A világ teljes energiafogyasztásának egyharmadát Kína és az Amerikai Egyesült Államok adja, ha egyaránt figyelembe vesszük a lakossági és ipari felhasználást. Magyarországon viszont mindkét államénál nagyobb a lakosság energiafelhasználási aránya: míg hazánkban 32 százalék, addig az Egyesült Államokban csupán 18 százalék. Az Eurostat adatai szerint a legtöbb környező országénál is többet fogyaszt a magyar lakosság: Ausztriában 23, Csehországban 26, Szlovákiában pedig mindössze 20 százalék ez az arány. A számok alakulását az is befolyásolja, hogy hazánkban jóval alacsonyabb az ipari célú felhasználás, míg a cseheknél sokkal több az energiaintenzív ipari termelés.
Csökkenő források, növekvő kibocsátás
Minden évben március 6-án tartják a Nemzetközi Energiahatékonysági Világnapot, amely célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére. A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi, hanem környezetvédelmi kérdés. A valódi megtakarítást immár az el nem használt energia jelenti.
A rezsink háromnegyedét elfűtjük
A Knauf Insulation szakemberei szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a légkondicionálásra fordított energia teszi ki. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.
Magyarországon a lakosság több energiát használ, mint az ipar
Magyarország az egy főre jutó évi 5,7 tonnás CO2-kibocsátásából 1,3 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológia lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.
„A szigeteletlen épületek, az elavult nyílászárók és a korszerűtlen gépészet ördögi körforgást generálnak, hiszen a nagy hőveszteség miatt sokkal több primer energiabevitelt igényelnek az épületek” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A megfelelően kivitelezett, jó minőségű szigeteléssel a rezsink akár felét is megtakaríthatjuk, és hozzájárulhatunk CO2-kibocsátásunk csökkentéséhez” – tette hozzá a szakember.
2020. december 31-e után* már csak a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhető energetikai célú felújítás.
A 2021-ben életbe lépett épület energiahatékonysági szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, amely révén a felhasznált hő egyre kisebb része jut ki az épületekből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül.
A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiakiadásainkat. Ahogy Leonardo DiCaprio mondta, ne vegyük tehát készpénznek ezt a bolygót!
Forrás: octogon.hu
