Saját kezdeményezésére – közös megegyezéssel – április 30-i hatállyal lemond tisztségér?l Petykó Zoltán,
a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke,
aki 2010 júniusától töltötte be tisztségét – tájékoztatta az NFÜ hétf?n az MTI-vel. A közlemény emlékeztet: Petykó Zoltán már kinevezésekor egyértelm?sítette, hogy csak addig vállalja a feladatot, amíg az NFÜ szervezete képessé nem válik a Magyarország rendelkezésére álló fejlesztési források teljes befogadására.
„A mintegy 8200 milliárd forintos összeg közel 100 százalékára már kiírta a pályázatokat az NFÜ és 95 százalékát már le is kötötte, vagyis Petykó Zoltán az eredetileg tervezettnek megfelel?en nyújtotta be lemondását. Petykó Zoltán ezután els?sorban az üzleti életben kamatoztatja majd szakértelmét, de a MAVIR felügyel?bizottságának elnökeként és a Széchenyi T?kealap-kezel? Zrt. igazgatósági tagjaként továbbra is fontos feladatokat lát majd el a kormányzat számára” – olvasható a közleményben.
Petykót a 2010-es kormányváltás után nevezték ki az NFÜ élére, korábban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Néz?pont Intézet jogel?djének (Europtimus Rt.) vezérigazgatója volt 2006-ig, majd 2007 augusztusától 2010. április 30-ig a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép felügyel?bizottságának tagja, 2004-2008 között az elmúlt években állami földbérleti ügyekben ismertté Mezort Zrt. vezetésének tagja volt.
A kinevezése utáni személycserék miatt sokat támadták, még Brüsszel is aggódott az elbocsátások miatt. A régiós politikáért felel?s igazgatóhelyettes megnyugtatást várt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségt?l az új vezet?k alkalmassága ügyében is.
Mint korábban megírtuk, a jöv?ben teljesen átalakítja a kormány az uniós pénzek elosztásának és pályáztatásának rendszerét. Az eddig f?szerepet játszó, de a 8000 milliárd forintos kerettel cs?döt mondott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a jöv?ben háttérbe szorul, az irányítást decentralizálják, és az szaktárcákhoz helyezik. A koordinációt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság végzi majd. Elképzelhet? az is, hogy a mostani intézményrendszerrel párhuzamosan a kormány beindítja a pénzosztás új rendszerét is, és egy ideig a két struktúra párhuzamosan fog m?ködni.
Saját kezdeményezésére – közös megegyezéssel – április 30-i hatállyal lemond tisztségér?l Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke, aki 2010 júniusától töltötte be tisztségét – tájékoztatta az NFÜ hétf?n az MTI-vel. A közlemény emlékeztet: Petykó Zoltán már kinevezésekor egyértelm?sítette, hogy csak addig vállalja a feladatot, amíg az NFÜ szervezete képessé nem válik a Magyarország rendelkezésére álló fejlesztési források teljes befogadására.
„A mintegy 8200 milliárd forintos összeg közel 100 százalékára már kiírta a pályázatokat az NFÜ és 95 százalékát már le is kötötte, vagyis Petykó Zoltán az eredetileg tervezettnek megfelel?en nyújtotta be lemondását. Petykó Zoltán ezután els?sorban az üzleti életben kamatoztatja majd szakértelmét, de a MAVIR felügyel?bizottságának elnökeként és a Széchenyi T?kealap-kezel? Zrt. igazgatósági tagjaként továbbra is fontos feladatokat lát majd el a kormányzat számára” – olvasható a közleményben.
Petykót a 2010-es kormányváltás után nevezték ki az NFÜ élére, korábban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Néz?pont Intézet jogel?djének (Europtimus Rt.) vezérigazgatója volt 2006-ig, majd 2007 augusztusától 2010. április 30-ig a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép felügyel?bizottságának tagja, 2004-2008 között az elmúlt években állami földbérleti ügyekben ismertté Mezort Zrt. vezetésének tagja volt.
A kinevezése utáni személycserék miatt sokat támadták, még Brüsszel is aggódott az elbocsátások miatt. A régiós politikáért felel?s igazgatóhelyettes megnyugtatást várt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségt?l az új vezet?k alkalmassága ügyében is.
Mint korábban megírtuk, a jöv?ben teljesen átalakítja a kormány az uniós pénzek elosztásának és pályáztatásának rendszerét. Az eddig f?szerepet játszó, de a 8000 milliárd forintos kerettel cs?döt mondott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a jöv?ben háttérbe szorul, az irányítást decentralizálják, és az szaktárcákhoz helyezik. A koordinációt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság végzi majd. Elképzelhet? az is, hogy a mostani intézményrendszerrel párhuzamosan a kormány beindítja a pénzosztás új rendszerét is, és egy ideig a két struktúra párhuzamosan fog m?ködni.
Újból terítéken a Gazprom ukrajnai pozícióit rontó európai gázeladás ügye. Az orosz cég szeretné, ha további cégek nem követnék a német eladó példáját.
Ukrajna viszont azt állítja, hogy kénytelen túl magas árat fizetni a gázért a Gazpromnak, amely az európai gázfelhasználás mintegy negyedér?l gondoskodik. A hírügynökség emlékeztet, hogy hasonló nézeteltérés vezetett 2006-ban és 2009-ben is ahhoz, hogy leállt az Oroszországból Ukrajnán át Európába tartó gáz szállítása. Igaz, most sem orosz, sem ukrán részr?l nincs jele, hogy az eset megismétl?dhet.
Ukrajna a múlt évben kezdett kis mennyiség? nyugati importot beszerezni, a mennyiséget évi 8 milliárd köbméterre növelné, hogy kiválthassa vele az orosz importot. (Magyarországon keresztül jelenleg próbaszállítás történik, névleges nagysággal.) A Gazprom igazgatósági elnöke, Alekszej Miller a Reuters szerint csalárdnak nevezte azt a kereskedelem-technikai megoldást, amellyel keleti szomszédunk orosztól eltér? eladótól gázhoz jut az európai piacról. Szóviv?je, Szergej Kuprijanov szerdán azt mondta, hogy az európai cégeknek távol kellene tartaniuk magukat a hasonló ügyletekt?l. „Biztosak vagyunk benne, hogy komoly európai vállalatok nem vesznek majd rész ilyen kétes gázügyletekben Ukrajnával, amelyben a Gazprom gáza oda kerül, ahová nem tartozik (az ukrán állami Naftogazhoz)” – mondta.
Ukrajna 2009-ben, el?z miniszterelnöke, Julija Timosenkoalatt írta alá azt a ma is hatályos gázimport szerz?dést, amely az általa kifogásolt, magas árakat rögzíti. Timosenkót (els?sorban ezért a szerz?désért) hét év börtönre ítélték.
A Gazprom azt mondja, hogy Ukrajna tavaly 33 milliárd köbméter gázt vásárolt t?le, majdnem annyit, mint legnagyobb vev?je, Németország. Az ukrajnai ár 430 dollár volt ezer köbméterenként, míg az európai átlagár csak 370 dollár. Ukrajna az idén negyedével kevesebb orosz gázt akar átvenni, mint tavaly, a német RWE-vel pedig egy ötmilliárd köbméteres tételr?l állapodott meg.
Újból terítéken a Gazprom ukrajnai pozícióit rontó európai gázeladás ügye. Az orosz cég szeretné, ha további cégek nem követnék a német eladó példáját.
Ukrajna viszont azt állítja, hogy kénytelen túl magas árat fizetni a gázért a Gazpromnak, amely az európai gázfelhasználás mintegy negyedér?l gondoskodik. A hírügynökség emlékeztet, hogy hasonló nézeteltérés vezetett 2006-ban és 2009-ben is ahhoz, hogy leállt az Oroszországból Ukrajnán át Európába tartó gáz szállítása. Igaz, most sem orosz, sem ukrán részr?l nincs jele, hogy az eset megismétl?dhet.
Ukrajna a múlt évben kezdett kis mennyiség? nyugati importot beszerezni, a mennyiséget évi 8 milliárd köbméterre növelné, hogy kiválthassa vele az orosz importot. (Magyarországon keresztül jelenleg próbaszállítás történik, névleges nagysággal.) A Gazprom igazgatósági elnöke, Alekszej Miller a Reuters szerint csalárdnak nevezte azt a kereskedelem-technikai megoldást, amellyel keleti szomszédunk orosztól eltér? eladótól gázhoz jut az európai piacról. Szóviv?je, Szergej Kuprijanov szerdán azt mondta, hogy az európai cégeknek távol kellene tartaniuk magukat a hasonló ügyletekt?l. „Biztosak vagyunk benne, hogy komoly európai vállalatok nem vesznek majd rész ilyen kétes gázügyletekben Ukrajnával, amelyben a Gazprom gáza oda kerül, ahová nem tartozik (az ukrán állami Naftogazhoz)” – mondta.
Ukrajna 2009-ben, el?z miniszterelnöke, Julija Timosenkoalatt írta alá azt a ma is hatályos gázimport szerz?dést, amely az általa kifogásolt, magas árakat rögzíti. Timosenkót (els?sorban ezért a szerz?désért) hét év börtönre ítélték.
A Gazprom azt mondja, hogy Ukrajna tavaly 33 milliárd köbméter gázt vásárolt t?le, majdnem annyit, mint legnagyobb vev?je, Németország. Az ukrajnai ár 430 dollár volt ezer köbméterenként, míg az európai átlagár csak 370 dollár. Ukrajna az idén negyedével kevesebb orosz gázt akar átvenni, mint tavaly, a német RWE-vel pedig egy ötmilliárd köbméteres tételr?l állapodott meg.
Újból terítéken a Gazprom ukrajnai pozícióit rontó európai gázeladás ügye. Az orosz cég szeretné,
ha további cégek nem követnék a német eladó példáját.
Ukrajna viszont azt állítja, hogy kénytelen túl magas árat fizetni a gázért a Gazpromnak, amely az európai gázfelhasználás mintegy negyedér?l gondoskodik. A hírügynökség emlékeztet, hogy hasonló nézeteltérés vezetett 2006-ban és 2009-ben is ahhoz, hogy leállt az Oroszországból Ukrajnán át Európába tartó gáz szállítása. Igaz, most sem orosz, sem ukrán részr?l nincs jele, hogy az eset megismétl?dhet.
Ukrajna 2009-ben, el?z miniszterelnöke, Julija Timosenkoalatt írta alá azt a ma is hatályos gázimport szerz?dést, amely az általa kifogásolt, magas árakat rögzíti. Timosenkót (els?sorban ezért a szerz?désért) hét év börtönre ítélték.
A Gazprom azt mondja, hogy Ukrajna tavaly 33 milliárd köbméter gázt vásárolt t?le, majdnem annyit, mint legnagyobb vev?je, Németország. Az ukrajnai ár 430 dollár volt ezer köbméterenként, míg az európai átlagár csak 370 dollár. Ukrajna az idén negyedével kevesebb orosz gázt akar átvenni, mint tavaly, a német RWE-vel pedig egy ötmilliárd köbméteres tételr?l állapodott meg.
Újból terítéken a Gazprom ukrajnai pozícióit rontó európai gázeladás ügye. Az orosz cég szeretné, ha további cégek nem követnék a német eladó példáját.
amely az orosz cég szerint t?le vásárolt gázt adott el a vele régóta árvitában álló Ukrajnának, írja a Reuters.
Ukrajna viszont azt állítja, hogy kénytelen túl magas árat fizetni a gázért a Gazpromnak, amely az európai gázfelhasználás mintegy negyedér?l gondoskodik. A hírügynökség emlékeztet, hogy hasonló nézeteltérés vezetett 2006-ban és 2009-ben is ahhoz, hogy leállt az Oroszországból Ukrajnán át Európába tartó gáz szállítása. Igaz, most sem orosz, sem ukrán részr?l nincs jele, hogy az eset megismétl?dhet.
Ukrajna a múlt évben kezdett kis mennyiség? nyugati importot beszerezni, a mennyiséget évi 8 milliárd köbméterre növelné, hogy kiválthassa vele az orosz importot. (Magyarországon keresztül jelenleg próbaszállítás történik, névleges nagysággal.) A Gazprom igazgatósági elnöke, Alekszej Miller a Reuters szerint csalárdnak nevezte azt a kereskedelem-technikai megoldást, amellyel keleti szomszédunk orosztól eltér? eladótól gázhoz jut az európai piacról. Szóviv?je, Szergej Kuprijanov szerdán azt mondta, hogy az európai cégeknek távol kellene tartaniuk magukat a hasonló ügyletekt?l. „Biztosak vagyunk benne, hogy komoly európai vállalatok nem vesznek majd rész ilyen kétes gázügyletekben Ukrajnával, amelyben a Gazprom gáza oda kerül, ahová nem tartozik (az ukrán állami Naftogazhoz)” – mondta.
Ukrajna 2009-ben, el?z miniszterelnöke, Julija Timosenkoalatt írta alá azt a ma is hatályos gázimport szerz?dést, amely az általa kifogásolt, magas árakat rögzíti. Timosenkót (els?sorban ezért a szerz?désért) hét év börtönre ítélték.
A Gazprom azt mondja, hogy Ukrajna tavaly 33 milliárd köbméter gázt vásárolt t?le, majdnem annyit, mint legnagyobb vev?je, Németország. Az ukrajnai ár 430 dollár volt ezer köbméterenként, míg az európai átlagár csak 370 dollár. Ukrajna az idén negyedével kevesebb orosz gázt akar átvenni, mint tavaly, a német RWE-vel pedig egy ötmilliárd köbméteres tételr?l állapodott meg.
Háztartásaink felelnek az összes környezetszennyezés negyedéért. Ezért is fontos, hogy a fogyasztók elegend? információval rendelkezzenek arról,
hogy saját otthonukban mit tehetnek ennek megel?zésére. Környezettudatos magatartás dupla haszonnal jár: jót tesznek a környezettel, és saját rezsijüket is csökkenthetik vele – olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesületének közleményében.
2012-2013-ban az ország számos területén összesen több mint 50 háztartászöldít? ÖkoKör csoport indult a Tudatos Vásárlók Egyesületének szervezésében. A résztvev?k (több mint 300 f?) megmérték a háztartásuk környezetterhelését, és a különböz? praktikák révén jelent?s, számszer?síthet? változást értek el több területen is.
Az otthonok átvilágításával induló ÖkoKör víz-, áram- és gázhasználati szokásainkat méri fel, de górcs? alá veszi családunk hulladéktermelését is. Hétr?l-hétre apró vállalásokkal alakítja át szokásainkat. A programban résztvev?k saját tapasztalataikon keresztül tanultak: a szelektív hulladékgy?jtés meghonosításával döbbentek rá, hogy míg korábban minden nap megtelt a szemetes, mióta a papír, a m?anyag flakon és az üveg a szelektív gy?jt?be kerül, azóta hetente ha kétszer tölti meg a 4 f?s család a szemetest.
Volt, ahol a háztartásban fellelhet? kozmetikumok összeszámolása csapta ki a biztosítékot. Érdekes tanulság, hogy miközben úgy gondoljuk, kevés vegyszert vásárolunk, ha a háztartásban található flakonokat egy helyre gy?jtenénk, rádöbbennének, hogy ez közel sem így van.
2010 óta futó ÖkoKör programban résztvev? háztartások (immár összesen több mint 600 háztartás) jelent?s környezeti megtakarítást értek el eddig. A háztartások átlagosan
· 27%-kal kevesebb élelmiszerhulladékot,
· 17%-kal kevesebb vegyes háztartási hulladékot termeltek,
· 13%-kal kevesebb villamos energiát,
· 7%-kal kevesebb földgázt és
· 10%-kal kevesebb vezetékes ivóvizet használtak, és
· 17%-kal kevesebb vegyszert tartottak otthonaikban, mint a programban való részvétel el?tt.
A csoportok lelkesedése, aktivitása, jól lemérhet?, ugyanis többen az ÖkoKör mellett hasznos, szakmai programokat is szerveztek maguknak: hulladéklerakó meglátogatása, kozmetikumkészítés, gyógynövénytúra, mini piac, alternatív karácsonyi ajándékkészítés, egészséges ételkészítés. Már csak hab a tortán, hogy ÖkoKör tagok vezetésével több településen is alakulóban van, illetve elindult bevásároló közösség vagy dobozrendszer.
A programban együttm?köd? helyi partnerek:
Eger: Part Egyesület
Esztergom: Esztergomi Környezetkultúra Egyesület
Kecskemét: Zöld Erny? Klub
Tatabánya: Tatabányai Klímakör
Szeged (Ópusztaszer, Kistelek): Vackor Környezet- és Természetvédelmi Egyesület , Évkerék ökotanya
Forrás: zipmagazin.hu
