Piaci alapú átvételi árakban látja a megoldást a napelemszövetség

Share Button

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség 12. pontjában kihirdetett második pontról kérdeztük az alelnök álláspontját.

“A bruttó elszámolás bevezetése eredetileg EU-s rendelet alapján 2024. január 1-től vonatkozna az ÚJ háztartási méretű naperőművekre. Viszont a 2023. szeptember 7. utáni igénybejelentésekre már nem engedélyezték a szaldó elszámolást, ami egyrészt nagyon váratlanul került bejelentésre a nélkül, hogy a bruttó elszámolás részleteit megtudhattuk volna. De hangsúlyozom, az EU rendelet az új belépőkre vonatkozik, nem a meglévő napelemes háztartásokra, míg a hazai szabályzás már mindenkire. Sikerült 10 év türelmi időt elérni az Energia Minisztériumnál, ami egy nagyon fontos, de átmeneti segítség a napelemes családoknak. Személy szerint a bruttó elszámolás elvében nem látok problémát, ha az nem eredményez költségnövekedést a meglévő napelemes háztartásokban és ez elsősorban az átadási és átvételi ár különbségének arányától függ. Sajnos a december végén kihirdetett árak alapján ez a meglévő napelemes családoknál akár havi 20-25 ezer forintos rezsiemelkedést is jelenthet. Ez számukra nem igazán egyezik a kormány “rezsicsökkentés” melletti elkötelezettségével.” mondta Szilágyi László.

A bruttó elszámolás a jelenleg érvényes átvételi árakon, ami átlagosan 5 Ft, olyan aránytalanságot eredményez a már meglévő és új rendszerek esetén egyaránt, ami jelentős extraköltséget eredményez a felhasználók részére az éves szaldóelszámoláshoz képest.

“Ennek egyik oka a rezsicsökkentett, jelenleg 36/70 Ft-os vételi ár és az 5 Ft-os eladási ár közötti nagy különbség, a számok arányának irreális mértéke.” hangsúlyozza az alelnök.

Az aránytalanságot többek között az áram díjösszetételének korábbi átalakítása, a rendszerhasználati díj megemelése és az áram díjának mesterséges, nem piaci alapú csökkentése okozta. Ezt a magas rendszerhasználati díjat a HMKE-k esetén indokolatlannak tartja a szövetség, hiszen jellemzően a közeli ingatlanokba jut el a megtermelt áram és nem a teljes hálózatot terheli.

Szilágyi szerint megoldást jelentene napelemes háztartások részére az egyedi díjak meghatározása mellett, ha a megtermelt áramot szabadpiaci áron az energiakereskedők magasabb áron át tudnák venni és például ipari vállalatok részére értékesítenék. Erre elméletileg a december végén megjelent rendeletek jogilag már lehetőséget nyújtanak, de a gyakorlatban még nem lett eredménye.

“Meg kell találni a módját, hogy a kereskedők a jelenlegi 5 Ft-nál magasabb árakon érdekeltek legyenek az áram megvásárlásában.” folytatja az alelnök.

Ezt a terv segítené, ha virtuális erőművek és energiaközösségek alakulhatnának, amik segítségével még hatékonyabban lehetne ezeket a termeléseket hasznosítani.

Az alelnök szerint van megoldás: “Ha ezt az aránytalanságot a napelemes háztartások áramvételi és eladási díja között csökkenteni tudjuk, a szaldó elszámoláshoz hasonló éves egyenleget is elérhetnének a bruttó elszámolásban.” Ez megoldást jelentene azoknak a napelemes háztartásoknak, akiknek lejárt a 10 éves kifutási idejük és a szaldóból bruttó elszámolásba kerülnek.”

A napelemesek 12. pontját 2024. január 15-én hirdette ki a szövetség.

Forrás: MNNSZ