Hírek a közelmúltból

Share Button

Olyan forradalom zajlik a napelemeknél, amire még nem volt példa

Share Button
Sokan tartanak attól, hogy az akkumulátorok néhány év alatt tönkremennek – holott ipari környezetben a 6-8 ezer darab teljes töltési és kisütési ciklusra tervezett akkumulátorok akár 15 évnél hosszabb élettartamot is elérhetnek – jelezte az Indexnek Király Gábor, a hibrid napelem-rendszereket telepítő iGreen Kft. ügyvezetője. A tévhitek mellett a napelem-ágazat forradalmi újdonságait is megvizsgáltuk a szektor szakértőivel.

2024-ben is folytatódott a napenergia lendületes térnyerése Magyarországon. A növekedés gyorsulását mutatja, hogy a hálózati társaságok második közzétételi eljárásában a várakozásokat nagymértékben felülmúló mennyiségben érkeztek be igények új időjárásfüggő megújuló és energiatárolói kapacitások csatlakoztatására – derült ki az Energiaügyi Minisztérium jelentéséből.

AZ IPARI NAPERŐMŰVEK KAPACITÁSA 3478 MEGAWATTRA NŐTT, AMELY TÖBB MINT KÉTSZERES BŐVÜLÉS A 2020 VÉGI ADATOKHOZ KÉPEST.

Az elmúlt időszak jelentős és hirtelen energiapiaci ingadozásai ugyanakkor váratlan költségtervezési kihívások elé állították a vállalkozásokat, ezáltal növelve az új megoldások iránti igényt a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. A megújuló energiaforrások és energiatárolók egyre szélesebb körű elterjedése jól látható a piacon, amely a célzott állami ösztönzőknek, a technológiai újításoknak és a beruházási költség lényeges mérséklődésének is köszönhető.

Ezek a megoldások lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy hatékonyan reagáljanak a folyamatosan változó piaci körülményekre; ugyanakkor pontos tervezés nélkül csak további pénzügyi terhet róhatnak a vállalatokra – mondta az Indexnek Király Gábor, a hibrid napelemrendszereket telepítő iGreen Kft. ügyvezetője, akivel az ipari napelemek és energiatárolás jelenét és jövőjét részleteztük.

Hatalmas lendületet vett az energiatárolás

A figyelem középpontjában az elektromos ellátórendszer modernizációja és stabilizálása áll, amely már megkezdődött és elengedhetetlen a megbízható és hatékony megújuló energiaforrások használatához. A megújulók integrációját támogató infrastruktúra fontos eleme, hogy 2026-ig mintegy 600 Megawatt (MW) összteljesítményben épülnek ki energiatárolói létesítmények Magyarországon, amely kapacitás 2030-ra 1 Gigawattra (GW) növekedhet – derül ki Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervéből.

EGY ENERGIATÁROLÓVAL ELLÁTOTT, JÓL MÉRETEZETT NAPELEMRENDSZER KÉPES A VILLAMOS ENERGIA FOGYASZTÁS AKÁR 50-80 SZÁZALÉKÁT KIVÁLTANI

– mondta lapunknak Király Gábor. A szakértő rávilágított arra is, hogy az energiatároló csatlakoztatása bizonyos esetekben képes a beruházás megtérülését csökkenteni, valamint hatásos megoldást jelent az időszakos áramszünetek és egyéb hálózati zavarok kezelésére is, növelve ezzel az önfenntartás mértékét és csökkentve a hálózatra való támaszkodás szükségességét.

Az önfogyasztás optimalizációnak köszönhetően ezek a rendszerek hatékonyan segíthetnek a lekötött kapacitás csökkentésében és az energiafelhasználás menetrendjének betartásában

– világított rá Király, hozzátéve, hogy ez az energiakereskedők kockázatainak csökkentése révén kedvezőbb szerződéses árat tesz lehetővé, valamint megóv a terhelési csúcspontok miatt kiszabott esetleges kereskedői bírságoktól.

Az iGreen Kft.-vel együttműködő Planergy Solutions Kft. negyedik éve foglalkozik energiatárolóval kiegészített ipari és erőművi napelemes rendszerekkel. „2021. november 28-án helyeztük üzembe Nyíregyházán az első hazai, menetrend-tartó vezérléssel kiegészített pilot energiatároló rendszert a tulajdonostársunk naperőmű-parkjában, melyet azóta is mi magunk üzemeltetünk” – mondta Szűcs Marcell, a Planergy Solutions társalapítója, ügyvezetője.

Ezeknél a komplex beruházásoknál számos buktatóra kell felkészülni, melyek jelentősen befolyásolják a rendszer megtérülési idejét és biztonságos működését

– tette hozzá Csapó Dániel, a 2021-ben létrehozott startup vállalkozás termékfejlesztési vezetője. Elmondta, hogy az ipari energiatárolásban nincsenek ökölszámok: minden projekt esetében egyedi hardver, üzleti modell és finanszírozási tervezés szükséges, hiszen a termelővállalatok fogyasztási szokásai, energiaszerződései és pénzügyi lehetőségei jelentős különbségeket mutatnak.

Erre figyeljen, ha a maximumot akarja kihozni a napelemekből

Az erőmű területére telepített akkumulátoron végezték el azokat a validációs méréseket (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen), melynek segítségével sikerült igazolni a Planergy Solutions csapata által fejlesztett, üzleti tervek készítésére szolgáló szimulációs szoftverük modellezési pontosságát. A mérésekkel alátámasztott műszaki és gazdasági szimulációk ugyanis elengedhetetlen fontosságúak az adott ipari vállalat számára optimális napelem-teljesítmény és akkumulátor-kapacitás meghatározásában.

A napelemes szektor szereplői évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az ipari naperőművek hatékony tervezésében, engedélyeztetésében és telepítésében

– világított rá Szűcs Marcell, megjegyezve, hogy az energiatárolók optimális méretezése és a megfelelő termékek kiválasztása komoly kihívást jelent a legtöbb projektfejlesztő számára. „A technológia annyira új, hogy a tervező- és kivitelezőcégek többsége nem rendelkezik azzal a fajta szoftveres támogatással, amely lehetővé tenné a gyors és egyedi igényeket kielégítő tervezést, a vevő rendelkezésére álló bevételi források és megtakarítási lehetőségek hatékony kiaknázását.”

A rendszerkomponensek kiválasztása és méretezése során a névleges teljesítmény és beépített kapacitás kiválasztása mellett fontos szempont többek között:

  • a gyártó által biztosított garancia,
  • versenyképes ár,
  • engedélyeztetés,
  • hűtés,
  • fűtés,
  • és tűzvédelem.

A Planergy Solutions az elmúlt évben több mint 60 tanulmányt készített ipari napelemes és akkumulátoros rendszerekhez. A szimulációkból nyert tapasztalatok segítségével határozták meg azokat a kulcseredményeket és mérőszámokat, amelyek ma már minden tanulmányuk szerves részét képezik. A tanulmányok alapján a finanszírozó, a projektfejlesztő és a végfelhasználó megalapozott döntést tudnak hozni az adott beruházást illetően.

A tapasztalataik és a piaci visszajelzések alapján egy energetikai üzleti terv kötelező elemei a következők:

  • optimális PV rendszer teljesítmény (DC kWp / AC kW),
  • optimális akkumulátor teljesítmény és kapacitás (kW és kWh),
  • villamosenergia-megtakarítás számítás (százalék és forint/év),
  • nettó Jelenérték (forint) és belső megtérülési ráta (százalék),
  • megtérülési fedezeti pont számítás (év),
  • éves ciklusszám és élettartam (év),
  • vissz-watt veszteség számítás (százalék), olyan esetben, amikor a tervezett napelemes rendszer visszatáplálás elleni védelemmel kerül beépítésre.

Ezek a mérőszámok nem csak a végfelhasználó kérdéseit válaszolják meg, de a (belső vagy külső) pénzügyi és műszaki döntéshozók kockázatértékelési folyamatában is kulcsszerepet játszanak. A Planergy Solutions tanulmányaiban a különböző műszaki és gazdasági mutatókat úgynevezett „hőtérképeken” is bemutatja. Ez elmondásuk szerint azért előnyös, mert ezzel még az energetikai jártassággal nem rendelkező vállalatvezetők is ki tudják választani a számukra megfelelő napelemes és akkumulátoros rendszert.

Így lehet finanszírozni a napelemes projekteket

A beruházás történhet teljesen önerőből, vagy valamilyen külső finanszírozás igénybevételével, például állami támogatások, pályázatok, operatív lízing vagy különböző hitelkonstrukciók felhasználásával.

A KÜLÖNBÖZŐ HITELKONSTRUKCIÓK ESETÉBEN A KEZDETI MAGAS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK HELYETT A KIADÁSOK A MEGTAKARÍTÁSOKKAL EGYÜTT, IDŐBEN SZÉTOSZTVA KERÜLNEK MEGFIZETÉSRE.

Az áprilistól induló KKV Technológia Plusz Hitelprogram (GINOP Plusz-1.4.3-24) keretében a pályázati kritériumoknak megfelelő vállalkozások 0 százalékos kamatozású kölcsönnel finanszírozhatják az energiatárolós napelemes rendszerük kiépítését.

Ipari projektek elindításának akadályai, tévhitek

Az elmúlt évek energetikai válsága minden vállalkozás figyelmét felhívta a saját célra megtermelt villamos energia fontosságára.

A teljesen szigetüzemű működés a vállalatok túlnyomó többsége számára egyszerűen nem gazdaságos, és ellátásbiztonsági szempontból nem is praktikus teljesen leválni a hálózatról. Ugyanakkor egy optimálisan méretezett napelemes és akkumulátoros rendszer hosszú távon képes csökkenteni a piaci energiaárak volatilitásából adódó kockázatokat

– mondta el Csapó Dániel. Megjegyezte, hogy sok vállalkozás azonban még mindig nem indította el azokat az energiahatékonyságot célzó beruházásokat, melyek segítségével nemcsak – bizonyos mértékben – függetlenedni tudnak a hálózattól, de tiszta, zöldenergiával képesek ellátni a telephelyeiket.

A Planergy Solutions tapasztalatai alapján ennek alapvetően két oka van:

  • a kkv-szektort jellemző forráshiány,
  • és az új technológiák elterjedését támogató edukáció hiánya.

Ez a két tényező középtávon oda vezetett, hogy a vállalkozások csak lassan tudnak reagálni a piaci változások kihívásaira. Így csak az utóbbi hónapokban kezdtek el megjelenni azok az ipari „pilot” projektek, amelyek pozitív példaként szolgálhatnak a piac többi szereplője számára. Az energiatárolás elterjedésének folyamata jelentős hasonlóságokat mutat azzal a robbanásszerű növekedéssel, amely a napelemes rendszereket jellemezte tíz évvel ezelőtt. A forrás- és edukációhiány mellett az ipari energiatárolást több tévhit is övezi.

SOKAN TARTANAK ATTÓL PÉLDÁUL, HOGY AZ AKKUMULÁTOROK NÉHÁNY ÉV ALATT TÖNKREMENNEK – HOLOTT IPARI KÖRNYEZETBEN AZ AKÁR 6000-8000 DARAB TELJES TÖLTÉSI ÉS KISÜTÉSI CIKLUSRA TERVEZETT AKKUMULÁTOROK AKÁR 15 ÉVNÉL HOSSZABB ÉLETTARTAMOT IS ELÉRHETNEK

– mutattak rá lapunknak a szakértők. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a lítium-ion akkumulátorok élettartamát döntően nem az eltelt évek, hanem az igénybevételből adódó töltési és kisütési ciklusszámok, teljesítmények, és töltöttségi tartományok határozzák meg.

A SZAKÉRTŐK SZERINT UGYANILYEN TÉVHIT AZ IS, HOGY AZ IPARI ENERGIATÁROLÓ-RENDSZEREK MEGFIZETHETETLENÜL DRÁGÁK.

Ezzel szemben az akkumulátorok beszerzési költségei az elmúlt fél-egy évben a felére csökkentek. Sőt, számtalan esettanulmányból az derül ki, hogy az energiatárolók bizonyos esetekben nem hogy nem növelik, de kifejezetten csökkenthetik a napelemes rendszerek megtérülési idejét – világítottak rá.

A cél az, hogy egyszerre legyen gazdaságos és fenntartható

Szűcs Marcellt megkértük, hogy mutassa be, hogyan zajlik egy kivitelezési folyamat. Elmondta, hogy a beruházás tervezése és kivitelezése egy összetett, többszintű folyamat, amely precíz előkészítést igényel annak érdekében, hogy a beruházás hosszú távon is gazdaságos és fenntartható legyen.

  • A folyamat az adott telephelyre érvényes, historikus fogyasztási adatok (15 perces terhelési görbe) és szerződött energiaár begyűjtésével kezdődik.
  • A rendelkezésre álló adatok felhasználásával, illetve részletes statisztikai elemzéseket követően futtatott műszaki és gazdasági szimulációk segítségével határozhatók meg a lehetséges rendszerkonfigurációk.
  • A helyszíni felmérés alapján és a gazdasági célkitűzések mentén kiválasztásra kerül a végfelhasználói és finanszírozói követelményeknek legjobban megfelelő rendszer, amelynek engedélyeztetését követően az iGreen Kft. képesített telepítőcsapata gondoskodik a projekt kulcsrakész kivitelezéséről.
  • A folyamat nem ér véget a telepítéssel, a rendszer működése során szüntelenül zajlik a távfelügyelet, garantálva a rendszer rendeltetésszerű működését.

„A szimulációs tanulmányok készítésével az a célunk, hogy megváltoztassuk az emberek gondolkodásmódját: szeretnénk megismertetni a vállalkozásokat az ipari energiatárolásban rejlő lehetőségekkel, és szeretnénk elérni, hogy minél több, optimálisan méretezett projekt valósuljon meg. Szeretnénk megmutatni, hogy a napenergia tervezhető is lehet” – zárta gondolatait Szűcs Marcell.

Forrás: index.hu

Mi történik akkor, ha a szélerőművek túl sok energiát termelnek?

Share Button

Németországban most erre keresik a választ. Északon ugyanis többször előfordul, hogy a különösen szeles napokon szélmalmokat kell lekapcsolni, mert azok több energiát termelnek, mint amennyit a rendszer képes felvenni. Az egyik német tartomány, Schleswig-Holstein (ejtsd: slézvig-holstájn) azonban létrehozott egy olyan acélelemekből álló tárolót, amely nemcsak tárolni, de továbbadni is képes a megtermelt hőt. Ha beválik, a jövőben talán nem is lesz szükség szélkerekek leállítására.

Forrás: ATV Magyarország

Az Infoware fővállalkozóként szállítja a First Solar Kft. berentei naperőművéhez a 6MW/6MWH AFRR akkumulátoros energiatárolót

Share Button

A First Solar Kft. megversenyeztette a Berentei 6 MW / 6MWh tároló létesítését, melyre három pályázó adott be ajánlatot, melyek közül az INFOWARE-Zrt. ajánlatát választották, mint a legjobb minimális rizikójú és ár/érték/komplettség arányú megoldást. A tároló aFRR használati esetre létesül. A First Solár Kft. és az INFOWARE Zrt. 2024. február 28-án kötött szerződést.

A szerződés keretében az INFOWARE szállítja a komplett energia tároló rendszert a 22 kV-os csatlakozásig az alábbi tartalommal:

  • 6070 kWh kapacitású CATL gyártmányú folyadékhűtéses lítiumion akkumulátor rendszer
  • 6260 kW teljesítményű WSTECH gyártmányú PCS konverter
  • 2 db Siemens gyártmányú 3125 kVA teljesítményű KÖF/KIF transzformátor betonházba szerelve
  • 1 db 4 mezős KÖF kapcsoló állomás KÖF/0,4 kV segédüzemi transzformátorral és 0,4 kV segédüzemi elosztóval
  • INFOWARE gyártmányú MAB3 GWY/EMS irányítástechnikai és EMS rendszer aFRR szabályozási funkcióval, helyi megjelenítővel a kapcsoló állomásba integrálva
  • INFOWARE gyártmányú 0,4 kV segédenergia ellátó főelosztó és 24 VDC szünetmentes
  • Installálás
  • Villamos kivitelezés
  • Üzembe helyezés
  • Tervezés a saját terjedelemben
  • aFRR akkreditálásban való közreműködés

A kapcsolódó naperőmű és a tároló a Berentei zagy térre fog épülni.

A létesítmény generál tervezője: Energoplan KKT.

Kivitelezési véghatáridő: 2024. november 30.

Szigetszentmiklós, 2024. február 28.

 

Forrás: infoware.hu

Csúcsokat döntenek a napelemes rendszerek termelése: interjú a napelemes energia jövőjéről a HírTv-n!

Share Button

A Radar című HírTv stábja érdekes kalandra vállalkozott egy dél-pesten a Kertvárosi Lakóparkban, hogy mélyebben megismerjék a hazai napelemes piac helyzetét. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökét kérdezték arról, milyen lehetőségeket kínálnak jelenleg a lakossági és kisvállalati szektor számára a napelemes energia terén.

Az izgalmas riportműsor a hétköznapi emberek mindennapi problémáit feszegeti, és megoldási lehetőségeket kínál azokra a kihívásokra, amelyek a nagyközönséget érintik. Budai Ivett és Eper Márton vezetésével a műsor részeként vetítik majd le az interjút, amely során a nézők betekintést nyerhetnek a napelemes energia jövőjébe.

Ne hagyd ki a Radar című műsort a HírTv-n, hogy részese lehess ennek az informatív és felkavaró beszélgetésnek!

Új korszerűsítési pályázatokat lengetett be Lantos Csaba!

Share Button

A már meglévő és a tervezett napelemparkok, valamint a paksi atomerőmű termelésével Magyarország elektromos áramot exportálhat a jelenlegi importfüggőség helyett – mondta az energiaügyi miniszter kedden, az energetikai fórumsorozat kisvárdai állomásán. Ezen felül Lantos Csaba elmondta, hogy a közeljövőben két energia-korszerűsítési pályázatot is kiírnak majd.

A teljes cikk elérhető: portfolio.hu Online Gazdasági Újság

Digitális forradalom indul az elektromos hálózatban a napelemek, hőszivattyúk és e-töltők miatt

Share Button

A gazdasági versenyképesség szempontjából kulcsfontosságúvá válik, hogy a villamosenergia-rendszer képes legyen megfelelni az alapvetően módosuló és növekvő igényeknek. A termelői, fogyasztói és – néhány éve még lényegében ismeretlen fogalomnak számító – termelő-fogyasztói oldalon megfigyelhető rohamos változások elkerülhetetlenné teszik az elektromos hálózat kapacitásának gyors növelését, ami a hálózat digitalizációja nélkül nem lehetséges.

Ma már nem kérdés, hogy világszerte paradigmaváltás zajlik az energiarendszerben, ami radikálisan átalakítja a termelés, elosztás és felhasználás elmúlt száz évben kialakult gyakorlatát. Az ellátás a jól szabályozható hagyományos fosszilis erőművek felől a klímavédelmi, a költségoldali és energiaszuverenitási megfontolások miatt is szükségszerűen az időjárásfüggő, ingadozó termelésű megújuló források felé tolódik el, miközben a végső energiafelhasználásban az új típusú fogyasztók megjelenésével járó elektrifikációs trend hatására egyre nagyobb a villamos energia részaránya.

A napelemek, elektromos járművek és -töltők, illetve a hőszivattyúk terjedése sürgető kényszerré teszi különösen az elosztó hálózat fejlesztését. A néhány nagy erőmű termelésének a fogyasztókhoz való eljuttatására tervezett rendszer mind kevésbé képes megbirkózni a gombamód szaporodó, kisebb-nagyobb decentralizált, megújuló erőmű és a megugró felhasználói igények jelentette kihívásokkal. Az új típusú termelő- és fogyasztó eszközök tömege által okozott torlódási, illetve feszültségingadozási problémák sok helyen már az ellátásbiztonságot veszélyeztetik, a kapacitás szűkössége pedig nemcsak a nap- és szélerőművek hálózati csatlakozása előtt képez akadályt, hanem a növekvő fogyasztói igények kiszolgálása is egyre kevésbé egyértelmű.

A tervek és várakozások alapján a zöldátállás, valamint az áramigény növekedése a következő években tovább gyorsul: 2030-ig a decentralizált energiaforrások száma mintegy hétszeresére, beépített teljesítőképességük közel háromszorosára, az elektromos járművek száma pedig tizenháromszorosára nő, és csak Európában akár további 60 millió hőszivattyút telepítenek majd.

Az előrejelzések szerint 2040-ig világszerte összesen több mint 80 millió kilométernyi hálózatot kell bővíteni vagy felújítani, ami megfelel a teljes meglévő globális hálózat hosszának.

Magyarországon hasonló folyamatok zajlanak, a nemzetközi tendenciák alól pedig a következőkben sem vonhatjuk ki magunkat.

A hálózati kapacitás érdemi növelése tehát halaszthatatlan feladat, amit azonban már nem lehetséges pusztán a rendkívüli beruházási idő- és munkaerő-igényes klasszikus, „még több vasat” alapú infrastruktúra-fejlesztéssel megoldani. A jó hír az, hogy ma már digitális megoldások bevonásával az elektromos hálózat tehermentesíthető, a hagyományos hálózatfejlesztés jelentős részben kiváltható, a már meglévő infrastruktúra kapacitása pedig viszonylag gyorsan, akár 25-50 százalékkal is növelhető.

A digitális megoldások alkalmazása olyan új készségekkel látja el a hálózatmenedzsmentet, amelyekkel az ma nem rendelkezik. A hálózat okosításával megnyílik az út az infrastruktúra állapotának valós idejű figyelemmel követése, az üzemzavarok esélyének minimalizálása, a tervezhetőség javítása, így összességében a hálózatüzemeltetés hatékonyságának magasabb szintre emelése előtt.

A jelenlegi időszakban és a következő jó néhány évben a hálózat rugalmasságának fokozása olyan létfontosságú teendő, amely nélkül elképzelhetetlen az energiatermelés, -tárolás és -felhasználás gyorsan változó körülmények közepette is fenntartható összehangolása.

A smart metering, a rendszer digitális iker formájában történő modellezése, a felhasználó oldali válasz, illetve a mikrogridek és energiaközösségek kiépítését lehetővé tevő és egyéb digitális megoldások igénybevételével

a hálózatok mindenkori igényekhez igazodó, tágabb rendszerszempontokat is figyelembe vevő, akár távolról történő kontrollálása a korábbiaknál jóval nagyobb fokú flexibilitás mellett valósítható meg.

Ma már világszerte egyre több helyen ismerik fel, hogy a fokozódó feszültségingadozási és áramlási torlódási problémák kezelésének legcélravezetőbb és költséghatékonyabb módja a közép- és kisfeszültségű hálózatok rugalmasságának növelése a digitális, illetve szoftveres megoldások alkalmazásával. Az új technológiák bevetésével például Bécsben, Milánóban és Münchenben is sikerült érdemben javítani a helyi hálózat üzemeltetésének hatékonyságát, nem csupán további megújuló termelők és fogyasztó berendezések az ellátásbiztonság fenntartása mellett való rendszerbe integrálását, hanem jelentős, akár 50 százalékos energiamegtakarítást is elérve. Legutóbb Rómában döntött úgy a regionális hálózati engedélyes, hogy pilot program keretében algoritmusokkal továbbfejleszti a fogyasztókat is bevonó, minden érintett számára kölcsönösen előnyös rugalmassági piacát, hogy végeredményben intelligensebbé, rugalmasabbá és jövőbiztosabbá tegye a hálózatot.

Összefoglalva, az új technológiák igénybevételével a lehető legtöbbet lehet kihozni a jelenlegi hálózatokból, amelyek lehetővé teszik a hálózatüzemeltetés elodázhatatlan optimalizálását, gyakorlatilag újrakonfigurálását. Ez biztosíthatja, hogy az átviteli és elosztó hálózatot kezelő társaságok továbbra is képesek legyenek kielégíteni a lakossági és az üzleti szféra igényeit az ellátásbiztonság, megfizethetőség és fenntarthatóság hármas követelményének megfelelve. A digitális technológiák lényegében elkerülhetetlen és alternatíva nélküli alkalmazásának minden feltétele adott, és a hálózati kapacitás fejlesztésének sürgős jellegére tekintettel ebbe mielőbb célszerű is belevágni.

 

Forrás: vg.hu