Egy izraeli kutatócsoport részben vízzel m?köd? elektromos autót készített. A hatótávolság 1600 kilométer.
A Phinergy társaság már m?köd?képes prototípust is készített, egy Citroën C1-est épített át elektromos, alumínium-leveg? akkumulátoros hajtásúvá. Az alumínium-leveg? akkumulátor valójában csak egy segédberendezés, nem a hajtómotorhoz, hanem az azt tápláló, hagyományos lítium-ion akkumulátorhoz kapcsolódik, és azt táplálja energiával. A mindössze 25 kilós alumínium-leveg? akkumulátor az izraeliek szerint 1600 kilométeres hatótávolságot biztosít, az alumínium ugyanis kilogrammonként 8 kWh energiát képes tárolni.
A könny?fémb?l a leveg? oxigéntartalmának felhasználásával keletkezik alumínium-oxid, az eljárás során pedig elektromos energia szabadul fel. A többek között ezüstöt tartalmazó katalizátor mellett víz is kell a reakcióhoz, és az izraeliek állítólag éppen ebben értek el áttörést: sikeresen oldották meg a szén-dioxid kizárását a folyamatból. A Phinergy azt állítja, hogy már meg is állapodott egy nagy gyártóval a technológia átadásáról, 2017-ben jelenhet meg sorozatgyártásban.
Forrás:origo.hu
Elege van a cseh rendszerirányítónak a németországi széler?m?vekb?l kiegyensúlyozatlanul és esetenként nagy mennyiségben érkez? villamos energiából: elterelné az áramot szomszédai, például Lengyelország felé, amely persze hasonló projektben gondolkodik.
A csehországi nagyfeszültség? villamos energia hálózat üzemeltet?je, a CEPS támogatja azt a javaslatot, amely szerint transzformátorokat (fázis-átalakítókat) kellene telepíteni a németországi széler?m?vekb?l kiegyensúlyozatlanul érkez? áram elleni védekezésként.
E villamos ugyanis energia veszélyt jelent a szomszédos országos érintett hálózatára, idézi a CEPS illetékesét a Reuters. A lépés közelebb visz annak a problémának a megoldásához, amelyet regionális szinten kell kezelni a Németországban egyre nagyobb mennyiségben el?állított, megújuló energia miatt.
A CEPS felügyel?bizottságának elnöke, Tomas Huener azt mondta a brit hírügynökségnek, hogy 2016-ig épülnének meg a csehországi rendszert véd?, említett transzformátorok, már csak a részvényesek jóváhagyására van szükség.
Az észak-németországi széler?m?vekb?l érkez? áram túlterhelheti a hálózatokat, áramkimaradásokat okozhat, vagy komoly veszteségeket a rendszerüzemeltet?knek azzal, hogy azok a rendszer kiegyensúlyozása érdekében termelésük csökkentésére, leállítására kényszeríthetnek er?m?veket, mutat rá a hírr?l beszámoló Prague Monitor. E túlterhelések leginkább ?sszel, vagy a tél elején jellemz?ek, amikor csúcsra járnak a németországi szélkerekek. (Ezen áramlökések már a magyarországi rendszerirányítónak is okoztak fejfájást – a szerk.)
A fázis-átalakítók azonban csak elterelik a Németországból érkez? áramot más, szomszédos országok, például Lengyelország felé, ahol persze szintén ilyen eszközök telepítésében gondolkodnak. Ezek az egyoldalú megoldások mellesleg kihívást jelentenek azoknak a törekvéseknek, amelyek az egységes európai energiahálózat kiépítését célozzák.
Huener tájékoztatása szerint Csehország felajánlotta, hogy nem telepít transzformátorokat, ha Németország megfelel? kártérítést fizet a villamos energia többletével okozott problémákért, de Németország nem fogadta el az ajánlatot, vagyis nem sikerült kereskedelmi eszközökkel rendezni az ügyet. Németország úgy is megoldhatná a helyzetet, ha a rendszerüzemeltet?i termelésük csökkentésére utasítanák a megújuló energia termel?ket azokban az id?szakokban, amikor azok túl sok áramot állítanak el?, ezt viszont a hatályos ottani szabályozás nem teszi lehet?vé.
Valami azért történt: a német kormány a múlt év végén jóváhagyta egy 2800 kilométer hosszú vezeték építése felgyorsításának a tervét. A vezeték révén az ország északi partján lév? hálózat – vagyis az a terület, ahol a legtöbb szélturbina m?ködik – összeköttetése javulna a déli, áramfelhasználó ipari területekével.
Forrás/Szerz?: Világgazdaság Online
Elege van a cseh rendszerirányítónak a németországi széler?m?vekb?l kiegyensúlyozatlanul és esetenként nagy mennyiségben érkez? villamos energiából: elterelné az áramot szomszédai, például Lengyelország felé, amely persze hasonló projektben gondolkodik.
A csehországi nagyfeszültség? villamos energia hálózat üzemeltet?je, a CEPS támogatja azt a javaslatot, amely szerint transzformátorokat (fázis-átalakítókat) kellene telepíteni a németországi széler?m?vekb?l kiegyensúlyozatlanul érkez? áram elleni védekezésként.
E villamos ugyanis energia veszélyt jelent a szomszédos országos érintett hálózatára, idézi a CEPS illetékesét a Reuters. A lépés közelebb visz annak a problémának a megoldásához, amelyet regionális szinten kell kezelni a Németországban egyre nagyobb mennyiségben el?állított, megújuló energia miatt.
A CEPS felügyel?bizottságának elnöke, Tomas Huener azt mondta a brit hírügynökségnek, hogy 2016-ig épülnének meg a csehországi rendszert véd?, említett transzformátorok, már csak a részvényesek jóváhagyására van szükség.
Az észak-németországi széler?m?vekb?l érkez? áram túlterhelheti a hálózatokat, áramkimaradásokat okozhat, vagy komoly veszteségeket a rendszerüzemeltet?knek azzal, hogy azok a rendszer kiegyensúlyozása érdekében termelésük csökkentésére, leállítására kényszeríthetnek er?m?veket, mutat rá a hírr?l beszámoló Prague Monitor. E túlterhelések leginkább ?sszel, vagy a tél elején jellemz?ek, amikor csúcsra járnak a németországi szélkerekek. (Ezen áramlökések már a magyarországi rendszerirányítónak is okoztak fejfájást – a szerk.)
A fázis-átalakítók azonban csak elterelik a Németországból érkez? áramot más, szomszédos országok, például Lengyelország felé, ahol persze szintén ilyen eszközök telepítésében gondolkodnak. Ezek az egyoldalú megoldások mellesleg kihívást jelentenek azoknak a törekvéseknek, amelyek az egységes európai energiahálózat kiépítését célozzák.
Huener tájékoztatása szerint Csehország felajánlotta, hogy nem telepít transzformátorokat, ha Németország megfelel? kártérítést fizet a villamos energia többletével okozott problémákért, de Németország nem fogadta el az ajánlatot, vagyis nem sikerült kereskedelmi eszközökkel rendezni az ügyet. Németország úgy is megoldhatná a helyzetet, ha a rendszerüzemeltet?i termelésük csökkentésére utasítanák a megújuló energia termel?ket azokban az id?szakokban, amikor azok túl sok áramot állítanak el?, ezt viszont a hatályos ottani szabályozás nem teszi lehet?vé.
Valami azért történt: a német kormány a múlt év végén jóváhagyta egy 2800 kilométer hosszú vezeték építése felgyorsításának a tervét. A vezeték révén az ország északi partján lév? hálózat – vagyis az a terület, ahol a legtöbb szélturbina m?ködik – összeköttetése javulna a déli, áramfelhasználó ipari területekével.
Forrás/Szerz?: Világgazdaság Online
Elege van a cseh rendszerirányítónak a németországi széler?m?vekb?l kiegyensúlyozatlanul és esetenként nagy mennyiségben érkez? villamos energiából: elterelné az áramot szomszédai,
például Lengyelország felé, amely persze hasonló projektben gondolkodik.
A csehországi nagyfeszültség? villamos energia hálózat üzemeltet?je, a CEPS támogatja azt a javaslatot, amely szerint transzformátorokat (fázis-átalakítókat) kellene telepíteni a németországi széler?m?vekb?l kiegyensúlyozatlanul érkez? áram elleni védekezésként.
E villamos ugyanis energia veszélyt jelent a szomszédos országos érintett hálózatára, idézi a CEPS illetékesét a Reuters. A lépés közelebb visz annak a problémának a megoldásához, amelyet regionális szinten kell kezelni a Németországban egyre nagyobb mennyiségben el?állított, megújuló energia miatt.
A CEPS felügyel?bizottságának elnöke, Tomas Huener azt mondta a brit hírügynökségnek, hogy 2016-ig épülnének meg a csehországi rendszert véd?, említett transzformátorok, már csak a részvényesek jóváhagyására van szükség.
Az észak-németországi széler?m?vekb?l érkez? áram túlterhelheti a hálózatokat, áramkimaradásokat okozhat, vagy komoly veszteségeket a rendszerüzemeltet?knek azzal, hogy azok a rendszer kiegyensúlyozása érdekében termelésük csökkentésére, leállítására kényszeríthetnek er?m?veket, mutat rá a hírr?l beszámoló Prague Monitor. E túlterhelések leginkább ?sszel, vagy a tél elején jellemz?ek, amikor csúcsra járnak a németországi szélkerekek. (Ezen áramlökések már a magyarországi rendszerirányítónak is okoztak fejfájást – a szerk.)
A fázis-átalakítók azonban csak elterelik a Németországból érkez? áramot más, szomszédos országok, például Lengyelország felé, ahol persze szintén ilyen eszközök telepítésében gondolkodnak. Ezek az egyoldalú megoldások mellesleg kihívást jelentenek azoknak a törekvéseknek, amelyek az egységes európai energiahálózat kiépítését célozzák.
Huener tájékoztatása szerint Csehország felajánlotta, hogy nem telepít transzformátorokat, ha Németország megfelel? kártérítést fizet a villamos energia többletével okozott problémákért, de Németország nem fogadta el az ajánlatot, vagyis nem sikerült kereskedelmi eszközökkel rendezni az ügyet. Németország úgy is megoldhatná a helyzetet, ha a rendszerüzemeltet?i termelésük csökkentésére utasítanák a megújuló energia termel?ket azokban az id?szakokban, amikor azok túl sok áramot állítanak el?, ezt viszont a hatályos ottani szabályozás nem teszi lehet?vé.
Valami azért történt: a német kormány a múlt év végén jóváhagyta egy 2800 kilométer hosszú vezeték építése felgyorsításának a tervét. A vezeték révén az ország északi partján lév? hálózat – vagyis az a terület, ahol a legtöbb szélturbina m?ködik – összeköttetése javulna a déli, áramfelhasználó ipari területekével.
Forrás/Szerz?: Világgazdaság Online
Budapest, 2013. április 18., csütörtök (MTI) – N?tt tavaly a nemzetközi Bosch-csoport adózás utáni nyeresége és árbevétele is, de visszaesett a kamatfizetés és adózás el?tti nyeresége – közölte a társaság csütörtökön.
A Bosch tájékoztatása szerint 1,9 százalékkal 52,5 milliárd euróra n?tt 2012-ben az árbevétele, els?sorban az amerikai árbevétel 9,5 százalékos, és az ázsiai és csendes-óceáni bevételek 5,6 százalékos emelkedése miatt. A társaság árbevételének valamivel több mint felét adó európai értékesítés 1,9 százalékkal esett.
A Bosch-csoport kamatfizetés és adózás el?tti nyeresége (Ebit) 1,4 milliárd euróval 1,3 milliárd euróra csökkent. Az adózás utáni eredmény azonban 522 millió euróval 2,34 milliárd euróra emelkedett.
A Bosch közlése szerint az eredményt negatívan befolyásolta a napenergia üzletág nagymérték? vesztesége, a növekedést el?segít? intézkedések kezdeti beruházásai, az árbevétel-növekedés alacsony mértéke, valamint az, hogy a költségcsökkent? intézkedések is késve éreztették hatásukat.
Stefan Asenkerschbaumer, a társaság pénzügyi igazgatója az eredményeket úgy értékelte: annak ellenére, hogy „az árbevétel növekedése és az eredmény összességében nem volt kielégít?”, számos üzletág jól teljesített. A Bosch 2013-ban 2-4 százalékos árbevétel-növekedést vár.
A Bosch dolgozóinak létszáma kis mértékben, 3400 f?vel, 305 900-ra emelkedett. Az európai munkavállalók létszáma ugyanakkor kis mértékben visszaesett.
A Bosch-csoport Magyarországon 10 leányvállalattal van jelen és 2012 elején 8000 embert foglalkoztatott. A magyarországi cégek teljes konszolidált forgalma 2011-ben 134 milliárd forintot tett ki. A társaság hagyományosan a nemzetközi éves beszámoló után közli magyarországi eredményeit.
