Akár a GDP 0, 3 százalékos növekedését is hozhatná, ha az ilyen szempontból biztosan elavult oktatási iskolaépületek energiahatékonyságára jelent?s összeget áldozna az állam, illetve az Európia Unió. Csakhogy az önrész el?teremtése is nehézkes, így kevés intézmény fenntartója tud beruházásokra pályázni.
A január óta állami fenntartásba került iskolák épületeinek részleges energiahatékonysági felújításával akár 0,3 százalékos pótlólagos gazdasági növekedés is elérhet? lenne – idézi a Gazdaság.hu az AAM Tanácsadó Zrt. tanulmányát. A cég szerint most minden korábbinál elérhet?bb lenne egy átfogó felújítási program megvalósítása, hiszen így most egyetlen központi szerepl? kezdeményezné és szervezné a beruházást, továbbá ugyancsak az államnál keletkezne az energiaköltség megtakarítás, valamint a járulékos adóbevétel is. Mindez a reálgazdaság élénkítése mellett a foglalkoztatásra és a költségvetés egyenlegére is pozitív hatást gyakorolna.
A magyar közoktatás épületállománya súlyosan elavult és leromlott állapotban van. Az iskolaépületek jellemz?en sok nyílászáróval rendelkeznek, továbbá többségük a korszer? épületenergetikai tervezési elvek megjelenése el?tt épült, ezért a legmagasabb fajlagos energiafelhasználású épületek közé tartoznak. A növekv? energiaköltségek mellett az iskolaépületek energetikai célú felújításával olyan hatékonyságjavulás érhet? el, amely még hitelb?l megvalósítva is megtérül? beruházást jelentene.
A piarista rend Pesti Barnabás utcai tömbje közel száz éves épület, jellege miatt alternatív energiaforrások bevonását nem lehetett megoldani, de a h?szigetelt nyílászárók, a kazánok lecserélése, a h?visszanyer? szell?z?rendszer és a h?t?gépek h?jének hasznosításával a használati meleg víz el?állítása meghozta a várt eredményt. Nacsa L?rinc, a rend kommunikációs vezet?je szerint az épület energiafelhasználása 40 százalékkal mérsékl?dött. A beruházásra a rend 449 millió forint EU-támogatást nyert el. Gödön, a piaristák nyolc szakmát oktató szakiskolájában az új m?hely épületét már geotermikus energia f?ti, ezt pedig faaprítékkal üzemel? kazán egészít ki, hiszen a m?hely melléktermékekét keletkez? fahulladék így hasznosítható.
Annak érdekében, hogy a fejlesztés jelent?s rövidtávú kedvez? hatásai érezhet?ek legyenek, két év alatt legalább 3,9 millió négyzetméternyi épületállomány felújítására lenne szükség a tanácsadócég szerint. A felújítások hatására legalább 50 százalékos energiaköltség megtakarítás lenne elérhet?, ami évi 5-15 milliárd forint állami kiadáscsökkentést jelentene. Ekkora fejlesztési volumen mellett két év alatt több mint 6500 ember jutna közvetlenül munkához az épít?iparban, míg az er?s multiplikatív hatás miatt akár további 9 ezer ember foglalkoztatása lenne megoldható az épít?iparon kívül, többek között az épít?anyag ipar, a szállítás, a kereskedelem, a mérnöki munkák és a finanszírozás területén. A költségvetés adóbevétele mindkét évben több mint 21 milliárd forinttal növekedhetne csak a befolyó áfán keresztül.
A cég javaslata szerint – közvetlen költségvetési fedezet hiányában – a program úgy lenne megvalósítható, ha az állam egyik hitelképes cége úgynevezett ESCO finanszírozási konstrukció segítségével, a nemzetközi pénzpiacokról felvett hitelb?l finanszírozná az iskolák felújítását. Az állami cégek hitelfelvétele nem növeli az államadóságot, a beruházások pedig emelnék az épít?ipari KKV-k megrendelés állományát, ezen keresztül a gazdasági teljesítményt. A hitelösszeg az eddig f?tésszámlákra fordított forrásokból 10-14 év alatt visszafizethet? lenne.
A Dunaújvárosi F?iskola két, laboratóriumokat magában foglaló épülete több mint hárommilliárd forintból újult meg korszer? energiaellátó rendszerek beépítése mellett és az el?zetes számítások szerint 65-75 százalékos megtakarítás érhet? majd el a hagyományos f?tés-h?téssel szemben a januárban átadott épületeknél. Az elmúlt, rendkívüli hideggel járó tél miatt döntött úgy a szigetközi Hédervár, hogy napkollektor építésére pályáznak márciusban, így szeretnék elkerülni, hogy az év eleji esethez hasonlóan a f?téshez használt gáz magas ára miatt szénszünetet kelljen tartaniuk az oktatási intézményeikben. Mintegy 15 millió forint pályázati pénzb?l a település óvodájának tetejére vízmelegít? napkollektort, az iskolára pedig annak teljes energiaigényét fedez? napelemet építtetnének.
Hat csongrád megyei önkormányzati intézményben is végrehajtottak tavaly év végéig megújuló energiát is alkalmazó energetikai korszer?sítést. Két intézményben h?szivattyúkat alkalmaznak, öt iskolában pedig részben az épületek tetejére szerelt napkollektorokkal állítják el? a használati meleg vizet. A f?téskorszer?sítés során kondenzációs kazánokat építettek be, illetve két helyen biomassza tüzelés?, faelgázosító berendezések biztosítják az energiát. A hosszabb távon jelent?s megtakarítást eredményez? fejlesztést 138,5 millió forinttal támogatta az Európai Unió, a beruházás költségeib?l mintegy 225 millió forintot pedig az önkormányzat biztosított. A beruházás évente 6548 GJ földgáz-megtakarítással jár, ami – a h?szivattyúk többlet villamosenergia-igényét is figyelembe véve – 27,5 millió forinttal mérsékli az oktatási intézmények fenntartási költségét.
forrás: hvg.hu
Akár a GDP 0, 3 százalékos növekedését is hozhatná, ha az ilyen szempontból biztosan elavult oktatási iskolaépületek energiahatékonyságára jelent?s összeget áldozna az állam, illetve az Európia Unió. Csakhogy az önrész el?teremtése is nehézkes, így kevés intézmény fenntartója tud beruházásokra pályázni.
A január óta állami fenntartásba került iskolák épületeinek részleges energiahatékonysági felújításával akár 0,3 százalékos pótlólagos gazdasági növekedés is elérhet? lenne – idézi a Gazdaság.hu az AAM Tanácsadó Zrt. tanulmányát. A cég szerint most minden korábbinál elérhet?bb lenne egy átfogó felújítási program megvalósítása, hiszen így most egyetlen központi szerepl? kezdeményezné és szervezné a beruházást, továbbá ugyancsak az államnál keletkezne az energiaköltség megtakarítás, valamint a járulékos adóbevétel is. Mindez a reálgazdaság élénkítése mellett a foglalkoztatásra és a költségvetés egyenlegére is pozitív hatást gyakorolna.
A magyar közoktatás épületállománya súlyosan elavult és leromlott állapotban van. Az iskolaépületek jellemz?en sok nyílászáróval rendelkeznek, továbbá többségük a korszer? épületenergetikai tervezési elvek megjelenése el?tt épült, ezért a legmagasabb fajlagos energiafelhasználású épületek közé tartoznak. A növekv? energiaköltségek mellett az iskolaépületek energetikai célú felújításával olyan hatékonyságjavulás érhet? el, amely még hitelb?l megvalósítva is megtérül? beruházást jelentene.
A piarista rend Pesti Barnabás utcai tömbje közel száz éves épület, jellege miatt alternatív energiaforrások bevonását nem lehetett megoldani, de a h?szigetelt nyílászárók, a kazánok lecserélése, a h?visszanyer? szell?z?rendszer és a h?t?gépek h?jének hasznosításával a használati meleg víz el?állítása meghozta a várt eredményt. Nacsa L?rinc, a rend kommunikációs vezet?je szerint az épület energiafelhasználása 40 százalékkal mérsékl?dött. A beruházásra a rend 449 millió forint EU-támogatást nyert el. Gödön, a piaristák nyolc szakmát oktató szakiskolájában az új m?hely épületét már geotermikus energia f?ti, ezt pedig faaprítékkal üzemel? kazán egészít ki, hiszen a m?hely melléktermékekét keletkez? fahulladék így hasznosítható.
Annak érdekében, hogy a fejlesztés jelent?s rövidtávú kedvez? hatásai érezhet?ek legyenek, két év alatt legalább 3,9 millió négyzetméternyi épületállomány felújítására lenne szükség a tanácsadócég szerint. A felújítások hatására legalább 50 százalékos energiaköltség megtakarítás lenne elérhet?, ami évi 5-15 milliárd forint állami kiadáscsökkentést jelentene. Ekkora fejlesztési volumen mellett két év alatt több mint 6500 ember jutna közvetlenül munkához az épít?iparban, míg az er?s multiplikatív hatás miatt akár további 9 ezer ember foglalkoztatása lenne megoldható az épít?iparon kívül, többek között az épít?anyag ipar, a szállítás, a kereskedelem, a mérnöki munkák és a finanszírozás területén. A költségvetés adóbevétele mindkét évben több mint 21 milliárd forinttal növekedhetne csak a befolyó áfán keresztül.
A cég javaslata szerint – közvetlen költségvetési fedezet hiányában – a program úgy lenne megvalósítható, ha az állam egyik hitelképes cége úgynevezett ESCO finanszírozási konstrukció segítségével, a nemzetközi pénzpiacokról felvett hitelb?l finanszírozná az iskolák felújítását. Az állami cégek hitelfelvétele nem növeli az államadóságot, a beruházások pedig emelnék az épít?ipari KKV-k megrendelés állományát, ezen keresztül a gazdasági teljesítményt. A hitelösszeg az eddig f?tésszámlákra fordított forrásokból 10-14 év alatt visszafizethet? lenne.
A Dunaújvárosi F?iskola két, laboratóriumokat magában foglaló épülete több mint hárommilliárd forintból újult meg korszer? energiaellátó rendszerek beépítése mellett és az el?zetes számítások szerint 65-75 százalékos megtakarítás érhet? majd el a hagyományos f?tés-h?téssel szemben a januárban átadott épületeknél. Az elmúlt, rendkívüli hideggel járó tél miatt döntött úgy a szigetközi Hédervár, hogy napkollektor építésére pályáznak márciusban, így szeretnék elkerülni, hogy az év eleji esethez hasonlóan a f?téshez használt gáz magas ára miatt szénszünetet kelljen tartaniuk az oktatási intézményeikben. Mintegy 15 millió forint pályázati pénzb?l a település óvodájának tetejére vízmelegít? napkollektort, az iskolára pedig annak teljes energiaigényét fedez? napelemet építtetnének.
Hat csongrád megyei önkormányzati intézményben is végrehajtottak tavaly év végéig megújuló energiát is alkalmazó energetikai korszer?sítést. Két intézményben h?szivattyúkat alkalmaznak, öt iskolában pedig részben az épületek tetejére szerelt napkollektorokkal állítják el? a használati meleg vizet. A f?téskorszer?sítés során kondenzációs kazánokat építettek be, illetve két helyen biomassza tüzelés?, faelgázosító berendezések biztosítják az energiát. A hosszabb távon jelent?s megtakarítást eredményez? fejlesztést 138,5 millió forinttal támogatta az Európai Unió, a beruházás költségeib?l mintegy 225 millió forintot pedig az önkormányzat biztosított. A beruházás évente 6548 GJ földgáz-megtakarítással jár, ami – a h?szivattyúk többlet villamosenergia-igényét is figyelembe véve – 27,5 millió forinttal mérsékli az oktatási intézmények fenntartási költségét.
PÉCS | Óvodák, bölcs?dék lehetnek Pécsett komfortosabbak, ha sikerrel jár az önkormányzat pályázati programja. Ahol lehet és megéri, alternatív és zöldenergiával is terveznének.
Egy–másfél milliárd forintos, f?ként bölcs?dék, óvodák korszer?sítését célzó energetikai program is indulhat Pécsett, akár még az idén, ennek reményében az önkormányzat pályázatot dolgoz ki, és nyújt be a nyári határid?ig.
Az önkormányzat, illetve a természeti és emberi er?forrás- fejlesztési bizottság elképzelései szerint a kor szava egyértelm?en a fenntarthatóságról szól, csakis ezzel, értelmes korszer?sítésekkel lehet hosszú távon biztosítani a pécsi intézményi épületek m?ködtetését. A tervek szerint egy uniós pályázaton vesznek majd részt, amelyen ?sszel derülhet ki, támogatták-e a pécsi beadványt. A természeti és emberi er?forrás- fejlesztési bizottság egy listát is összeállított, amely tartalmazza, hogy mely pécsi önkormányzati épületet kellene leghamarabb felújítani, ennek els? nyolc helyén óvodák állnak: a nyugati, a keleti városrészben és a Kertvárosban találhatóak.
Két bölcs?dében is korszer?sítenék a f?tést, kicserélnék a nyílászárókat, és szigetelhetik az épületek homlokzatait. Egy iskolát, az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskolát, és a Szivárvány Gyermekházat is felújítanák, egy-egy épület esetében akár 150 millióba is belekerülhetnek a tervezett munkálatok.
Ha azonban a pécsi önkormányzat pályázatát támogatják, és megvalósulhat a fejlesztés, akkor a rezsi akár 50 százalékát, évente legalább 50-60 millió forintot tudnának megspórolni. Az önkormányzat számításai szerint minden olyan, fenntartásukban álló épületet figyelembe véve, amelyeknél eddig elmaradt az energetikai korszer?sítés, a város kénytelen több százmilliós pluszkiadást elszenvedni. Ezt amiatt tudják, mert mintegy száz épület energiatanúsítványa áll rendelkezésükre. A bizottság szeretné elérni azt is, hogy ahol lehet és megéri, ott alternatív és zöldenergiával is tervezzenek.
forrás: bama.hu
PÉCS | Óvodák, bölcs?dék lehetnek Pécsett komfortosabbak, ha sikerrel jár az önkormányzat pályázati programja. Ahol lehet és megéri, alternatív és zöldenergiával is terveznének.
Egy–másfél milliárd forintos, f?ként bölcs?dék, óvodák korszer?sítését célzó energetikai program is indulhat Pécsett, akár még az idén, ennek reményében az önkormányzat pályázatot dolgoz ki, és nyújt be a nyári határid?ig.
Az önkormányzat, illetve a természeti és emberi er?forrás- fejlesztési bizottság elképzelései szerint a kor szava egyértelm?en a fenntarthatóságról szól, csakis ezzel, értelmes korszer?sítésekkel lehet hosszú távon biztosítani a pécsi intézményi épületek m?ködtetését. A tervek szerint egy uniós pályázaton vesznek majd részt, amelyen ?sszel derülhet ki, támogatták-e a pécsi beadványt. A természeti és emberi er?forrás- fejlesztési bizottság egy listát is összeállított, amely tartalmazza, hogy mely pécsi önkormányzati épületet kellene leghamarabb felújítani, ennek els? nyolc helyén óvodák állnak: a nyugati, a keleti városrészben és a Kertvárosban találhatóak.
Két bölcs?dében is korszer?sítenék a f?tést, kicserélnék a nyílászárókat, és szigetelhetik az épületek homlokzatait. Egy iskolát, az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskolát, és a Szivárvány Gyermekházat is felújítanák, egy-egy épület esetében akár 150 millióba is belekerülhetnek a tervezett munkálatok.
Ha azonban a pécsi önkormányzat pályázatát támogatják, és megvalósulhat a fejlesztés, akkor a rezsi akár 50 százalékát, évente legalább 50-60 millió forintot tudnának megspórolni. Az önkormányzat számításai szerint minden olyan, fenntartásukban álló épületet figyelembe véve, amelyeknél eddig elmaradt az energetikai korszer?sítés, a város kénytelen több százmilliós pluszkiadást elszenvedni. Ezt amiatt tudják, mert mintegy száz épület energiatanúsítványa áll rendelkezésükre. A bizottság szeretné elérni azt is, hogy ahol lehet és megéri, ott alternatív és zöldenergiával is tervezzenek.
forrás: bama.hu
Holnap fut be Monaco kiköt?jébe az a 31 méter hosszú jacht, amely ugyaninnen 2010. szeptember 27-én indult el. A b? másfél év alatt ez a hajó megkerülte a Földet, amire ugyan más hajók is képesek, ám ez az eszköz kizárólag napelemekkel hajtott er?forrással tette meg az utat.
A Turanor PlanetSolar ezzel az úttal beírta magát a rekordok könyvébe, hiszen ez az els? napenergiával m?köd? hajó, amely körbeutazta a világot. „Az úttal bebizonyítottuk, hogy a napenergia-technológia a legnehezebb körülmények között, így például a tengeren is képes hosszan tartó és biztonságos m?ködésre” – mondja Pascal Goulpié légkörkutató, a program társalapítója.
A Turanor PlanetSolar a 2004-ben megálmodott terv alapelemeként épült meg. A 95 tonnás, karbonszálas katamarán felszínére 530 négyzetméternyi felület? napelemet építettek, ezzel a rendszer 90 kilowatt elektromos áram el?állítására képes. Ezzel az árammal pörgette a villanymotor a propellert, miközben az elektromos energia tárolására 10 tonnányi lítiumakkumulátor szolgált.
Napelemekkel számos eszközt mozgatnak manapság, a hajózás azért került az érdekl?dés középpontjába, mert a vízi szállítás a leginkább energiahatékony közlekedési eszköz. Gregory Offer, a londoni Imperial College elektrokémikusa szerint ezzel magyarázható, hogy a világon szállított termékek 90 százaléka vízen jut célba. A tengeri hajókon rendszerint dízelmotorok dolgoznak, amelyek nagyon hatékonyak teljes terhelés mellett, ugyanakkor energiapocsékolásról kell beszélni részleges terheléskor, illetve a kiköt?i man?verezés során. Ám járjanak félig vagy tele, ezek a hajók mozgásuk során elképeszt? mennyiség? kén-dioxidot és nitrogén-oxidot bocsátanak ki. Offer becslése szerint a világ 15 legnagyobb teherhajója annyi kén-dioxiddal terheli a légkört, mint amennyivel 760 millió autó. Nyilvánvaló tehát, hogy a tengeri közlekedést korszer?síteni, környezetbaráttá kellene tenni.
Goulpié szerint a Turanor PlanetSolar megépítése és másfél éves m?ködésének tapasztalata jelent?s el?relépést jelenthet a napenergia ilyen célú hasznosításában. A kutató fontosnak tartja, hogy az út során a jacht károsanyag-kibocsátása lényegében nulla volt. A veszteséget három napelem elvesztése jelenti – mindháromra ráesett valaki és összetört.
A napelemeket összeköt? elektromos csatlakozók is jól vizsgáztak, hiszen az 1200-ból mindössze öt ment tönkre a korrózió miatt. Ez meglehet?sen jó arány, hiszen a hullámzás és a pára miatt folyamatosan sós víz került az elemekre. „A panelekre kerül? só és a tengeri homok csökkenti a teljesítményt, ezért, ha nincs es?, kéthetente le kell mosni a napelemeket” – ad praktikus tanácsot a jöv? napelemes tengerjáróinak Goulpié. Offer szerint az út bebizonyította, a tengeren is lehet károsanyag-kibocsátás nélkül hajózni.
Nemcsak a vízen, hanem a leveg?ben is egyre nagyobb távolság leküzdésére képesek a napelemes eszközök. A legújabb hírek szerint a svájci Bertrand Piccard a Földközi-tengert átszelve 2500 kilométeres táv megtételére készül Solar Impulse nev? napelemes repül?jével. Ha sikerül, akkor újabb próbautakat követ?en a tervek szerint 2014-ben világ körüli útra indul.
Piccard különleges gépével két éve 26 órán át repült. Svájci indulással eljutott már Franciaországba és Belgiumba, májusban azonban együléses gépével a Pireneusokat és a Gibraltári-szorost átszelve Marokkóba indul madridi és rabati leszállással. Útjának célja a Marokkó délnyugati részén fekv? Varzazát.
A Solar Impulse nev? naprepül? – amelynek útjairól folyamatosan beszámolt lapunk – ötlete 2003-ban fogalmazódott meg. A gép 64 méteres fesztávolságú szárnyain 12 ezer szilíciumcellát helyeztek el, azok gy?jtik be a nap energiáját a négy, egyenként 7,5 kW-os villanymotor m?ködtetésére. A repül? súlya 1,6 tonna. Az ötletgazda Bertrand Piccard volt (az ? nevéhez f?z?dik a Föld els? h?légballonos körberepülése is), a terveket az École Polytechnique Fédérale de Lausanne készítette. A projekt olyan komoly támogatókat tud felmutatni, mint az Európai Bizottság és az Európai ?rügynökség (ESA).
A földi napelemes közlekedés már versenyzésre alkalmas járm?veket is gyárt. A napelemes autók világhír? versenyét, az ausztráliai World Solar Challenge-t tavaly a japán Tokai csapat nyerte meg. A 3021-es kilométeres futam az északi Darwin városától a déli Adelaide-ig tartott, a távot harminchét autó tette meg. A World Solar Challenge-en f?leg egyetemistákból és kutatókból álló csapatok vesznek részt, ám az itt látott megoldások átkerülnek a világcégek prototípusaiba is.
forrás: nol.hu
Holnap fut be Monaco kiköt?jébe az a 31 méter hosszú jacht,
amely ugyaninnen 2010. szeptember 27-én indult el. A b? másfél év alatt ez a hajó megkerülte a Földet,
amire ugyan más hajók is képesek, ám ez az eszköz kizárólag napelemekkel hajtott er?forrással tette meg az utat.
A Turanor PlanetSolar ezzel az úttal beírta magát a rekordok könyvébe, hiszen ez az els? napenergiával m?köd? hajó, amely körbeutazta a világot. „Az úttal bebizonyítottuk, hogy a napenergia-technológia a legnehezebb körülmények között, így például a tengeren is képes hosszan tartó és biztonságos m?ködésre” – mondja Pascal Goulpié légkörkutató, a program társalapítója.
A Turanor PlanetSolar a 2004-ben megálmodott terv alapelemeként épült meg. A 95 tonnás, karbonszálas katamarán felszínére 530 négyzetméternyi felület? napelemet építettek, ezzel a rendszer 90 kilowatt elektromos áram el?állítására képes. Ezzel az árammal pörgette a villanymotor a propellert, miközben az elektromos energia tárolására 10 tonnányi lítiumakkumulátor szolgált.
Napelemekkel számos eszközt mozgatnak manapság, a hajózás azért került az érdekl?dés középpontjába, mert a vízi szállítás a leginkább energiahatékony közlekedési eszköz. Gregory Offer, a londoni Imperial College elektrokémikusa szerint ezzel magyarázható, hogy a világon szállított termékek 90 százaléka vízen jut célba. A tengeri hajókon rendszerint dízelmotorok dolgoznak, amelyek nagyon hatékonyak teljes terhelés mellett, ugyanakkor energiapocsékolásról kell beszélni részleges terheléskor, illetve a kiköt?i man?verezés során. Ám járjanak félig vagy tele, ezek a hajók mozgásuk során elképeszt? mennyiség? kén-dioxidot és nitrogén-oxidot bocsátanak ki. Offer becslése szerint a világ 15 legnagyobb teherhajója annyi kén-dioxiddal terheli a légkört, mint amennyivel 760 millió autó. Nyilvánvaló tehát, hogy a tengeri közlekedést korszer?síteni, környezetbaráttá kellene tenni.
Elkerülhet? lehet a német Q-Cells felszámolása, véli a társaság mellé kirendelt cs?dbiztos. Lehetséges, hogy a napenergetika társaság a hitelez?i kezébe kerül, de szóba került a társaság esetleges felvásárlása is – számol be a Bloomberg.
Lehetséges, hogy nem kell felszámolni a német napenergetika egykor zászlóshajóját, a Q-Cells. A társaság nemrég kért cs?dvédelmet annak érdekében, hogy újraszervezhesse m?ködését. A társaságot, akárcsak többi belföldi versenytársát igen érzékenyen érintette a kínai gyártók megjelenése, valamint a német napenergia-támogatások sorozatos visszavágása. Az elmúlt id?szakban a Q-Cells mellett a Solon, a Solar Millenium és a Solarhybrid napcégek is cs?dvédelembe kényszerültek.
A társaság mellé kirendelt cs?dbiztos szerint eddig minden, a társaság megmentését eredményez? lehet?ség az asztalon van, tárgyalások folynak a hitelez?kkel a társaság átvételér?l, de mutatkoztak érdekl?d?k a Q-Cellshez tartozó Solibro vékonyfilm-gyártással foglalkozó leányvállalt megvásárlására is. A közeljöv?ben készül el egy jelentés a társaság felvásárlásának, más társaságokkal történ? összeolvasztásának lehet?ségeir?l. A cs?dbiztos korábban jelezte, hogy több német és külföldi szakmai, illetve pénzügyi befektet? mutatott érdekl?dést a társaság iránt.
A Q-Cellsben 150 millió eurónyi likvid eszköz fekszik. A társaság még április közepén újraindította gyártótevékenységét. A cs?dbiztos szerint a Q-Cellsnél dolgozó mintegy 1300 f?nek a társaság piacvezet? technológiája révén jó esélye van arra, hogy megtarthassa állását.
A befektet?k alapvet?en pozitívan értékelték a megjelent híreket, aminek folyamán a társaság részvényének árfolyama a bejelentést követ?en 10%-ot meghaladó mértékben is megugrott napon belül, bár ez értelemszer?en korántsem volt elég a korábbi mélyrepülés ellensúlyozásához. Egy éves id?horizonton a társaság t?zsdei értékének több mint 95%-át veszítette el.
forrás: portfolio.hu
Elkerülhet? lehet a német Q-Cells felszámolása, véli a társaság mellé kirendelt cs?dbiztos. Lehetséges, hogy a napenergetika társaság a hitelez?i kezébe kerül, de szóba került a társaság esetleges felvásárlása is – számol be a Bloomberg.
Lehetséges, hogy nem kell felszámolni a német napenergetika egykor zászlóshajóját, a Q-Cells. A társaság nemrég kért cs?dvédelmet annak érdekében, hogy újraszervezhesse m?ködését. A társaságot, akárcsak többi belföldi versenytársát igen érzékenyen érintette a kínai gyártók megjelenése, valamint a német napenergia-támogatások sorozatos visszavágása. Az elmúlt id?szakban a Q-Cells mellett a Solon, a Solar Millenium és a Solarhybrid napcégek is cs?dvédelembe kényszerültek.
A társaság mellé kirendelt cs?dbiztos szerint eddig minden, a társaság megmentését eredményez? lehet?ség az asztalon van, tárgyalások folynak a hitelez?kkel a társaság átvételér?l, de mutatkoztak érdekl?d?k a Q-Cellshez tartozó Solibro vékonyfilm-gyártással foglalkozó leányvállalt megvásárlására is. A közeljöv?ben készül el egy jelentés a társaság felvásárlásának, más társaságokkal történ? összeolvasztásának lehet?ségeir?l. A cs?dbiztos korábban jelezte, hogy több német és külföldi szakmai, illetve pénzügyi befektet? mutatott érdekl?dést a társaság iránt.
A Q-Cellsben 150 millió eurónyi likvid eszköz fekszik. A társaság még április közepén újraindította gyártótevékenységét. A cs?dbiztos szerint a Q-Cellsnél dolgozó mintegy 1300 f?nek a társaság piacvezet? technológiája révén jó esélye van arra, hogy megtarthassa állását.
A befektet?k alapvet?en pozitívan értékelték a megjelent híreket, aminek folyamán a társaság részvényének árfolyama a bejelentést követ?en 10%-ot meghaladó mértékben is megugrott napon belül, bár ez értelemszer?en korántsem volt elég a korábbi mélyrepülés ellensúlyozásához. Egy éves id?horizonton a társaság t?zsdei értékének több mint 95%-át veszítette el.
forrás: portfolio.hu
Magyarországon május 5-12. között rendezik meg a Napos Napok kampányt, qmellyel a napenergia hasznosításának lehet?ségeire kívánják felhívni a figyelmet.
A napenergia hasznosításának lehet?ségeire kívánja felhívni a figyelmet a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata a Napos Napok kampánnyal, amelyet másodszor rendeznek meg Magyarországon.
A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló) arra ösztönzi az önkormányzati, a magán és a civil szektort, hogy május 5-12. között szervezzenek napenergiát népszer?sít? rendezvényeket. Tavaly 36 különböz? programmal jelentkeztek a résztvev?k, idén várhatóan többen csatlakoznak – mondta a kampány csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján F. Nagy Zsuzsanna, a szövetség elnöke.
Az érdekl?d?k még regisztrálhatnak a www.naposnapok.hu honlapon. A Kötháló kommunikációs és kampányanyagok biztosításával segíti a helyi rendezvényeket.
A témához kapcsolódva bármilyen programot lehet szervezni. Az 1997. óta m?köd? szövetség célja annak megismertetése az emberekkel, hogy a napenergia tiszta, környezetkímél? energiaforrás.
A Kötháló a hazai partnere a májusi európai Solar Days nemzetközi kampánynak. A nemzetközi programsorozat keretében – amely 2002-ben Ausztriából indult – idén már 21 országban rendeznek „Napos Napokat”.
A hazai kampány ideje alatt rendezik meg Budapesten a hatodik Renexpót, a nemzetközi kiállítás és konferencia a megújuló energiáról és az energiahatékonyságról május 10-12. között várja az érdekl?d?ket.
forrás: kisalfold.hu
