Az értékhatár felülvizsgálata és emelése érdekében Kiss Ernő, az MNNSZ elnöke január 20-án nyílt levélben fordult Steiner Attilához, az ITM újonnan létrehozott energia- és klímapolitikáért, az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkárságát vezető államtitkárhoz, majd február 2-án Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszternek is levelet írt.
Ahogyan arról korábban a Portfolio is beszámolt, az új támogatást számos egyéb cél mellett napelemes rendszerek kiépítésére is igénybe lehet venni. A hazai napelemes szakma egyértelműen pozitívan fogadta az új támogatási program hírét, és nagy várakozásokat fűzött hozzá, hatalmas érdeklődésre és az ajánlatkérések számának nagy mértékű emelkedésére készülve. A támogatás pontos feltételei tavaly november végén jelentek meg, a részletes, körülbelül tízoldalas kormányrendeletből pedig az is kiderült, hogy napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét igazoló számla esetén az abban feltüntetett anyagköltség és kapcsolódó vállalkozói díj összesítve nem haladhatja meg a bruttó 450 000 forint/kWp összeget.
Nettóból bruttó
Amint arra a legnagyobb hazai napelemes érdekképviseleti szervezet vezetője rámutatott,
a 2020. november 5-én felfüggesztett lakossági energetikai korszerűsítésre kiírt 0 százalékos MFB hitelkonstrukciót tartalmazó GINOP-8.4.1/A-17 pályázatban is a 450 000 forint/kWp fajlagos ár szerepelt felső korlátként, de nem bruttó, hanem nettó értékhatárként.
A csökkentett beruházási értékhatár pedig megnehezíti a korszerű magas műszaki tartalmú napelemes kiserőművek megvalósítását, arra kényszerítve a családtámogatási rendszerben a pályázókat, hogy alacsonyabb műszaki színvonalú, olcsóbb elemeket tartalmazó kiserőműveket építsenek – mondja Kiss Ernő, aki szerint a változtatásnak két oka lehet: Egyfelől lehetséges, hogy a 641/2020. (XII. 22.) kormányrendeletben elírás történt, a rendelet fogalmazója tévedésből írt a nem sokkal korábban lezárt lakossági pályázatban szereplő nettó 450 000 Ft/kWp helyett bruttó 450 000 Ft/kWp fajlagos árat, de szerinte az is elképzelhető, hogy szándékos lépésről van szó.
Akárhogy is, ha a jelenlegi bruttó érték marad, úgy az két fontos következménnyel járhat az MNNSZ vezetője szerint. Egyrészt, adott mértékű állami támogatásból több kWp napelem kerülhet fel a házakra, azaz első látásra jobbak lehetnek a statisztikai mutatók, ami pozitív. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy nettó 450 000 forint/kWp fajlagos árért lényegesen jobb műszaki tartalmú és jobb garanciákkal rendelkező napelemes rendszert lehet venni, mint a nettó 354 331 forintot érő bruttó 450 000 forint/kWp fajlagos árért.
Másrészt, az értékhatár változatlansága esetén várakozása szerint tömegesen megvalósuló alacsonyabb műszaki tartalmú és rövidebb garanciájú rendszerek hosszabb távon kevesebbet termelnek és a rövidebb garancia lejárta után bekövetkező meghibásodás esetén előfordulhat, hogy nem lesz a tulajdonosnak anyagi lehetősége például egy inverter cserére. Ezzel pedig mindenki rosszul járna
– mondja Kiss. A tulajdonos azért, mert benne van a pénze, de nem termel a rendszer, az államháztartás pedig azért, mert szintén benne áll a támogatás a nem termelő rendszerben, ráadásul a CO2-kibocsátás is nagyobb lesz, hiszen a napelemek által meg nem termelt elektromos energiát valamelyik erőműből kell majd pótolni. Ráadásul, – ahogyan a Novák Katalinnak írott levélben fogalmaz – szerinte a beruházási költségkorlát hátrányos helyzetbe hozza a hazai innovatív gyártmányokat is, például a Terrán Kft. által kifejlesztett Generon napelemes tetőcserepet is.
Mivel a levelekre még nem érkezett válasz, továbbra sem világos, mire alapozták az értékhatár-csökkentést. Az elmúlt egy évben 10 százalék körüli mértékben gyengült a forint az euróhoz képest, így a napelemek termelői árcsökkentése semmiképpen nem indokolja a határ ilyetén leszállítását – fejtette ki megkeresésünkre Kiss Ernő, aki szerint a korábbi nettó 450 000 forint/kWp költségkeret elegendő lenne egy korszerű háztartási méretű napelemes rendszer (hmke) megvalósítására, de például a hibrid inverteres rendszerre, az akkus energiatározós inverterekre már alacsony az értékhatár, különösen a szigetüzemű rendszerekre, például egy tanya vagy más közcélú villamos hálózatra nem kötött ingatlan esetén.
Az MNNSZ ezért mindenképpen hasznosnak tartaná az értékhatár visszaállítását, esetleg 500 000 forint/kWp-re növelését, így számos tanya is hozzájuthatna a napelemes villamosenergia-ellátás lehetőségéhez.
A kisméretű (hmke) erőművek beruházási költsége fajlagosan magasabb az olyan fix költségek miatt, mint például a tervezési díj és a világon egyedülálló magyarországi tűzeseti leválasztó kapcsoló alkalmazási kötelezettség miatt, amely körülbelül 80-100 ezer forint fix többletköltséget jelent a kis napelemes rendszereknél a magyar családoknak.
A napelemes szervezet ismeretei szerint egyetlen más országban sincs ilyen kötelezettség, sőt, például Ausztráliában kifejezetten tiltják az ilyen berendezéseket, mivel tűzveszélyes lehet, amennyiben terhelés alatt old le a kapcsoló.
A tűzoltók védelmét más országokban jóval célravezetőbb módszerekkel oldják meg, és az MNNSZ is ezeket tartaná indokoltnak. Ilyen megoldás például a habképzés a napelemeken, ami nemcsak letakarja és leárnyékolja a napelemet – tehát nem fog termelni, és nem jelent a tűzoltó munkatársakra áramütés veszélyt – hanem magát a tüzet is oltja, tehát célszerűbb megoldás. Jól jellemzi a világpiaci igényt a tűzeseti leválasztó kapcsolókra, hogy a kötelezettség bevezetéskor a magyar cégek megrohanták a szinte egyetlen uniós gyártót, de egy szemfüles hazai nagykereskedő a gyártó teljes kapacitását lekötötte, és nagyon kevés alternatív lehetőség van.
Ami a költségeket illeti: egy átlagos magyar család 2050 kWh/év (~ 79 000 forint/év) villamos energiát használ fel évente, mely egy mindössze 1,5 kW-os napelemes rendszerrel kiváltható, a jelenlegi költséghatár mellett bruttó 675 000 forintból, így a szereléssel együtt mintegy 80-100 ezer forintos kiadási tételt jelentő tűzeseti leválasztó kapcsoló költsége egy évvel is kitolja a megtérülési időt.
Bosszúság, plusz költségek és biztonsági kockázatok
A napelemes szervezet szerint a bruttó 450 000 forintos értékhatár a napelemes piacon működő nyerészkedőknek kedvez. A hazai piaci szereplőknek ugyanis létezik egy olyan csoportja, akik alacsony színvonalú és rövid garanciákkal rendelkező terméket forgalmaznak prémium termékhez közeli áron. Ezeknek, az MNNSZ megfogalmazása szerint „ügyeskedőknek”, „nyerészkedőknek” a száma az értékhatár módosításával megnövekedhet, ami negatív irányba mozdíthatja el a napelemes piac megítélését Magyarországon.
A napenergiát övező hatalmas érdeklődés következtében szinte naponta alakulnak újabb és újabb vállalkozások Magyarországon, sok új cég pedig nem feltétlenül rendelkezik megfelelő szakemberekkel, elegendő tudással, tapasztalattal eszközökkel és tőkével. Sok vállalkozás próbál akár szakemberek nélkül megvalósítani komplett kiserőműveket vagy bizonytalan eredetű, rossz minőségű napelemeket, invertereket értékesíteni alacsony áron, ami ugyan pillanatnyi örömet okoz a felhasználónak, mert olcsón jutott hozzá, de később rengeteg bosszúságot és plusz költséget jelent.
Az ügyeskedő vállalkozások munkája veszélyeket is hordozhat magában: az MNNSZ tapasztalatai szerint költségeiket gyakran úgy igyekeznek csökkenteni, hogy egyszerűen kihagyják a különböző valóban fontos védelmi megoldásokat.
Az előzőekből következően rengeteg panasz fut be a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség ügyfélszolgálatához is a rosszul kivitelezett, nem vagy alig működő napelemes rendszerekkel és az eltűnő vállalkozókkal kapcsolatban. Nem egy panaszosnak a komplett napelemes rendszert villamos tervező és villanyszerelő nélkül szerelték fel, és csak hónapokkal később derült ki, hogy nem sikerült az engedélyeztetés, nem történt szolgáltatói ügyintézés és persze nem is működött a rendszer; ilyenkor a napelemes próbálkozó is elérhetetlenné válik. Ezért a beruházni szándékozóknak az MNNSZ azt tanácsolja, hogy „ne csak a szép honlap, az alacsony ár, esetleg a hatásvadász fellépés alapján” válasszanak telepítő vállalkozást. Aki háztartási napelemes rendszert tervez, annak érdemes ellenőriznie, valóban rendelkezik-e a vállalkozás telephellyel, eszközökkel, szakemberekkel, korábbi árbevétellel, vagyonnal, valódi referenciákkal – egyáltalán: múlttal.
Bíznak a módosításban
Túlnyomórészt egyetértünk a szövetség elnökének megállapításaival; bízunk benne, hogy az ITM módosítani fogja ezt az általános értékhatárt, a korábban MFB 0%-os hitelkonstrukcióban foglaltakkal megegyezően – közölte érdeklődésünkre Székely András, a napelemes rendszerek telepítésével és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó Optimum Solar Home System ügyvezetője.
A cégvezető szerint az értékhatárok meghatározását a napelemes rendszerek működése alapján célszerű lenne két fő típusként kezelni:
- A szigetüzemű háztartási méretű napelemes rendszerek esetén, ahol nincs közcélú hálózat, azaz akkumulátoros napelemes rendszer kiépítése az egyetlen lehetséges opció, irreálisan alacsonynak számít a bruttó 450 000 Ft/kWp ár. Ezen típusú napelemes rendszerek piaci ára körülbelül 1,3 – 1,5-szerese egy hálózatra visszatápláló napelemes rendszerhez képest. Ezt pedig a támogatási értékhatár meghatározása során is figyelembe kellene venni.
- A hálózatra visszatáplálós háztartási méretű napelemes rendszerek esetén Székely András a korábbi, leginkább céges pályázatoknál már jól működő értékhatársávokat tartaná igazságos és reális megoldásnak, hiszen minél kisebb méretű egy napelemes rendszer fajlagosan, annál magasabb a kiépítési költsége.
A társaság, illetve az ügyvezető meglátása szerint ahhoz, hogy értékálló beruházás legyen egy napelemes rendszer, 1-50 kWp rendszerméret esetén nettó és nem bruttó 550-350 e Ft/kWp közötti sávos kialakítású értékhatárokat lenne érdemes kialakítani.
A cégvezető szerint a fentiekkel összefüggésben valóban tapasztalható egyfajta szakmai felhígulás a napelemes rendszerek piacán, és erre az iparágra is igaz a sokszor ismételt „olcsó húsnak híg a leve” frázis. Egyre gyakrabban szembesülünk azzal is, hogy alacsony, 10-12 év termékgaranciás, jellemzően távol-keleti napelemeket reklámoznak prémium termékként, szemben a cégünknél is forgalmazott, minimum 20 év termékgaranciás napelemekkel. Ez a csökkentett értékhatár sajnos az előbbi, alacsony termékgaranciás napelemeket forgalmazó vállalkozásoknak kedvez – fogalmaz, hangsúlyozva: mivel egy jól megtervezett és kivitelezett napelemes rendszerrel szemben elvárható, hogy minimum 30-40 évig végezze a tulajdonos villamos energiával történő ellátását, kulcskérdés a napelemek és egyéb rendszerelemek garanciális ideje, illetve a megfelelő szakmai és a piacon való megmaradást biztosító tőkeháttérrel rendelkező cég kiválasztása.
Lelohadhat a lelkesedés?
Elmondása szerint az otthonfelújítási támogatás megjelenése óta rendkívül nagy számú érdeklődő kereste meg az Optimum Solar Home Systemet napelemes rendszer megrendelésével kapcsolatban, hiszen a korábbi 8-10 éves megtérülés a támogatással a felére csökkenthető. A visszajelzések döntő többsége pozitív, azonban van egy olyan pontja a támogatásnak, ami -, bár most serkentőleg hat a megrendelésekre – később a lelkesedés drasztikus csökkentéséhez vezethet.
Ez pedig az, hogy aki ezen támogatásból valósítja meg napelemes rendszerét, csak akkor maradhat éves szaldós elszámolásban, amennyiben 2021. július 1. előtt megköti a szolgáltatóval a napelemes rendszer beüzemelése után az új, villamosenergia-vásárlási szerződését, máskülönben napelemes rendszerére már a bruttó elszámolási rendszer fog vonatkozni. Ez így egy 50 százalékos vissza nem térítendő támogatással ugyan még mindig jó beruházásnak számít, de előbbivel lényegesen több marad a napelemesrendszer-tulajdonos zsebében. Ezért Székely András azt javasolja, hogy aki teheti, minél előbb szerződjön le napelemes rendszere megvalósítására, hiszen az ilyen rendszerhez kapcsolódó engedélyeztetés több hónapot vesz igénybe.
Forrás: portfolio.hu
