Kijev cáfolja Moszkva vádjait az Európából Ukrajnába irányuló gázszállításról

Egy már meglév?, hasonló teljesítmény? energia forrást kiegészítend?, újabb 20 megawattos szolár parkot épít az amerikai információtechnológiai óriásvállalat, az Apple.

Észak-Karolinában, Maiden térségében található a cég f? adatközpontja, ahol ezt a fejlesztést a közeljöv?ben megvalósítják. A mammutvállalat a közelmúltban jelentette be ezt a nagyszabású beruházást. Az új napelemes bázis “üzembe helyezése”, munkába állítása azt jelenti majd, hogy a cég globális energiaellátásában immáron 65 százalékra n? a saját megújuló forrásokból nyert energia részaránya. Egyéb hírforrásokból származó adat, miszerint a megújuló energiaforrások hasznosításának részaránya pillanatnyilag 75 százalékot tesz ki a nagyvállalatnál, de ez nem csupán a saját el?állítású forrásokból származik, hanem a különböz? küls? er?tartalékokból. Például a zöld energia haszonosításából nyerik.

Kedvez?tlen hírnevét ellensúlyozandó az Apple nagy ütemben “lépked” a tiszte energia felhasználása felé. Tudvalev? ugyanis, hogy nem csekély elmarasztalás érte már a céget a légszennyezés miatt. Amerikai sajtóközlemény szerint, tavaly a vállalat a légszennyez? gázok kibocsátását közel harmadával növelte. Ugyanakkor az sem hagyható figyelemen kívül, s?t mérföldk?nek tekinthet? a cég életében, hogy energiafaló adatközpontjait már 100 százalékban megújuló forrásokból m?ködtetik. Jóllehet nagyrészt a napenergival kapcsolatosak a saját megújuló fejlesztéseik (a vállalati célra dolgozó fotovoltaikus kapacitások közül a cégé lehet a legnagyobb 100 hektáron és 167 millió kilowattos kapacitás Maidenben!), ámde az óriásvállalat azzal is büszkélkedhet, hogy a szél-és a bioer?m?vi energiával is megújítja, fejleszti energiaellátó bázisát. Az Apple er?feszítéseit dicséri: a széleskör?, “sokoldalú” energiaellátást segíti el?, hogy Maidenben hatalmas – hidrogén alapú – üzemanyagcella-bázist épített ki.

forrás: alternativenergia.hu

 

Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev, 2013. április 28., vasárnap (MTI) – Ukrajna nem virtuálisan, hanem fizikailag, azaz valódi cs?vezetékeken keresztül kapja Európából a földgázt – jelentette ki Jurij Bojko energetikáért felel?s ukrán miniszterelnök-helyettes a hétvégén újságíróknak nyilatkozva.

    Bojko ezzel cáfolta azokat a héten elhangzott moszkvai vádakat, amelyek szerint fizikailag lehetetlen a reverz, azaz ellentétes irányú gázszállítás, hanem valamiféle papíron szerepl? m?veletr?l lehet csak szó.
Az ukrán vezet? hangsúlyozta azt is, hogy az Ukrajnába Európából visszaérkez? gázszállítások kétoldalú megállapodások alapján történnek, amelyeknek a Gazprom orosz gázvállalat nem szerepl?je.
Meger?sítette, hogy Kijev egyel?re csak az RWE német vállalattól kap földgázt, a tavaly megkötött megállapodás szerint májusig 5 milliárd köbmétert. Ukrajna valójában orosz földgázt kap a német cégt?l, de olcsóbban, mint közvetlenül a Gazpromtól, mert Oroszország kedvez?bb áron adja Németországnak a földgázt. A német gázszállítmányok tavaly novembert?l Lengyelországon keresztül érkeznek Ukrajnába, idén március végét?l viszont Magyarországon keresztül is. Az ukrán kormány Szlovákiával és Romániával is hasonló megállapodást készül aláírni.
A Kommerszant-Ukrajina cím? ukrán lap áprilisban nyilvánosságra hozott értesülése szerint a szerz?désekben semmi törvénytelen nincs. A lap szerint a Gazprom rendelkezési joga a szállított földgáz fölött véget ér a tranzithatáron lév? gázmér?állomásnál. Az európai vásárlóknak pedig joguk van az általuk megvásárolt földgázt bármely más országnak eladni, beleértve Ukrajnát is, ezt az orosz gázvállalattal kötött szerz?désük nem tiltja.
Alekszej Miller, a Gazprom vezet?je már nem el?ször gyanúsítja csalással Kijevet. A hónap elején egy orosz tévém?sorban kijelentette, hogy semmiféle cs?vezetékeken keresztüli visszaküldött gázszállítás nem történik Ukrajnába az említett európai országokból.
Emellett a „take or pay” elvre hivatkozva hétmilliárd dollárt követel az orosz gázvállalat Kijevt?l, amiért kevesebb földgázt vásárolt t?lük tavaly, mint amennyit minimumként rögzítettek a 2009-es orosz-ukrán megállapodásban.