További információ a SunMoney oldalain a képre kattintva!
2011-ben kb. 13 százalékos volt a megújuló energiák részesedése (1) a bruttó végenergia-felhasználásban az EU27-ben, 2004-ben ez 7, 9 százalék és 2010-ben 12,1 százalék volt. A megújuló energiák részesedésének aránya a végenergia-felhasználásban egyike a vezérindikátoroknak az Európa 2020-as Stratégiában (2).
Az EU27 célja, hogy 2020-ig 20 százalékos legyen a megújuló energiák részesedése a bruttó végenergia-felhasználásban. A tagállamok nemzeti célértékei (3) figyelembe veszik ezek különböz? kiindulási helyzetét, a megújuló energiákban rejl? lehet?ségét és gazdasági szempontból nézve ezek teljesít? képességét.
Ezek az információk (4) az Eurostat, azaz az Európai Unió Statisztikai Hivatala által lesznek nyilvánosságra hozva és a megújuló energiák alkalmazása által történt fejl?dést mutatják be az EU27 és a tagállamok általi energiafelhasználás kiértékelésével.
A megújuló energiák legnagyobb részesedése Svédországban, Lettországban, Finnországban és Ausztriában van
2010 és 2011 között majdnem minden tagállam megemelte a bruttó végenergia-felhasználásban a megújuló energiák részesedését. A megújuló energiák legnagyobb részesedését a végenergiában:
- Svédország (a felhasznált energia 46,8%-a származott megújuló energiaforrásokból)
- Lettország (33,1%)
- Finnország (31,8%) és
- Ausztria (30,9%) mondhatják magukénak.
- A legalacsonyabb értékeket Málta (0,4%)
- Luxemburg (2,9%)
- Egyesült Királyság (3,8%)
- Belgium (4,1%) és
- Hollandia (4,3%) jelentette.
- 2011-ben Észtország volt az els? tagállam, amelyik az Európa 2020-as stratégiai célértékét már túl is lépte.
2004 óta (5) minden tagállamban emelkedett a megújuló energiák részesedése a végenergia-felhasználásban.
A legnagyobb növekedést ebben az id?szakban
- Svédország (a 2004-es 38,3%-ról 2011-ben már 46,8%-ra)
- Dánia (14,9%-ról 23,1%-ra)
- Ausztria (22,8%-ról 30,9%-ra)
- Németország (4,8%-ról 12,3%-ra) és
- Észtország (18,4%-ról 25,9%-ra) tudták elkönyvelni.
A megújuló energiák részesüléseinek nagyságait (%-os értékekben a bruttó végenergia-felhasználáshoz képest) itt találhatóak meg
- A forrásadatokba beleértend?ek a megújuló energiák (napkollektor és napelemes rendszerek), vízenergia (beleértve az ár-apály, a hullámok és az óceánok által termelt energiákat), szélenergia, geotermikus energia, és biomasszából termelt energia (beleértve a bio-hulladékokból és folyékony bio-üzemanyagokból termelt energiákat). A tagállamok által h?szivattyúkkal termelt megújuló energiák részesedése figyelembe van véve, amennyiben azok adatszolgáltatással éltek. Az ezekb?l a forrásokból ered? és a végfelhasználók (ipar, közlekedés, háztartások, szolgáltatások stb.) felé szállított energia képezi a számlálót az Európa 2020-as cél kiszámításában. Az osztó, tehát az összes energiaforrás által lefedett bruttó végenergia-felhasználás magába öleli azt az összenergiát, ami a végfelhasználónak lesz szállítva valamint a villamosenergia és a h?energia termelésben keletkez? veszteségeket (szállítási- és elosztói veszteségek).
- További információk az Europa 2020 Stratégiához: http://ec.europa.eu/europe2020/index_de.htm
- További információk a megújuló energiák alkalmazásának célkit?zéseihez: http://ec.europa.eu/energy/renewables/index_de.htm
- További Eurostat energia-adatok: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/energy/introduction
- 2004 az els? év, amelyre el?ször számítható ki a részesedés a harmonizált alapra.
2013.04.27. | Forrás: Europäische Kommission / eurostat 2013 | Michael Debreczeni
2011-ben kb. 13 százalékos volt a megújuló energiák részesedése (1) a bruttó végenergia-felhasználásban az EU27-ben, 2004-ben ez 7, 9 százalék és 2010-ben 12,1 százalék volt. A megújuló energiák részesedésének aránya a végenergia-felhasználásban egyike a vezérindikátoroknak az Európa 2020-as Stratégiában (2).
Az EU27 célja, hogy 2020-ig 20 százalékos legyen a megújuló energiák részesedése a bruttó végenergia-felhasználásban. A tagállamok nemzeti célértékei (3) figyelembe veszik ezek különböz? kiindulási helyzetét, a megújuló energiákban rejl? lehet?ségét és gazdasági szempontból nézve ezek teljesít? képességét.
Ezek az információk (4) az Eurostat, azaz az Európai Unió Statisztikai Hivatala által lesznek nyilvánosságra hozva és a megújuló energiák alkalmazása által történt fejl?dést mutatják be az EU27 és a tagállamok általi energiafelhasználás kiértékelésével.
A megújuló energiák legnagyobb részesedése Svédországban, Lettországban, Finnországban és Ausztriában van
2010 és 2011 között majdnem minden tagállam megemelte a bruttó végenergia-felhasználásban a megújuló energiák részesedését. A megújuló energiák legnagyobb részesedését a végenergiában:
- Svédország (a felhasznált energia 46,8%-a származott megújuló energiaforrásokból)
- Lettország (33,1%)
- Finnország (31,8%) és
- Ausztria (30,9%) mondhatják magukénak.
- A legalacsonyabb értékeket Málta (0,4%)
- Luxemburg (2,9%)
- Egyesült Királyság (3,8%)
- Belgium (4,1%) és
- Hollandia (4,3%) jelentette.
- 2011-ben Észtország volt az els? tagállam, amelyik az Európa 2020-as stratégiai célértékét már túl is lépte.
2004 óta (5) minden tagállamban emelkedett a megújuló energiák részesedése a végenergia-felhasználásban.
A legnagyobb növekedést ebben az id?szakban
- Svédország (a 2004-es 38,3%-ról 2011-ben már 46,8%-ra)
- Dánia (14,9%-ról 23,1%-ra)
- Ausztria (22,8%-ról 30,9%-ra)
- Németország (4,8%-ról 12,3%-ra) és
- Észtország (18,4%-ról 25,9%-ra) tudták elkönyvelni.
Az Eurostat kimutatása alapján Magyarország – amelynek 13 százalékot kell 2020-ra teljesítenie – 2011-ben 8,1 százalékon állt. 2004-ben még 4,4 százalékkal vették ki részüket a megújulók a végfogyasztásból.
A megújuló energiák részesüléseinek nagyságait (%-os értékekben a bruttó végenergia-felhasználáshoz képest) itt találhatóak meg
- A forrásadatokba beleértend?ek a megújuló energiák (napkollektor és napelemes rendszerek), vízenergia (beleértve az ár-apály, a hullámok és az óceánok által termelt energiákat), szélenergia, geotermikus energia, és biomasszából termelt energia (beleértve a bio-hulladékokból és folyékony bio-üzemanyagokból termelt energiákat). A tagállamok által h?szivattyúkkal termelt megújuló energiák részesedése figyelembe van véve, amennyiben azok adatszolgáltatással éltek. Az ezekb?l a forrásokból ered? és a végfelhasználók (ipar, közlekedés, háztartások, szolgáltatások stb.) felé szállított energia képezi a számlálót az Európa 2020-as cél kiszámításában. Az osztó, tehát az összes energiaforrás által lefedett bruttó végenergia-felhasználás magába öleli azt az összenergiát, ami a végfelhasználónak lesz szállítva valamint a villamosenergia és a h?energia termelésben keletkez? veszteségeket (szállítási- és elosztói veszteségek).
- További információk az Europa 2020 Stratégiához: http://ec.europa.eu/europe2020/index_de.htm
- További információk a megújuló energiák alkalmazásának célkit?zéseihez: http://ec.europa.eu/energy/renewables/index_de.htm
- További Eurostat energia-adatok: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/energy/introduction
- 2004 az els? év, amelyre el?ször számítható ki a részesedés a harmonizált alapra.
2013.04.27. | Forrás: Europäische Kommission / eurostat 2013 | Michael Debreczeni
Míg az energiapolitika szerint Magyarország jó úton jár a megújuló energiaforrások, ezen belül a napenergia felhasználásának b?vülését tekintve, a szakma korántsem látja ennyire rózsásan a helyzetet.
Vannak vélemények, melyek szerint Magyarország a megújuló energetikát tekintve bezzegország – mondta Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felel?s helyettes államtitkára a hetedik Renexpo Central Europe energetikai szakkiállítás és konferencia keretében megrendezett szolárkonferencián tartott el?adásában.
A politikus szerint stabil támogatási rendszer m?ködik Magyarországon, a szabályozók pozitívan befolyásolják a folyamatosan emelked? átvételi árakat, a támogatási rendszer 20-30 milliárd forintos keretösszege pedig tervezhet? terhet jelent a fogyasztóknak és a költségvetésnek. Mindennek eredményeképp a legutóbbi adatok szerint 1482 fotovoltaikus kiser?m? m?ködik Magyarországon több mint 10 megawatt kapacitással – fogalmazott. A Nemzeti Cselekvési Terv felülvizsgálata, finomhangolása azonban mindenképpen érdemes a napelemes trendek tükrében a 2020-ra kit?zött 14,65 százalékos megújuló részarány eléréséhez – tette hozzá. (A kormány 2012 novemberében határozatban szólította föl a nemzeti fejlesztési minisztert Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének felülvizsgálatára és indokolt esetben annak módosítására vonatkozó javaslattételre, „különös tekintettel a technológiai fejl?dés eredményeinek hasznosítására, az energiafogyasztók teherbíró képességére, valamint a biomassza hasznosításának a mezõgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatására.”)
Helyzetjelentés
Magyarország üvegházgáz-kibocsátása napjainkban 33 százalékkal marad el az 1990-es szintt?l, a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiamixen belül eléri a 9,3 százalékot, a primer energiafelhasználás pedig közel 11 százalékkal csökkent 1990 és 2012 között (vagyis a 2020-ra vállalt 10 százalékos cél már teljesült) – mondta el Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára, a rendezvény f?védnöke a megnyitón. Az alacsony karbonintenzitású technológiák lehet? legszélesebb kör? alkalmazására van szükség, legyen az nukleáris, nap- vagy egyéb energia – fogalmazott.
Jócskán árnyalta a hazai napelempiaci helyzetképet ugyanakkor Kiss Ern?, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A telepített fotovoltaikus kapacitásokat tekintve Magyarország nemcsak Európában, de a régióban is az utolsó helyek egyikét foglalja el, annak ellenére, hogy a nap besugárzása intenzívebb, mint például a több mint kétszázszor nagyobb kapacitással rendelkez? Csehországban. Az ország 2020-ra 63 megawatt fotovoltaikus kapacitás telepítését vállalta, aminek teljesítése a jelenlegi szinten látva igencsak kétséges a szakember szerint. A lemaradást jelent?s részben a magyarországi támogatási politika protekcionista jellege okozza, az átvételi árak nemzetközi összehasonlításban példátlanul alacsonyak, a rendszer alapvet?en a beruházásokat támogatja, nem pedig a termelést. Az új megújuló energia átvételi támogatási konstrukció (metár) bevezetésére évek óta hiába vár a szakma és a fogyasztók, pedig az évekkel ezel?tt elkészült. A szakember szerint hosszú távú, garantált, a legalább 15 évre el?re tervezést lehet?vé tev? zöldáram támogatásra lenne szükség.
A hazai beruházások emellett az engedélyeztetési folyamat lassúságával és magas költségekkel szembesülnek a pályázati rendszer, a világrekorder áfa és a bürokrácia sajátságaiból kifolyólag. Az energiapolitika prioritásai megváltoztak, az energialobbi hatására irreális árviszonyok uralkodnak a fosszilis energiahordozók piacán – vázolta Kiss Ern?. Jellemz?, hogy legutóbb 2011 augusztusában pályázhatott a lakosság napelem telepítéséhez támogatásra, a keret pedig mindössze két nap alatt kimerült; a cégek és intézmények számára elérhet? KEOP-os pénzeket szintén pillanatok alatt elkapkodják, a pályázatokat 90 százalékban elutasítják. Az igényeket jelzi az is, hogy csak a szövetség tagjai mintegy 70 megawatt fotovoltaikus kapacitás fejlesztésével várnak ki.
Tiltakozik a szakma
A globális trend a telepített kapacitások dinamikus b?vülését mutatja: 2011-ben több fotovoltaikus panelt telepítettek, mint a megel?z? évtizedben összesen. A technológiai fejl?dés az árak csökkenésével jár együtt, ami azonban a zömmel ázsiai gyártók bevételeit kedvez?tlenül befolyásolva veszteségtermeléshez, cs?dökhöz és gyárbezárásokhoz is vezetett – fejtette ki. Európa részesedése a fotovoltaikus napelemek világpiacán rohamosan zsugorodik. Noha az európai piac védelmét lenne hivatott szolgálni, a kínai napelemekre júniustól kivetend? véd?vám többet árthat, mint használhat. A kínai szállítások gyakorlatilag leálltak, a meghatározó európai gyártók raktárai kiürültek. A döntés miatt – amely mögött a bonni székhely? Solarworld lobbitevékenysége áll – a csökken? globális ártrend dacára is drágulhatnak Európában a napelemek. A véd?vám életbe léptetése ellen számos társaság és szakmai szövetség petícióban tiltakozik. Miután az üzletág teljes aktivitásának a gyártás mindössze kevesebb mint felét teszi ki, már egy 10 százalékos véd?vám bevezetése több mint 100 ezer állás elvesztését eredményezhetné a szakma szerint.
AltEnerg, 2013.04.27 14:27 Major András
