesedése (1) a bruttó végenergia-felhasználásban az EU27-ben, 2004-ben ez 7, 9 százalék és 2010-ben 12,1 százalék volt. A megújuló energiák részesedésének aránya a végenergia-felhasználásban egyike a vezérindikátoroknak az Európa 2020-as Stratégiában (2).
Az EU27 célja, hogy 2020-ig 20 százalékos legyen a megújuló energiák részesedése a bruttó végenergia-felhasználásban. A tagállamok nemzeti célértékei (3) figyelembe veszik ezek különböz? kiindulási helyzetét, a megújuló energiákban rejl? lehet?ségét és gazdasági szempontból nézve ezek teljesít? képességét.
Ezek az információk (4) az Eurostat, azaz az Európai Unió Statisztikai Hivatala által lesznek nyilvánosságra hozva és a megújuló energiák alkalmazása által történt fejl?dést mutatják be az EU27 és a tagállamok általi energiafelhasználás kiértékelésével.
A megújuló energiák legnagyobb részesedése Svédországban, Lettországban, Finnországban és Ausztriában van
2010 és 2011 között majdnem minden tagállam megemelte a bruttó végenergia-felhasználásban a megújuló energiák részesedését. A megújuló energiák legnagyobb részesedését a végenergiában:
- Svédország (a felhasznált energia 46,8%-a származott megújuló energiaforrásokból)
- Lettország (33,1%)
- Finnország (31,8%) és
- Ausztria (30,9%) mondhatják magukénak.
- A legalacsonyabb értékeket Málta (0,4%)
- Luxemburg (2,9%)
- Egyesült Királyság (3,8%)
- Belgium (4,1%) és
- Hollandia (4,3%) jelentette.
- 2011-ben Észtország volt az els? tagállam, amelyik az Európa 2020-as stratégiai célértékét már túl is lépte.
2004 óta (5) minden tagállamban emelkedett a megújuló energiák részesedése a végenergia-felhasználásban.
A legnagyobb növekedést ebben az id?szakban
- Svédország (a 2004-es 38,3%-ról 2011-ben már 46,8%-ra)
- Dánia (14,9%-ról 23,1%-ra)
- Ausztria (22,8%-ról 30,9%-ra)
- Németország (4,8%-ról 12,3%-ra) és
- Észtország (18,4%-ról 25,9%-ra) tudták elkönyvelni.
Az Eurostat kimutatása alapján Magyarország – amelynek 13 százalékot kell 2020-ra teljesítenie – 2011-ben 8,1 százalékon állt. 2004-ben még 4,4 százalékkal vették ki részüket a megújulók a végfogyasztásból.
A megújuló energiák részesüléseinek nagyságait (%-os értékekben a bruttó végenergia-felhasználáshoz képest) itt találhatóak meg
- A forrásadatokba beleértend?ek a megújuló energiák (napkollektor és napelemes rendszerek), vízenergia (beleértve az ár-apály, a hullámok és az óceánok által termelt energiákat), szélenergia, geotermikus energia, és biomasszából termelt energia (beleértve a bio-hulladékokból és folyékony bio-üzemanyagokból termelt energiákat). A tagállamok által h?szivattyúkkal termelt megújuló energiák részesedése figyelembe van véve, amennyiben azok adatszolgáltatással éltek. Az ezekb?l a forrásokból ered? és a végfelhasználók (ipar, közlekedés, háztartások, szolgáltatások stb.) felé szállított energia képezi a számlálót az Európa 2020-as cél kiszámításában. Az osztó, tehát az összes energiaforrás által lefedett bruttó végenergia-felhasználás magába öleli azt az összenergiát, ami a végfelhasználónak lesz szállítva valamint a villamosenergia és a h?energia termelésben keletkez? veszteségeket (szállítási- és elosztói veszteségek).
- További információk az Europa 2020 Stratégiához: http://ec.europa.eu/europe2020/index_de.htm
- További információk a megújuló energiák alkalmazásának célkit?zéseihez: http://ec.europa.eu/energy/renewables/index_de.htm
- További Eurostat energia-adatok: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/energy/introduction
- 2004 az els? év, amelyre el?ször számítható ki a részesedés a harmonizált alapra.
2013.04.27. | Forrás: Europäische Kommission / eurostat 2013 | Michael Debreczeni
Míg az energiapolitika szerint Magyarország jó úton jár a megújuló energiaforrások, ezen belül a napenergia felhasználásának b?vülését tekintve, a szakma korántsem látja ennyire rózsásan a helyzetet.
Vannak vélemények, melyek szerint Magyarország a megújuló energetikát tekintve bezzegország – mondta Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felel?s helyettes államtitkára a hetedik Renexpo Central Europe energetikai szakkiállítás és konferencia keretében megrendezett szolárkonferencián tartott el?adásában.
A politikus szerint stabil támogatási rendszer m?ködik Magyarországon, a szabályozók pozitívan befolyásolják a folyamatosan emelked? átvételi árakat, a támogatási rendszer 20-30 milliárd forintos keretösszege pedig tervezhet? terhet jelent a fogyasztóknak és a költségvetésnek. Mindennek eredményeképp a legutóbbi adatok szerint 1482 fotovoltaikus kiser?m? m?ködik Magyarországon több mint 10 megawatt kapacitással – fogalmazott. A Nemzeti Cselekvési Terv felülvizsgálata, finomhangolása azonban mindenképpen érdemes a napelemes trendek tükrében a 2020-ra kit?zött 14,65 százalékos megújuló részarány eléréséhez – tette hozzá. (A kormány 2012 novemberében határozatban szólította föl a nemzeti fejlesztési minisztert Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének felülvizsgálatára és indokolt esetben annak módosítására vonatkozó javaslattételre, „különös tekintettel a technológiai fejl?dés eredményeinek hasznosítására, az energiafogyasztók teherbíró képességére, valamint a biomassza hasznosításának a mezõgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatására.”)
Helyzetjelentés
Magyarország üvegházgáz-kibocsátása napjainkban 33 százalékkal marad el az 1990-es szintt?l, a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiamixen belül eléri a 9,3 százalékot, a primer energiafelhasználás pedig közel 11 százalékkal csökkent 1990 és 2012 között (vagyis a 2020-ra vállalt 10 százalékos cél már teljesült) – mondta el Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára, a rendezvény f?védnöke a megnyitón. Az alacsony karbonintenzitású technológiák lehet? legszélesebb kör? alkalmazására van szükség, legyen az nukleáris, nap- vagy egyéb energia – fogalmazott.
Jócskán árnyalta a hazai napelempiaci helyzetképet ugyanakkor Kiss Ern?, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A telepített fotovoltaikus kapacitásokat tekintve Magyarország nemcsak Európában, de a régióban is az utolsó helyek egyikét foglalja el, annak ellenére, hogy a nap besugárzása intenzívebb, mint például a több mint kétszázszor nagyobb kapacitással rendelkez? Csehországban. Az ország 2020-ra 63 megawatt fotovoltaikus kapacitás telepítését vállalta, aminek teljesítése a jelenlegi szinten látva igencsak kétséges a szakember szerint. A lemaradást jelent?s részben a magyarországi támogatási politika protekcionista jellege okozza, az átvételi árak nemzetközi összehasonlításban példátlanul alacsonyak, a rendszer alapvet?en a beruházásokat támogatja, nem pedig a termelést. Az új megújuló energia átvételi támogatási konstrukció (metár) bevezetésére évek óta hiába vár a szakma és a fogyasztók, pedig az évekkel ezel?tt elkészült. A szakember szerint hosszú távú, garantált, a legalább 15 évre el?re tervezést lehet?vé tev? zöldáram támogatásra lenne szükség.
A hazai beruházások emellett az engedélyeztetési folyamat lassúságával és magas költségekkel szembesülnek a pályázati rendszer, a világrekorder áfa és a bürokrácia sajátságaiból kifolyólag. Az energiapolitika prioritásai megváltoztak, az energialobbi hatására irreális árviszonyok uralkodnak a fosszilis energiahordozók piacán – vázolta Kiss Ern?. Jellemz?, hogy legutóbb 2011 augusztusában pályázhatott a lakosság napelem telepítéséhez támogatásra, a keret pedig mindössze két nap alatt kimerült; a cégek és intézmények számára elérhet? KEOP-os pénzeket szintén pillanatok alatt elkapkodják, a pályázatokat 90 százalékban elutasítják. Az igényeket jelzi az is, hogy csak a szövetség tagjai mintegy 70 megawatt fotovoltaikus kapacitás fejlesztésével várnak ki.
Tiltakozik a szakma
A globális trend a telepített kapacitások dinamikus b?vülését mutatja: 2011-ben több fotovoltaikus panelt telepítettek, mint a megel?z? évtizedben összesen. A technológiai fejl?dés az árak csökkenésével jár együtt, ami azonban a zömmel ázsiai gyártók bevételeit kedvez?tlenül befolyásolva veszteségtermeléshez, cs?dökhöz és gyárbezárásokhoz is vezetett – fejtette ki. Európa részesedése a fotovoltaikus napelemek világpiacán rohamosan zsugorodik. Noha az európai piac védelmét lenne hivatott szolgálni, a kínai napelemekre júniustól kivetend? véd?vám többet árthat, mint használhat. A kínai szállítások gyakorlatilag leálltak, a meghatározó európai gyártók raktárai kiürültek. A döntés miatt – amely mögött a bonni székhely? Solarworld lobbitevékenysége áll – a csökken? globális ártrend dacára is drágulhatnak Európában a napelemek. A véd?vám életbe léptetése ellen számos társaság és szakmai szövetség petícióban tiltakozik. Miután az üzletág teljes aktivitásának a gyártás mindössze kevesebb mint felét teszi ki, már egy 10 százalékos véd?vám bevezetése több mint 100 ezer állás elvesztését eredményezhetné a szakma szerint.
AltEnerg, 2013.04.27 14:27 Major András
Míg az energiapolitika szerint Magyarország jó úton jár a megújuló energiaforrások, ezen belül a napenergia felhasználásának b?vülését tekintve, a szakma korántsem látja ennyire rózsásan a helyzetet.
Vannak vélemények, melyek szerint Magyarország a megújuló energetikát tekintve bezzegország – mondta Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felel?s helyettes államtitkára a hetedik Renexpo Central Europe energetikai szakkiállítás és konferencia keretében megrendezett szolárkonferencián tartott el?adásában.
A politikus szerint stabil támogatási rendszer m?ködik Magyarországon, a szabályozók pozitívan befolyásolják a folyamatosan emelked? átvételi árakat, a támogatási rendszer 20-30 milliárd forintos keretösszege pedig tervezhet? terhet jelent a fogyasztóknak és a költségvetésnek. Mindennek eredményeképp a legutóbbi adatok szerint 1482 fotovoltaikus kiser?m? m?ködik Magyarországon több mint 10 megawatt kapacitással – fogalmazott. A Nemzeti Cselekvési Terv felülvizsgálata, finomhangolása azonban mindenképpen érdemes a napelemes trendek tükrében a 2020-ra kit?zött 14,65 százalékos megújuló részarány eléréséhez – tette hozzá. (A kormány 2012 novemberében határozatban szólította föl a nemzeti fejlesztési minisztert Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének felülvizsgálatára és indokolt esetben annak módosítására vonatkozó javaslattételre, „különös tekintettel a technológiai fejl?dés eredményeinek hasznosítására, az energiafogyasztók teherbíró képességére, valamint a biomassza hasznosításának a mezõgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatására.”)
Helyzetjelentés
Magyarország üvegházgáz-kibocsátása napjainkban 33 százalékkal marad el az 1990-es szintt?l, a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiamixen belül eléri a 9,3 százalékot, a primer energiafelhasználás pedig közel 11 százalékkal csökkent 1990 és 2012 között (vagyis a 2020-ra vállalt 10 százalékos cél már teljesült) – mondta el Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára, a rendezvény f?védnöke a megnyitón. Az alacsony karbonintenzitású technológiák lehet? legszélesebb kör? alkalmazására van szükség, legyen az nukleáris, nap- vagy egyéb energia – fogalmazott.
Jócskán árnyalta a hazai napelempiaci helyzetképet ugyanakkor Kiss Ern?, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A telepített fotovoltaikus kapacitásokat tekintve Magyarország nemcsak Európában, de a régióban is az utolsó helyek egyikét foglalja el, annak ellenére, hogy a nap besugárzása intenzívebb, mint például a több mint kétszázszor nagyobb kapacitással rendelkez? Csehországban. Az ország 2020-ra 63 megawatt fotovoltaikus kapacitás telepítését vállalta, aminek teljesítése a jelenlegi szinten látva igencsak kétséges a szakember szerint. A lemaradást jelent?s részben a magyarországi támogatási politika protekcionista jellege okozza, az átvételi árak nemzetközi összehasonlításban példátlanul alacsonyak, a rendszer alapvet?en a beruházásokat támogatja, nem pedig a termelést. Az új megújuló energia átvételi támogatási konstrukció (metár) bevezetésére évek óta hiába vár a szakma és a fogyasztók, pedig az évekkel ezel?tt elkészült. A szakember szerint hosszú távú, garantált, a legalább 15 évre el?re tervezést lehet?vé tev? zöldáram támogatásra lenne szükség.
A hazai beruházások emellett az engedélyeztetési folyamat lassúságával és magas költségekkel szembesülnek a pályázati rendszer, a világrekorder áfa és a bürokrácia sajátságaiból kifolyólag. Az energiapolitika prioritásai megváltoztak, az energialobbi hatására irreális árviszonyok uralkodnak a fosszilis energiahordozók piacán – vázolta Kiss Ern?. Jellemz?, hogy legutóbb 2011 augusztusában pályázhatott a lakosság napelem telepítéséhez támogatásra, a keret pedig mindössze két nap alatt kimerült; a cégek és intézmények számára elérhet? KEOP-os pénzeket szintén pillanatok alatt elkapkodják, a pályázatokat 90 százalékban elutasítják. Az igényeket jelzi az is, hogy csak a szövetség tagjai mintegy 70 megawatt fotovoltaikus kapacitás fejlesztésével várnak ki.
Tiltakozik a szakma
A globális trend a telepített kapacitások dinamikus b?vülését mutatja: 2011-ben több fotovoltaikus panelt telepítettek, mint a megel?z? évtizedben összesen. A technológiai fejl?dés az árak csökkenésével jár együtt, ami azonban a zömmel ázsiai gyártók bevételeit kedvez?tlenül befolyásolva veszteségtermeléshez, cs?dökhöz és gyárbezárásokhoz is vezetett – fejtette ki. Európa részesedése a fotovoltaikus napelemek világpiacán rohamosan zsugorodik. Noha az európai piac védelmét lenne hivatott szolgálni, a kínai napelemekre júniustól kivetend? véd?vám többet árthat, mint használhat. A kínai szállítások gyakorlatilag leálltak, a meghatározó európai gyártók raktárai kiürültek. A döntés miatt – amely mögött a bonni székhely? Solarworld lobbitevékenysége áll – a csökken? globális ártrend dacára is drágulhatnak Európában a napelemek. A véd?vám életbe léptetése ellen számos társaság és szakmai szövetség petícióban tiltakozik. Miután az üzletág teljes aktivitásának a gyártás mindössze kevesebb mint felét teszi ki, már egy 10 százalékos véd?vám bevezetése több mint 100 ezer állás elvesztését eredményezhetné a szakma szerint.
AltEnerg, 2013.04.27 14:27 Major András
Míg az energiapolitika szerint Magyarország jó úton jár a megújuló energiaforrások, ezen belül a napenergia felhasználásának b?vülését tekintve, a szakma korántsem látja ennyire rózsásan a helyzetet.
Vannak vélemények, melyek szerint Magyarország a megújuló energetikát tekintve bezzegország – mondta Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felel?s helyettes államtitkára a hetedik Renexpo Central Europe energetikai szakkiállítás és konferencia keretében megrendezett szolárkonferencián tartott el?adásában.
A politikus szerint stabil támogatási rendszer m?ködik Magyarországon, a szabályozók pozitívan befolyásolják a folyamatosan emelked? átvételi árakat, a támogatási rendszer 20-30 milliárd forintos keretösszege pedig tervezhet? terhet jelent a fogyasztóknak és a költségvetésnek. Mindennek eredményeképp a legutóbbi adatok szerint 1482 fotovoltaikus kiser?m? m?ködik Magyarországon több mint 10 megawatt kapacitással – fogalmazott. A Nemzeti Cselekvési Terv felülvizsgálata, finomhangolása azonban mindenképpen érdemes a napelemes trendek tükrében a 2020-ra kit?zött 14,65 százalékos megújuló részarány eléréséhez – tette hozzá. (A kormány 2012 novemberében határozatban szólította föl a nemzeti fejlesztési minisztert Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének felülvizsgálatára és indokolt esetben annak módosítására vonatkozó javaslattételre, „különös tekintettel a technológiai fejl?dés eredményeinek hasznosítására, az energiafogyasztók teherbíró képességére, valamint a biomassza hasznosításának a mezõgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatására.”)
Helyzetjelentés
Magyarország üvegházgáz-kibocsátása napjainkban 33 százalékkal marad el az 1990-es szintt?l, a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiamixen belül eléri a 9,3 százalékot, a primer energiafelhasználás pedig közel 11 százalékkal csökkent 1990 és 2012 között (vagyis a 2020-ra vállalt 10 százalékos cél már teljesült) – mondta el Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára, a rendezvény f?védnöke a megnyitón. Az alacsony karbonintenzitású technológiák lehet? legszélesebb kör? alkalmazására van szükség, legyen az nukleáris, nap- vagy egyéb energia – fogalmazott.
Jócskán árnyalta a hazai napelempiaci helyzetképet ugyanakkor Kiss Ern?, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A telepített fotovoltaikus kapacitásokat tekintve Magyarország nemcsak Európában, de a régióban is az utolsó helyek egyikét foglalja el, annak ellenére, hogy a nap besugárzása intenzívebb, mint például a több mint kétszázszor nagyobb kapacitással rendelkez? Csehországban. Az ország 2020-ra 63 megawatt fotovoltaikus kapacitás telepítését vállalta, aminek teljesítése a jelenlegi szinten látva igencsak kétséges a szakember szerint. A lemaradást jelent?s részben a magyarországi támogatási politika protekcionista jellege okozza, az átvételi árak nemzetközi összehasonlításban példátlanul alacsonyak, a rendszer alapvet?en a beruházásokat támogatja, nem pedig a termelést. Az új megújuló energia átvételi támogatási konstrukció (metár) bevezetésére évek óta hiába vár a szakma és a fogyasztók, pedig az évekkel ezel?tt elkészült. A szakember szerint hosszú távú, garantált, a legalább 15 évre el?re tervezést lehet?vé tev? zöldáram támogatásra lenne szükség.
A hazai beruházások emellett az engedélyeztetési folyamat lassúságával és magas költségekkel szembesülnek a pályázati rendszer, a világrekorder áfa és a bürokrácia sajátságaiból kifolyólag. Az energiapolitika prioritásai megváltoztak, az energialobbi hatására irreális árviszonyok uralkodnak a fosszilis energiahordozók piacán – vázolta Kiss Ern?. Jellemz?, hogy legutóbb 2011 augusztusában pályázhatott a lakosság napelem telepítéséhez támogatásra, a keret pedig mindössze két nap alatt kimerült; a cégek és intézmények számára elérhet? KEOP-os pénzeket szintén pillanatok alatt elkapkodják, a pályázatokat 90 százalékban elutasítják. Az igényeket jelzi az is, hogy csak a szövetség tagjai mintegy 70 megawatt fotovoltaikus kapacitás fejlesztésével várnak ki.
Tiltakozik a szakma
A globális trend a telepített kapacitások dinamikus b?vülését mutatja: 2011-ben több fotovoltaikus panelt telepítettek, mint a megel?z? évtizedben összesen. A technológiai fejl?dés az árak csökkenésével jár együtt, ami azonban a zömmel ázsiai gyártók bevételeit kedvez?tlenül befolyásolva veszteségtermeléshez, cs?dökhöz és gyárbezárásokhoz is vezetett – fejtette ki. Európa részesedése a fotovoltaikus napelemek világpiacán rohamosan zsugorodik. Noha az európai piac védelmét lenne hivatott szolgálni, a kínai napelemekre júniustól kivetend? véd?vám többet árthat, mint használhat. A kínai szállítások gyakorlatilag leálltak, a meghatározó európai gyártók raktárai kiürültek. A döntés miatt – amely mögött a bonni székhely? Solarworld lobbitevékenysége áll – a csökken? globális ártrend dacára is drágulhatnak Európában a napelemek. A véd?vám életbe léptetése ellen számos társaság és szakmai szövetség petícióban tiltakozik. Miután az üzletág teljes aktivitásának a gyártás mindössze kevesebb mint felét teszi ki, már egy 10 százalékos véd?vám bevezetése több mint 100 ezer állás elvesztését eredményezhetné a szakma szerint.
AltEnerg, 2013.04.27 14:27 Major András
Míg az energiapolitika szerint Magyarország jó úton jár a megújuló energiaforrások, ezen belül a napenergia felhasználásának b?vülését tekintve, a szakma korántsem látja ennyire rózsásan a helyzetet.
Vannak vélemények, melyek szerint Magyarország a megújuló energetikát tekintve bezzegország – mondta Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felel?s helyettes államtitkára a hetedik Renexpo Central Europe energetikai szakkiállítás és konferencia keretében megrendezett szolárkonferencián tartott el?adásában.
A politikus szerint stabil támogatási rendszer m?ködik Magyarországon, a szabályozók pozitívan befolyásolják a folyamatosan emelked? átvételi árakat, a támogatási rendszer 20-30 milliárd forintos keretösszege pedig tervezhet? terhet jelent a fogyasztóknak és a költségvetésnek. Mindennek eredményeképp a legutóbbi adatok szerint 1482 fotovoltaikus kiser?m? m?ködik Magyarországon több mint 10 megawatt kapacitással – fogalmazott. A Nemzeti Cselekvési Terv felülvizsgálata, finomhangolása azonban mindenképpen érdemes a napelemes trendek tükrében a 2020-ra kit?zött 14,65 százalékos megújuló részarány eléréséhez – tette hozzá. (A kormány 2012 novemberében határozatban szólította föl a nemzeti fejlesztési minisztert Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének felülvizsgálatára és indokolt esetben annak módosítására vonatkozó javaslattételre, „különös tekintettel a technológiai fejl?dés eredményeinek hasznosítására, az energiafogyasztók teherbíró képességére, valamint a biomassza hasznosításának a mezõgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatására.”)
Helyzetjelentés
Magyarország üvegházgáz-kibocsátása napjainkban 33 százalékkal marad el az 1990-es szintt?l, a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiamixen belül eléri a 9,3 százalékot, a primer energiafelhasználás pedig közel 11 százalékkal csökkent 1990 és 2012 között (vagyis a 2020-ra vállalt 10 százalékos cél már teljesült) – mondta el Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára, a rendezvény f?védnöke a megnyitón. Az alacsony karbonintenzitású technológiák lehet? legszélesebb kör? alkalmazására van szükség, legyen az nukleáris, nap- vagy egyéb energia – fogalmazott.
Jócskán árnyalta a hazai napelempiaci helyzetképet ugyanakkor Kiss Ern?, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A telepített fotovoltaikus kapacitásokat tekintve Magyarország nemcsak Európában, de a régióban is az utolsó helyek egyikét foglalja el, annak ellenére, hogy a nap besugárzása intenzívebb, mint például a több mint kétszázszor nagyobb kapacitással rendelkez? Csehországban. Az ország 2020-ra 63 megawatt fotovoltaikus kapacitás telepítését vállalta, aminek teljesítése a jelenlegi szinten látva igencsak kétséges a szakember szerint. A lemaradást jelent?s részben a magyarországi támogatási politika protekcionista jellege okozza, az átvételi árak nemzetközi összehasonlításban példátlanul alacsonyak, a rendszer alapvet?en a beruházásokat támogatja, nem pedig a termelést. Az új megújuló energia átvételi támogatási konstrukció (metár) bevezetésére évek óta hiába vár a szakma és a fogyasztók, pedig az évekkel ezel?tt elkészült. A szakember szerint hosszú távú, garantált, a legalább 15 évre el?re tervezést lehet?vé tev? zöldáram támogatásra lenne szükség.
A hazai beruházások emellett az engedélyeztetési folyamat lassúságával és magas költségekkel szembesülnek a pályázati rendszer, a világrekorder áfa és a bürokrácia sajátságaiból kifolyólag. Az energiapolitika prioritásai megváltoztak, az energialobbi hatására irreális árviszonyok uralkodnak a fosszilis energiahordozók piacán – vázolta Kiss Ern?. Jellemz?, hogy legutóbb 2011 augusztusában pályázhatott a lakosság napelem telepítéséhez támogatásra, a keret pedig mindössze két nap alatt kimerült; a cégek és intézmények számára elérhet? KEOP-os pénzeket szintén pillanatok alatt elkapkodják, a pályázatokat 90 százalékban elutasítják. Az igényeket jelzi az is, hogy csak a szövetség tagjai mintegy 70 megawatt fotovoltaikus kapacitás fejlesztésével várnak ki.
Tiltakozik a szakma
A globális trend a telepített kapacitások dinamikus b?vülését mutatja: 2011-ben több fotovoltaikus panelt telepítettek, mint a megel?z? évtizedben összesen. A technológiai fejl?dés az árak csökkenésével jár együtt, ami azonban a zömmel ázsiai gyártók bevételeit kedvez?tlenül befolyásolva veszteségtermeléshez, cs?dökhöz és gyárbezárásokhoz is vezetett – fejtette ki. Európa részesedése a fotovoltaikus napelemek világpiacán rohamosan zsugorodik. Noha az európai piac védelmét lenne hivatott szolgálni, a kínai napelemekre júniustól kivetend? véd?vám többet árthat, mint használhat. A kínai szállítások gyakorlatilag leálltak, a meghatározó európai gyártók raktárai kiürültek. A döntés miatt – amely mögött a bonni székhely? Solarworld lobbitevékenysége áll – a csökken? globális ártrend dacára is drágulhatnak Európában a napelemek. A véd?vám életbe léptetése ellen számos társaság és szakmai szövetség petícióban tiltakozik. Miután az üzletág teljes aktivitásának a gyártás mindössze kevesebb mint felét teszi ki, már egy 10 százalékos véd?vám bevezetése több mint 100 ezer állás elvesztését eredményezhetné a szakma szerint.
AltEnerg, 2013.04.27 14:27 Major András
A csoport EBITDA szint? eredménye 30 százalékkal, 591 millió forintra növekedett, az társaság a 2012-es évet pozitív, 146 millió forintos adózás el?tti eredménnyel és 95 millió forintos adózott eredménnyel zárta.
A cégcsoport diverzifikált portfóliója az értéklánc alapú – energiatermelés, kereskedelem, energiagazdálkodás – megközelítésnek és a gyors reakciókészségnek köszönhet?en sikeresen alkalmazkodott a 2012. év szabályozási változásaihoz. A gázer?m?vek esetében a 2012-es év már teljes egészében a piaci alapú m?ködés jegyében telt, sikeresen. A zöld energiát termel? megújuló energia alapú er?m?vek összességében jól teljesítettek, f?ként a széler?m?vek a terveket 6 százalékkal meghaladó termelésének köszönhet?en. A villamosenergia-kereskedelem területén a fogyasztói értékesítést 2012-re 13 százalékkal, 71 GWh-ra sikerült növelni.
2012. évben az ALTEO csoport árbevételének 10 százaléka származott villamosenergia-termelésb?l. Az értékesített villamos energia naturáliában kifejezett értékének 44 százalékát teszik ki a megújuló er?m?vek, míg az árbevételb?l 82 százalékos arányú a zöld portfólió részesedése. A cégcsoport növekv? villamosenergia-kereskedelemi árbevételéhez egyrészt a – hagyományos tüzelés? er?m?vek által termelt – csoporton belüli villamosenergia-értékesítés b?vülése, másrészt a fogyasztói portfólió és nagykeresked?i aktivitás növekedése biztosította. Mindezek eredményeként a csoportszint? árbevételen belül 40 százalékra n?tt a kereskedés aránya. A konszolidált árbevétel legnagyobb részét pedig továbbra is a h?energia-értékesítési bevétel teszi ki, közel 50 százalékos részesedéssel.
„Stratégiai célunk, hogy energetikai befektet?ként mind az energiatermelés, mind az energiakereskedelem területén diverzifikált portfóliót építsünk ki, amely a szektor több területére építve generál bevételeket, illetve a változásoknak való kitettséget is csökkenteni képes” – emelte ki ifj. Chikán Attila.
A hazai megújuló energia alapú energiatermelés új ösztönz? rendszerének megjelenéséig a cégcsoport a fejlesztések helyett az akvizíciókra helyezte a hangsúlyt a belföldi piacon, ahogy ezt a 2013. februári újabb széler?m? vásárlás is jelzi. Emellett az ALTEO a zöldmez?s beruházásokat ösztönz? támogatási rendszerrel rendelkez? szomszédos országokban is monitorozza a befektetési lehet?ségeket.
OrientPress Hírügynökség
Volker Quaschning, a Berlini Gazdasági és Technikai F?iskola (HTW) megújuló energiák professzora referált a fotovoltaik technológiával történ? f?tés témájából a tavaly november 22-23-án Berlinben rendezése került 13. Solarpraxis Fórumon. Már most világossá tette, miért el?zhetné le a fotovoltaik a hagyományos napkollektoros rendszereket.
Volker Quaschning meg van gy?z?dve arról, hogy a fotovoltaikával történ? f?tést már alig lehet feltartóztatni, fotó: Solarpraxis AG/Andreas Schlegel
A 13. Solarpraxis Fórumon Ön beszélt a „Fotovoltaik, az új szolártermikus rendszer?” témájáról. Mik az Ön f? tézisei?
Ha komolyan gondoljuk a klímavédelemmel, úgy 2040-ig széndioxidmentesnek kell kialakítanunk az energiaellátásunkat. Ez azt jelenti, hogy addig fel kell építenünk egy olyan energiellátást, amely teljesmértékben a megújuló energiákon nyugszik. A fotovoltaik bebizonyította, hogy nagy lehet a kiépítés dinamikája. A klímavédelem érdekében továbbra is 6-7 gigawattot kell évente építenünk, még akkor is, ha a politika egyes része és a nagy energiakonszernek ezt nem szívesen akarják hallani. Szeptemberben sz?k 1 gigawatt fotovoltaik-teljesítmény lett Németországban telepítve. Ugyanennek a teljesítménynagyságnak az eléréséhez az egész 2011-es év kellett a napkollektoros (szolártermikus) ágazatnak.
Milyen következménye van ennek?
Ha a szolártermikus ágazatnak nem fog sikerülni rövid id?n belül megtízszerezni a telepítési számokat, úgy a fotovoltaikának kell kisegíteni. Nagyon lényeges el?nye a fotovoltaikának, hogy messzemen?en a megtermelt elektromos energia saját felhasználásával érdemes az alkalmazása és a h? az tulajdonképpen egy mellék(hulladék)termék, ami ezért jóval hamarabb konkurenciaképesebb lehet az olajhoz és a gázhoz mint a szolárterme.
Tehát Ön azt a gondolatot képviseli, hogy f?tsünk a szolárárammal. Mikortól és miért lehet ez értelemszer??
A szövetségi kormány 52 gigawattos plafont határozott meg a fotovoltaikának és még büszkék is rá. A jelenegi EEG szerint azután nem kap többé betáplálási támogatást a fotovoltaik. 2012 szeptember végén már 31 gigawatt volt a hálózaton. Tehát hamarosan el fogjuk érni ezt a plafonértéket. Ezután már csak a sajátfelhasználásra telepített napelemes rendszerek lesznek kifizet?d?ek. Az érdemleges nagyságú rendszereket tározók nélkül aztán már aligha lehet gazdaságosan üzemeltetni. De mivel a villamosenergia tározós rendszerei pillanatnyilag igen költségesek, kézenfekv? tehát, hogy a költségkedvez?bb termikus tározókat vonjuk be. A prioritás továbbra is a szoláráram saját célú felhasználása marad. A h?t csak azzal a többletárammal fogjuk el?állítani, amit nem tudunk közvetlenül felhasználni.
Az Ön el?adásának a címe eléggé provokáló. Ön már régóta nevezetes arról a kijelentésér?l, hogy ésszer?bb lenne, f?teni a szolárárammal. A szolár ágazatán belül ez mindenféleképpen sokat tárgyalt téma. Milyen reakciókat szokott Ön kapni?
Ez igen kölönböz?. A fotovoltaik képvisel?i mondják: logikusnak hangzik, miért is ne? A szolárterme, azaz a napkollektoros ágazat rajongói viszont igen érzékenyen reagálnak és pokolba kívánják ezt mint energiatechnikai b?ncselekményt. Én azonban a szolártermikának is nagy lehet?ségeket látok, ha a fotovoltaikán keresztül növekedni fog ezek telepítési száma. A szerel?nek végül is teljesen mindegy, hogy ? egy kollektort vagy egy fotovoltaikus rendszert köt a h?tározóra.
Hogyan f?tsön az ember a szolárárammal – közvetlenül vagy egy h?szivattyúval?
A f?tési rendszer összekötésénél ezeknek a kiegészít? költségeknek alacsonyaknak kell lenniük, hogy a szolárrendszer fel tudja venni a versenyt az olaj és a gáz féle tüzel?anyagokkal. A h?szivattyús szoláris f?tés akkor érdekes, ha a h?szivattyú mindenféleképpen be volt már tervezve vagy már meg van. Ugyanakkor sok szól a közvetlen f?tés mellett. Egy f?t?szál vásárlása biztosan olcsóbb mint egy h?szivattyú.
Miért olyan nagy a h?szivattyú elleni idegenkedés a szolártámogatók néhány körében?
Az elektromos f?tés hosszú ideig maga volt a b?n. Az elektromos f?téseket eredetileg azért vezették be, hogy jobban ki legyenek használva éjszaka az atomer?m?vek. Ezért nemrégen még számomra is tabu volt az elektromos f?tés. Ha azonban pár év múlva leállítjuk az atomer?m?veket, úgy ismét jó lehet az elektromos f?tés. A lényeg az, hogy honnan jön ehhez a villamosenergia.
Megalapozott még az ilyen idegenkedés?
Az a fontos, ahogy mondtam, hogy honnan jön a h?szivattyú részére a villamosenergia. Ha egy olyan energiaellátótól vételezzük azt, amelyik szénarányú részesedése magas, akkor a h?szivattyú környezeti mérlege sem jobb mint egy gázkazán kalóriaértéke. A zöld(öko)áram által viszont lényeges el?nyei vannak a h?szivattyúnak. Egy további nyitott oldala a h?szivattyúnak még az alkalmazott h?t?közeg. Itt majdnem kivétel nélkül még az extrém klímakárosító R-22-t használják h?t?közegként, amit már több éve bírálok. Ebben a pontban több felel?sséget várnék el a h?szivattyúk gyártóitól. H?t?gépeket is lehetséges klímakárosító CFC nélkül üzemeltetni. Ha akarjuk, akkor az a h?szivattyúnál is lehetséges.
Megjegyzés:
(Freonok (CF2Cl2) (CFC) (Chlorofluorocarbons) mesterségesen el?állított gázok, amelyek az ózonlyukat növelik – Wikipédia).
Az R-22 egy klórozott-?uorozott szénhidrogén (HCFC), amelyet gyakran használtak légkondicionáló-rendszerekben. Ha az R-22 kijut a leveg?be, a Napból származó ultraibolya-sugárzás lebontja, és a ?uor a sztratoszférába kerül. A ?uor reakcióba lép az ózonnal, ezzel csökkentve az ózon mennyiségét. Az ózonréteg elvékonyodása következtében a káros ultrabolyasugarak elérik a Föld felszínét, ezzel egészségügyi és környezeti elváltozásokat okoznak. A nemzetközi közösség ezért aláírta az ózonréteget károsító anyagok 2030-ig történ? forgalomból való kivonásáról rendelkez? Montreáli Egyezményt. Az Európai Unió azonban úgy döntött, hogy az R-22 használatát már 2015-ben betiltja
KÖRNYEZETTUDATOSSÁG:
Az R-407 és az R-410A nemcsak az ózonréteget nem veszélyezteti, hanem hatékonyabb is, mint az R-22.
Nem lett az már régen túltárgyalva, mert egyszer?en el kell adni a rendszereket?Van elképzelése Önnek arról, hogyan fog fejl?dni a „szolárisan üzemeltetett h?szivattyú” piaca?
A fotovoltaikával történ? f?tésnek óriási lehet?sége az, hogy hamarosan olyan piacaink lesznek, amelyek nem számítanak semmiféle támogatási programokra sem. Remélhet?leg ezt nem fogják aláásni hamarosan különböz? járulékokkal és véd?vám intézkedésekkel az új fotovoltaik rendszereknél. Néhány politikus azonban már gondolkodott ezeken is. Pillanatnyilag még alacsony ezeknek a telepítési száma. Ha a politika józan megítélés? marad, úgy ez a piac legkés?bb az 52 gigawattos plafon elérésekor óriásit tudna fejl?dni. A klímavédelem érdekében nagy szerencse lenne.
A kérdéseket Michael Fuhs tette fel.
2013.04.29. | Forrás: Solarpraxis AG | Michael Debreczeni
