Eaton energiatároló rendszer létesítése a karbonsemlegesség érdekében a Lille-i egyetemen
A Lille-i Katolikus Egyetem az Eaton energiatároló rendszerével kívánja a jövőben elérni a zéró széndioxid-kibocsátást. A rendszer 1400 m2-nyi napelem által termelt megújuló energiát tárolja el, melyet az egyetemi épületek és hat elektromosautó-töltőállomás energiaellátására használnak fel.
Az Eaton xStorage Buildings megoldása már az első néhány hónap leforgása alatt mintegy 174 kg szén-dioxid kibocsátásától mentesítette az egyetemet. Ez az elért eredmény akkor fog még tovább javulni, amikor az egyetem majd jobban kiismeri saját energiafogyasztási szokásait és a rendszert többet használják csúcsigény idején, amikor a szükséges extra hálózati kapacitást szén- illetve gázerőművek biztosítják.
Az egyetem a 20. század vége óta kiemelten foglalkozik az energia témaköréhez szorosan kapcsolódó gazdasági és társadalmi átalakulásokkal és 2013-ban indította útjára Live Tree elnevezésű programját. A Live Tree program célja, hogy az észak-franciaországi Hauts-de-France régió kutatói a helyi lakosokkal és vállalkozásokkal szorosan együttműködve gyorsítsák fel az energiafogyasztási szokások megváltozását a Lille-i Vauban-Esquermes térségben. A sikeres szemléletváltás elengedhetetlen a fenntartható jövőhöz szükséges ökológiai és gazdasági változások érdekében.
Az egyetem azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2035-re az egész campus karbonsemlegessé váljon. A Rizomm elnevezésű épületükben ezt már 2021-ben szeretnék elérni. Ezen az épületen 1200 m2-nyi napelemet helyeztek el, amelyek 194 kWp megújuló energiát képesek előállítani. Egy másik épület, a HEI 200 m2 napelemmel rendelkezik, amelyek további 28 kWp csúcsteljesítményt biztosítanak. Az egyetemnek maximalizálnia kellett a megújuló erőforrás-felhasználását, hogy tovább csökkenthesse karbonlábnyomát és a villamoshálózattól való kitettségét – különösen csúcsidőben.
A választásuk azért esett az Eaton xStorage Buildings megoldásra, mert rugalmas és könnyen telepíthető, mivel az akkupakkok fizikailag különválaszthatók (akkumulátorvédelemmel együtt) az energiaátalakító rendszer többi elemétől. Az Eaton személyre szabott szoftver megírásával és fejlesztésével is segítette az egyetemet annak érdekében, hogy az xStorage Buildings integrálható legyen az egyetem energiagazdálkodási rendszerébe.
Az Eaton xStorage Buildings energiaátalakító rendszere két inverter egységből áll, melyek egyaránt 40 kW kisütési és 20 kW töltési teljesítménnyel rendelkeznek, ehhez összesen 25 darab 10 kWh kapacitású új akkumulátor egység párosul.
Gregory Vangreveninge, az Yncréa Hauts-de-France műszaki igazgatója hozzáfűzte: „Az Eaton olyan megoldást nyújtott számunkra, amely lehetővé teszi a saját magunk által megtermelt megújuló energia magasabb arányú felhasználását, mindezt megbízhatóan és egyedi igényeinkhez igazítva. Az energiatároló rendszert beillesztve az egyetem átfogó energiagazdálkodási tervébe a célunk a Rizomm, a HEI és az Hôtel Académique épületek karbon-lábnyomának további csökkentése.”
A kutatók és a PhD hallgatók jelenleg is az egyetem energiafelhasználásának átalakítási programján dolgoznak, az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások arányának növelése érdekében. Munkájuk magában foglalja egy algoritmus kidolgozását az energia kínálati és keresleti minták pontosabb megértéséhez, valamint egy, a napelemek által előállított energia maximalizálásának lehetőségét kutató programot.
Az Eaton xStorage Buildings másik nagy előnye, hogy könnyen bővíthető, így a jövőben megnövekedett mennyiségű megújuló energia tárolására is alkalmas lesz. A meglévő rendszerhez további 50 kWh tárolási kapacitás hozzáadása lehetséges.
Grégory Vangreveninge összegzése: „Intelligens villamos hálózat lehetőségeit bemutató mintaprojektünk messze túlmutat az egyetem igényein. Nem csupán kísérleti, hanem valós megoldást demonstrál egész Lille város és a környező térség számára, beleértve kiemelt partnereinket és mindenkit, akit érdekel a Li-ion akkumulátoros energiatárolási technológia alkalmazásának gyakorlati lehetősége.
Ahhoz, hogy – mind egyetemi, mind országos szinten – elérjük kitűzött célunkat, a zéró széndioxid-kibocsátást, feltétlenül szükség van olyan rugalmas energiatároló rendszerek létesítésére, mint amilyen az Eaton xStorage megoldása, amely magában hordozza a szolár erőművek által megtermelt energia hatékony felhasználását.”
Az mnnsz.hu weboldalon található blogbejegyzések és megjegyzések nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők véleményét és hozzáállását. Webhelyünk nyitott platform az ipari és a politikai vélemények cseréjéhez. Észrevételeit az info@mnnsz.hu címen várjuk.
A holland hálózatüzemeltető 2030-ra 34 GW szolár kapacitásra számít
A Tennet legoptimistább kilátásai szerint a napenergia termelési kapacitás tekintetében az évtized végére a szélerőművek akár a mostani kapacitás dupláját is meghaladhatják, amennyiben Hollandia túlteljesíti a Párizsi Megállapodás klímaváltozás elleni követelményeinek betartását.
A holland hálózatüzemeltető, a Tennet a jövőbe tekint.
Kép: AJEL/Pixabay
A holland villamosenergia‐átviteli rendszer kezelője, a Tennet a 2020-30 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési tervében fontolóra vette a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket.
A legoptimistább kilátás – amelyet a rendszer integrálásra szempontjából alapvetőnek minősítettek – azt jelzi előre, hogy Hollandiában a szél- és napenergia létesítmények a sokkal gyorsabban épülhetnek meg, mint ahogy azt a Párizsi Megállapodás klímaváltozás követelményei előírják. Ez a forgatókönyv azzal számol, hogy az évtized végére elérik a 34 GW telepített termelési kapacitást, ezzel pedig a teljes kapacitás 15 GW-ra bővül.
Jelentős növekedés várható az elektronikus járművek és az egyéb megújuló energiaforrások bővülése terén is, 3,5 GW szárazföldi szélerőmű fogja ellátni a hidrogén előállítását.
„Az elektromos erőforrásokra átállás és a fenntartható termelés esetében a többi forgatókönyvhöz képest nagyobb mértékű további növekedés fokozza a rugalmasság iránti igényt“ – írták a jelentés szerzői. „Ezt a piac különböző szereplői fogják biztosítani, többek között a nagyüzemi ipari fogyasztók és a kisfogyasztók egyaránt.“
Forgatókönyvek
Az „Alternatív átállás“ forgatókönyve azt vetíti előre, hogy a nap- és szélenergia létesítmények nem teljesítik a Párizsi Megállapodás követelményeiben foglaltakat, bár a napelemek 2025-re jelentős növekedést mutatnak. Ez a perspektíva a napelemek bővítésének lassuló ütemével kalkulál, amelyet a nettó elszámolás 2023 utáni kivezetése vált ki, és a háztartások költségmegtakarításában jelentkező korlátot, amelynek hátterében a mérőóra után elhelyezett energiatároló rendszerek állnak. Az alternatív forgatókönyv az elektromobilitás korlátozott növekedését is előrevetíti, a szélenergia és a gáz komolyabb szerepvállalásával párhuzamosan.
A harmadik, a „Klímaegyezmény“ forgatókönyv a szolár ágazat és a szárazföldi szélenergia termelésének komoly bővülésére alapoz, de nem ad meg ehhez számszerű adatokat. A perspektíva az összes hőerőmű 2030 előtti bezárását tervezi, amikorra 1,5 millió elektromos jármű közlekedne a holland utakon. A hőalapú energiatermelés tovább fejlődne, és a lakóépületeknél széles körben alkalmaznák a hőszivattyúkat, jósolja a jelentés.
Novemberben a holland Környezetértékelési Ügynökség (Netherlands Environmental Assessment Agency) azt közölte, hogy az ország fotovoltaikus kapacitása 2030-ra elérheti a 36 GW szintet, ha a legoptimistább forgatókönyv valósul meg. Az ügynökség 5 GW napenergia termelési kapacitás belépését jelezte a tavalyi és az idei évre, ez elegendő a teljes holland kapacitás szintjének 9 GW szintre emeléséhez. Az ügynökség közlése szerint a napelemek állományának bővülése 2030-ra még a legrosszabb forgatókönyv esetén elérheti a 18 GW-ot.
A holland kormány novemberben tetté közzé, hogy rákényszerülhet az állami tulajdonban lévő Tennet résztulajdonának értékesítésére vagy teljes privatizációjára, hogy megfelelő mennyiségű forrás álljon rendelkezésére a megújulók által vezérelt elektromos áram hálózat továbbfejlesztéséhez a megújulók által meghatározott energiarendszer számára. Az Energie-Nederland és a többi lobbicsoport, a Holland Solar és az NWEA már novemberben felhívták a figyelmet arra, hogy 700 MW-nyi nap- és szélenergia kapacitás maradhat ki a SDE+ közüzemi nagyságrendű megújuló ösztönzési programból, ha nem foglalkoznak az átviteli hálózatban előforduló szűk keresztmetszetekkel Hollandia északi részén.
Forrás: pv-magazine
Az mnnsz.hu weboldalon található blogbejegyzések és megjegyzések nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők véleményét és hozzáállását. Webhelyünk nyitott platform az ipari és a politikai vélemények cseréjéhez. Észrevételeit az info@mnnsz.hu címen várjuk.
Öt év alatt megtérülhetne a háztetős napelem
Franciaországban, ahol az atomenergia brutális mértékben (72 százalékkal) veszi ki a részét a villamos energia termelésből, és ahol a kormánytól már ahhoz is forradalmi vállalásra volt szükség, hogy távlatilag a nukleáris energiából származó részarány 50 százalékra csökkentését bevállalják (jelenleg 2035 a céldátum), számoltak egyet.
Illetve, ahogy arról a PV Magazine írt: számolni sokat számoltak, de csak egy dologra voltak igazán kíváncsiak. Arra, mennyit tud villanyszámlán spórolni egy háztartás, ha a lakók napelemet tesznek a házuk tetejére. Az árulkodó nevű, Mi a Napban bízunk startup-cég nem volt rest, több, különböző adottságú francia régióban is megvizsgálta a kérdést. Az adott területen háztartások fotovoltaikus berendezésének egyéves üzemeltetési adatait vetették össze, és ebből vontak le a következtetéseket.
A franciaországi megújuló energiák megfigyelőközpontjaként működő Observ’ER közlése szerint 2019-ben bár jelentősen javult az olyan napelemes rendszerek aránya, amely nem a hálózati rendszerekbe tölti fel, azoknak adja el a termelését, hanem önfogyasztóként működik (ezt hívja a magyar kormányzati kommunikáció „háztáji” napelemes erőműnek), az ágazat fejlődése még jelentősen elmarad az ország lehetőségeitől éppúgy, mint a szomszédos országokban mért eredményektől.
Mindez úgy kapcsolódik az InSunWeTrust számításaihoz, hogy a startup pénzügyi érveket sorakoztatott fel a lakossági napelemes beruházások mellett. Az elkészült három esettanulmány, mely részletesen ismerteti a háztartások 2019-es megtakarításait, azt igazolja, hogy Franciaországban is megéri akár a családi kasszából, önállóan végigvitt napelemes rendszerépítést is bevállalni.
A három helyszín: La Rochelle, Cote d’Azur és Nord Pas-de-Calais. Mindhárom régióban egy-egy négyfős háztartást monitoroztak eg éven keresztül, ahol az elektromos fűtés megsegítésére mindenhol 6 kilowatt (kW) maximális teljesítményre képes fotovoltaikus rendszert telepítettek 2018-ban. Az itt megtermelt, de aktuálisan fel nem használt áramot mindannyiuknál úgy számolták, hogy a fölös áramot a hálózatra 10 eurócentes egységáron adják el (0,1 euro/kWh).
La Rochelle-ben, ahol a háztartás tavalyi éves fogyasztása 11 000 kWh volt, a villanyszámlán ez eredetileg 1850 eurót jelentett volna. A napelemek azonban összesen 8234 kWh áramot termeltek meg, amivel a tulajdonos 732 eurót „alanyi jogon” megtakarított. Ehhez adódott hozzá az a 350 euró, amit a pillanatnyi túltermelés hálózatba eladás hozott a kasszába, valamint az 348 euró, amit az állam – a telepítést követő 5 éven át – támogatásként kifizet. Az 1850 eurós villanyszámlából így La Rochelle-ben sikerült 1430 eurót megtakarítani.
Az elitnél is lefelé kerregtek a villanyórák
A második helyszínen, a Cote d’Azuron élő család fogyasztása 10 377 kWh volt 2019-ben. Ez összesen 1755 euró számlát generált volna, de a napelemes rendszerük 9307 kWh „saját termése” ebből a gyakorlatban 746 eurót megtakarított, az eladott árammennyiség után a családi kasszába 458 euró érkezett, és az állami támogatással így a megtakarítás 1540 eurót jelentett.
Harmadik eset, Nord Pas-de-Calais-ban egy beépített elektromos kandallónak köszönhetően a legnagyobb fogyasztási adattal számolhatott. A tavalyi éves áramfogyasztás itt 12 350 kWh volt, ami 2050 eurós villanyszámlát generált volna. A napelemes rendszer azonban 6573 kWh-t termelt, ami 652 eurós csökkenést generált, ráadásul a pillanatnyi termelési többletet 250 euróért adták el. Az állami prémiummal együtt ez a háztartás 1250 eurót tudott megtakarítani.
A francia matekpéldákba bele lehet ugyan kötni, mivel nem számoltak például a fotovoltaikus rendszerek üzemeltetési költségeivel. Azt figyelembe véve azonban, hogy Franciaországban a villamos energia árak 2019-ben 7,2 százalékkal nőttek – és most, február 1-től további 2,4 százalékos drágulást jelentettek be -, az InSunWeTrust számításai annyit biztosan jeleznek, hogy nem elhanyagolható az a lakossági megtakarítási potenciál, ami a háztartási méretű napelemek felszerelésével és használatával elérhető.
A cég szerint az első évben átlagosan 1350 eurót lehet megtakarítani egy 2000 eurót meg nem haladó éves villanyszámlán.
Ami pedig a rendszerek bekerülési költségét illeti: a magyarországi árajánlatokat alapul véve (az egyszerűség kedvéért: 2,2 millió forint a jelenlegi 337 forintos euróárfolyamon átszámolva picivel több, mint 6528 euró) az látszik, hogy Franciaországban – ahol a piaci méret nagysága, illetve a magyar áfakulcs nagysága miatt sem valószínű, hogy többe kerül egy-egy ilyen ingatlanfejlesztési projekt – mire az 5 évre szóló állami támogatási ciklus kifut, gyakorlatilag megtérült a beruházás.
A jelenleg telepíthető napelemes rendszerek általános jellemzője lett az a gyártói garancia, miszerint a panelek 20 év használat után is képesek legalább a néveleges teljesítményük 80 százalékát produkálni.
Az mnnsz.hu weboldalon található blogbejegyzések és megjegyzések nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők véleményét és hozzáállását. Webhelyünk nyitott platform az ipari és a politikai vélemények cseréjéhez. Észrevételeit az info@mnnsz.hu címen várjuk.
Jön az olcsó hidrogénhajtás, állítja a BMW
A német autógyártó szerint a hidrogénnel hajtott autók 2025-re egy árban lehetnek a belsőégésű motorral szereltekkel.
A hidrogén-üzemanyagcella technológia az elkövetkező években jelentős árcsökkenésen mehet keresztül – állítja a Dr. Jürgen Guldner, a BMW hidrogén hajtásrendszer kifejlesztéséért felelős igazgatóhelyettese. Szerinte 5 éven belül, azaz 2025-re a technológia olyan olcsó lehet, mint a hagyományos belsőégésű motorok.
Egy feltöltéssel 4-500 kilométer megtételére lesz képes a hidrogénnel hajtott BMW X5 FCEV
A hidrogénhajtás legismertebb úttörőjének ugyan a Toyota számít, de a BMW-nek is voltak már szárnypróbálgatásai a technológiát illetően, tehát nem újdonság számukra ez a tudományág. 2000-ben tesztelési célokkal egy 15 darab V12-es E38-as 7-es BMW-ből álló flottát üzemeltek be Berlinben, hogy meglássák, vajon hosszú távon működőképes lehet-e a hajtás.
Később az E65/E66-os 7-esből is készült 100 db hidrogénnel hajtott kivitel, abban 260 lóerőt tudott a V12-es, ha benzin helyett hidrogénnel üzemeltették. Ezt követően azonban sokáig nem születtek újabb próbálkozások, a BMW mintha elvetette volna a nagyon drága, ámbár tiszta technológiát. A 2000-es években egyszerűen még nem tartott ott a világ, hogy a hidrogénhajtásnak nagyobb teret adjanak.
A hidrogénnel hajtott 7-est a sorozat csúcsmodelljében is használt V12-es motor hajtotta, igaz jelentősen módosítva. Ereje hidrogénnel mindössze 201 lóerő volt, de képes volt benzinnel is üzemelni
Azóta eltelt 10-15 év és időközben a bajorok összeálltak a Toyotával, akik már bizonyították a Miraival, hogy tudnak hidrogén hajtású autót készíteni. 2015 óta futnak szintén teszt jelleggel 5-ös GT BMW-k, melyek hidrogénnel üzemelnek. A jelenleg is futó projekt legnagyobb célja, hogy az üzemanyagcellákban használt platina mennyiségét jelentősen csökkentsék, ezzel téve elérhetőbbé a technológiát.
A hírek szerint jó úton haladnak, 2022-ben már be is mutatják az X5 alapjaira épülő kisszériás X5 FCEV szabadidő-autót, ami a korábbi 7-esekkel szemben valóban üzemanyagcellás, hidrogén meghajtású jármű lesz. Azt tervezik, hogy a hajtásláncot később megörökli az X6 és az X7 is és nem lesz jelentős felára a hagyományos, belsőégésű motoros verziókhoz képest. A BMW egyike azon kevés autógyárnak, amelyik még keresi az elektromos autózás alternatíváját, mintha ők maguk sem bíznának a sima villanyhajtásban. Ezt vegyük intő jelnek.
Forrás: alapjarat.hu
Az mnnsz.hu weboldalon található blogbejegyzések és megjegyzések nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők véleményét és hozzáállását. Webhelyünk nyitott platform az ipari és a politikai vélemények cseréjéhez. Észrevételeit az info@mnnsz.hu címen várjuk.
Beelőzte a nap- és szélenergia a szenet az EU-ban
Történelmi év volt 2019 az európai villamosenergia-szektor számára, ugyanis az Európai Unió nap- és szélerőművei már több áramot termeltek, mint a szénerőművek – derül ki a Sandbag és az Agora Energiewende közös új jelentéséből. A szén visszaszorulásának köszönhetően 2019-ben 12 százalékkal zuhant az Európai Unió villamosenergia-szektorának szén-dioxid-kibocsátása, amire legalább 1990, az egykori szocialista országok nehéziparának összeomlása óta nem volt példa, de valószínűbb, hogy ez a valaha volt legnagyobb mértékű emissziócsökkenés a kontinens történetében.
Az Európai Unió nap- és szélerőműveinek összesített termelése 569 terawattóra volt tavaly, ami a teljes uniós termelés 18 százalékát tette ki, ugyanakkor a szénerőművek 469 TWh áramot állítottak elő, mely mindössze 15 százalékos részaránynak felel meg. Az olló zárulása elképesztő tempóban ment végbe, különösen az iparág sajátosságait figyelembe véve: mindössze öt évvel ezelőtt a szénerőművek még kétszer annyi villamos energiát termeltek, mint a nap- és szélerőművek összesen.
Az átalakulás elsősorban a szén gyors visszaszorulása tette lehetővé. Mindössze egyetlen év alatt ugyanis 24 százalékkal, tehát körülbelül negyedével esett vissza a szén alapon termelt áram mennyisége az EU-ban, ami a 2007-es szintnek már a felét sem éri el. A feketeszén alapú áramtermelés 32, a lignit alapú pedig 16 százalékkal csökkent 2019-ben. A legnagyobb mértékben nyugat-európai országokban veszített szerepéből a szén: Németországban 39 százalékról 30-ra, Spanyolországban 13-ról 5 százalékra zsugorodott a szén árammixben betöltött aránya 2019-ben 2018-hoz képest.
Évtizedes visszatekintésben: 2010-hez képest a szén súlya a villamosenergia-mixben 10 százalékponttal esett, miközben a szél- és napenergia összesített részaránya 13 százalékponttal emelkedett. Ami Magyarországot illeti, 2010 óta csak Szlovénia és Szlovákia tett kevesebbet villamosenergia-szektora kizöldítéséért.
A szén visszaszorulásának köszönhetően 2019-ben nem kevesebb, mint 12 százalékkal, mintegy 120 millió tonnával zuhant az Európai Unió villamosenergia-szektorának szén-dioxid-kibocsátása, amire legalább 1990, az egykori szocialista országok nehéziparának összeomlása óta nem volt példa, de valószínűbb, hogy ez a valaha volt legnagyobb mértékű emissziócsökkenés a kontinens történetében. Bár Magyarországon 2019-ben az előző évhez képest 4 százalékkal csökkent a villamosenergia-fogyasztás CO2-intenzitása, így is az EU-tagok mezőnyének első harmadába tartozunk az enységnyi fogyasztott áramhoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás nagysága alapján, jóval meghaladva az EU-átlagot.
A szén 2019-es látványos szerepvesztése egyrészt a CO2-kvóták drágulásával, másrészt az egyre versenyképesebb árú megújuló energiaforrások folytatódó terjedésének az eredménye. A termelésből kieső szén alapú kapacitás mintegy felét a nap- és szélerőművek pótolták, míg a másik felét gáztüzeléső erőművekkel helyettesítették, így a gáz alapú termelés is nőtt, mintegy 12 százalékkal. Ezzel együtt a gáz részesedése az uniós áramtermelésben 2019-ben 1 százalékponttal elmaradt a 2010-estől, miután 2014 óta mindössze 7 GW új gázerőmű kapacitás állt üzembe az EU-ban.
A napenergia-termelés 7, a szélenergia alapon előállított villamos energia mennyisége pedig 14 százalékkal bővült 2019-ben a megelőző évhez képest. A megújuló energiaforrások így már az EU áramellátásnak mintegy 35 százalékát képesek fedezni, ami szintén új rekordnak számít. A nap- és a szélenergia előretörésének folytatódását elsősorban a költségek tovább csökkenése támogatta. 2019-ben mind a napenergia (Portugália), mind a tengeri szélenergia (Egyesült-Királyság) esetében új rekordot jelentő alacsony szintre süllyedtek a tendereken született nyertes árak, amelyek így már a helyi nagykereskedelmi árnál is alacsonyabbak. A legnagyobb árcsökkenés azon országokban következett be, amelyek a legnagyobb új nap- és szélenergia kapacitásokat telepítették.
A megújuló energiaforrások termelésben elfoglalt összesített részaránya szempontjából a lista végén áll Magyarország, mindössze Máltát megelőzve.
Az EU-ban 2019-ben 14 GW új szélerőmű kapacitást adtak át, ami a 2017-es mögött a második legnagyobb értéket jelenti. A naperőmű kapacitás ugyanakkor 17 gigawattal bővült, ami alapján ugyan 2019 csak a harmadik legjobb év volt az iparág számára, azonban 2018-hoz képest megduplázódtak az új telepítések. A megújulók terjedése a prognózis szerint folytatódhat a következő években is, 2022-ben pedig új abszolút rekordok is dőlhetnek.
A szén zuhanása e ponton várhatóan nem ér véget: 2019-ben ugyanis újabb két ország, Görögország és Magyarország is elkötelezte magát a szén termelésből való teljes kivonása mellett, ezzel a 28 EU-tag közül már 15 rendelkezik a szén kivezetésére vonatkozó céldátummal – emeli ki a jelentés. Már csak Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Szlovénia és Románia nem kezdte el a konkrét kivezetési dátum meghatározására vonatkozó előkészítő munkát.
Forrás: nrgreport.com
Az mnnsz.hu weboldalon található blogbejegyzések és megjegyzések nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők véleményét és hozzáállását. Webhelyünk nyitott platform az ipari és a politikai vélemények cseréjéhez. Észrevételeit az info@mnnsz.hu címen várjuk.
Szolár és hó
Az Egyesült Államok Sandia National Laboratories intézetének kutatói a napelemes rendszerekre került jelentős mennyiségű hó hatásainak számszerűsítésén dolgoznak, illetve olyan költséghatékony stratégiákon, amelyek mérsékelnék az energiaveszteségeket, valamint a hó és a jég által okozott megbízhatósági problémákat.
Napelemes rendszer napkövető szerkezete Vermontban. A Sandia megvizsgálta a kéttengelyes napkövetőkön elhelyezett kétoldalas modulok teljesítményét, évente öt-hat hónapig tartó hóval fedettséget jelentő hasonló körülmények között.
Kép: All Earth Renewables
A napenergia lassan de biztosan hódít meg területeket az Egyenlítőtől távolodó irányban.
Míg a műszaki fejlesztések és a növekvő elfogadottság lett a motorja a napenergia hidegebb éghajlatú területek felé húzódásának, a napelemek ilyen körülmények között történő üzemeltetése továbbra is számos kihívást rejt. Ezek egyike a havazás kezelése: a panelek tisztán tartása és a napfény elnyelési képesség megőrzése, valamint annak biztosítsa, hogy a hó tömege nem idézzen elő tartós károsodást és számos más problémát.
Mivel a havas területek új területet jelentenek a napenergia számára, kevés adat áll az üzemeltetők rendelkezésére a döntések meghozatalához. Ezt próbálja meg orvosolni a nukleáris fegyverek ágazatban működő Sandia National Laboratories a Hó mint a fotovoltaikus teljesítmény és megbízhatóság tényezője (Factor in Photovoltaic Performance and Reliability) elnevezésű projekt, amely megkísérli számszerűsíteni a hó napelemes rendszerekre gyakorolt hatását négy egyesült államokbeli helyszínen folyó kutatás révén.
Kép: Green Sun Rising
A pv magazine 2020 februári száma részletesen górcső alá veszi a napelemek számának növekedését az északi földrajzi szélességeknél, Európa északi nemzeteinél és a Kanada kanadai sarkvidéken.
Kihívás és lehetőség
A projekthez készített feljegyzések részeként megírt dokumentum megjegyzi, hogy a rendkívül magas fényvisszaverődésnek köszönhetően a hó lehetőséget és kihívást is jelent a napelemek számára, különösen a kétoldalas modulokból álló rendszereknél. A Kétoldalas fotovoltaikus modulok teljesítménye kéttengelyes napkövetőkön elhelyezett kétoldalas modulok esetében, nagy tengerszint feletti magassággal és magas fényvisszaverődéssel leírható környezetben (Performance of Bifacial Photovoltaic Modules on a Dual-Axis Tracker in a High-Latitude, High-Albedo Environment) című tanulmányt a Proceedings of the IEEE PVSC-46 konferencián tették közzé, és a tanulmány a kísérleti – kéttengelyes napkövetőkön elhelyezett kétoldalas modulokból álló – Vermontban található rendszerből két év alatt gyűjtött teljesítményre vonatkozó adatokat vizsgálja.
Az adatok azt mutatják, hogy a kétoldalas modulok 14%-kal több energiát termeltek, mint az egyoldalas modulok, mindezt a kéttengelyes elrendezésnek köszönhető 35-40%-os növekedésen felül. A téli csúcsidőszakban a kétoldalas modulok 40%-kal jobban teljesítettek, mint az egyoldalas panelek. Az eredmények 41%-os emelkedést mutattak a kétoldalas-kéttengelyes napkövető egységek energiahozamának tekintetében a kétoldalas, döntött állású, de rögzített szerelvényekkel ellátott változatokhoz képest.
A tanulmány jelentős hozamnövekedést mutatott ki a kéttengelyes napkövetőnek köszönhetően is, mivel északi földrajzi szélesség esetén a nap beesési szöge alacsony. A napkövetőkről azonban azt tartják, hogy a legtöbb esetben túl költségesek, és az elemzés nem vette figyelembe a gazdasági tényezőket.
Arról is említést tesz a dokumentum, hogy a régióra jellemző alacsonyabb hőmérséklet növelte a rendszer üzemi hatékonyságát. A hőmérséklet enyhe emelkedése – a hátsó oldal besugárzott felületi teljesítményének, a magasabb dőlésszögnek és a keret nélküli moduloknak köszönhetően – segítette a hó lecsúszását.
„Munkánk arra világított rá, hogy eddig alulértékeltük a kétoldalas, kéttengelyű modulokból álló rendszerek alkalmazásának előnyeit a Föld olyan régióiban, ahol télen nagy mennyiségű hó hull, és amelyeknél szintén jelentős bővülés mutatkozik a fotovoltaikus kapacitások területén“ – vonták le a tanulságot. „Arra is érdemes lehet felhívni a figyelmet, hogy a hóval borított területen – más mesterséges anyagokkal szemben – nem merülnek fel további fenntartási költségek a projektnél, és a hótakarás télen folyamatosan frissül, így az év öt vagy hat hónapjában biztosított a magas fényvisszaverődés.“
Forrás: pv-magazine
